1945 május nyolcadika. Az egész Európában, sőt az egész világon megszólaltak a harangok. Egy szörnyű világégésnek a végét hirdették csengő, ünnepélyes, vidám hangjukkal.
|
Mészáros Lázár december 18 án vette át a Forró és Szikszó között összpontosított hadtestet, és Schlick újabb támadásának visszaverésére, meg persze, Kassa visszavételére készült. De ez nem ment egyik napról a másikra.
|
A három honvédnek-vagy most már csak titokban honvédnek karácsonykor is akadt dolga elég. Ilyen nagy hadi mozgást ez a környék már régen nem tapasztalt.
|
Igen, egy család vagyunk. Zsuzsa alapított egy oldalt, ahol együtt vagyunk. Valaki verseket ír, valaki novellákat, valaki más irodalmi cikkeket, de mindenki a maga módján, és tehetsége szerint igyekszik tevékenykedni a magyarságunkér. Van, aki szebb, vagy moderneb verseket ír, van, aki irodalmilag tehetségesebb.
|
A három legénynek nem okozott gondot újra beilleszkedni a falu életébe.
|
Elismerést várunk, mert MI nagyok vagyunk.
Pedig minden, amink van a Teremtőnktől kaptuk.
|
Vadász főhadnagy megmagyarázta a kenyheci fiúknak, hogy ő már Pulszki ezredessel is egyeztetett, ezért senki sem fogja őket dezertálással vádolni. Mivel a Magyar hadaknak Kassa egy stratégiailag nagyon fontos város, biztosan mindent megtesznek, hogy visszafoglalják az osztrákoktól
|
Tavaszi illat járja át a lelkemet.
Fák virága ékesíti kertemet
|
Katonai kifejezéssel élve, visszahátráltak Kassa felé. Persze, a városba már nem térhettek, hiszen onnan a többi magyar had is az ellenség felé vonult a harci állásokba. A 20. zászlóalj teljes harci felkészültséggel indult.
|
Mivel délvidéken, nagyobb szükség volt a már kiképzett, harcra kész bakákra, huszárokra, és fegyverre is, azok, akik októberben megkapták a felszerelést, bakancsot, puskát (igaz, hogy csak régi, kovás puskát) át lettek szervezve más századba, és elmasíroztak, hogy délvidéken, és hazánk más harcterein harcoljanak.
|
A verbuválás elég kusza eredménnyel zárult. A falvak lakosai még nem is értették meg, hogy ők már szabad emberek, és hogy harcolni kell a magyar szabadságér. Aki megértette, az többnyire nemzetőrnek állt be, persze, ha tehette. De azért minden faluban akadt egy-két értelmes fiatal, vagy elkeseredett szegény legény, akik beverbuváltatták magukat.
|
Negyven éve volt egy május, de régen volt, tova szállt.
Szívem megtelt szerelemmel, az Ő szíve is rám várt-
És mi volt még…?
Felettünk volt a kéklő ég.
|
A beverbuvált legények, lehettek talán ötvenen, énekszóval vonultak Kassán végig, a kaszárnyába. Kevés falusi fiú volt közöttük. Csak itt-ott ment a sorba 3-4 szál hófehér, rojttal ékesített vászon gatyát, pitykés mellényt, és pántlikás kalapot viselő legény, mint Varga Gyurka. Hubai Józsi ugyan a pitykés mellényét viselte, hiszen a menyasszonyához készült, de a kalapja nem volt felpántlikázva.
|
Mivel augusztus elején a faluban már mindenki learatott, kicsépelte gabonáját, a dolgos paraszt ember most kicsit szusszanhatott. Igaz, hogy ez csak annyiban volt szusszanás, hogy nem egészen hajnalhasadáskor kelt, hanem csak mikor feljött a nap.
|
Díszes kapu, fafaragott, nagyzoló
Mögötte sok szerény sírdomb, porladó
Régi sírok, ős halottak, őseim
Végig megyek a temetőn s hullanak a könnyeim.
|
Szép tágas Felvidék, szülőhazám nekem.
Drága magyar népem, érted dobban szívem.
|
Erzsikének most főhetett a feje. Nem is tudta, kit sirasson, kit sajnáljon, kit várjon haza. Varga Gyurka volt a szíve szerelme, de mégis Hubai Józsi volt a jegyese. Talán mégis őt illene haza várni.
|
Volt egy kakas, tudós, jeles.
Vagy talán csak fő kotnyeles?
Kapirgált ő itt is, ott is
Hajtotta a tudásszomj is.
|
Úgy látszik, annak idején nagyon rossz vásárt csinált ifjú Mátyás királyunk, „az igazságos”, mikor a habsburgokkal az utódlásról egyezkedett. Ezek a ravasz habsburgok mindent akartak, csak nem a magyar nemzet jobb sorsát.
|
Teleki Ferenc fiatalúr gyakran elgondolkodott apja szavain, de az eseményekkel sodródott, hiszen azért mert sok nemes óvatoskodott, ingadozott, mint a nádszál, a Pozsonyi diétán, és magában az országban is sok dolog történt.
|