Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Marjai László

Marjai László

A holtak imája

Rovatok: 
Vers

Aszály van, és sáskák zabálnak határt.
Tán mindenki vak, hogy nem tesz érte?
Sötét templomokban mondják: „Éljen a párt!”
S éh pusztulva borulnak ott térdre!

Budapest 2018-05-22

Marjai László

Elesettek

Rovatok: 
Vers

Mögöttem a foszladozó árnyak, 
kisírt szemek, összetört álmok.
Tudom, hogy a jó emberek halkan járnak.
Elesnek fülembe szerelmet kiáltók.

Budapest 2018-05-21.

Marjai László

Ölelj vagy szidj

Rovatok: 
Vers

Csak dühöngj, és dühöngj még, kérlek!
Leszek tükör, ha ott megnyugszik a lélek.
Bár gyanítom, a mély oly tüze éget,
mely csak pusztulással érhet véget.
Mi marad: hamu, én, s a szép emlékek.

Budapest 2018-05-20

Marjai László

Néma kakas

Rovatok: 
Vers
Néma lett a kakas, nem bűvöli hajnal,
de vonulnak a felhők nagy robajjal,
tán levágták, vagy megölte a rend,
mert az erőn túl a félelem dereng.

Vihar felhők vonulnak az égen,
tűzzel, vassal a „szabadság” nevében.

Budapest 2018-05-19

Marjai László

Félig megírt fejfák

Rovatok: 
Vers

Mára mögöttem a foszladozó árnyak, 
és kisírt szemek az összetörött álmon,
Mennem kell, valahol engemet is várnak,
Addig az utam is meg kell még találnom.

Marjai László

Angyalarc

Rovatok: 
Egyéb

Úgy ébredtem, mint aki előző este megivott egy üveg tequila-t. Kicserepesedett szám hiába nyalogattam, a nyelvem száraz volt, mint a poros út. Kivánszorogtam a konyhába, lefőztem egy kávét, és míg azt kortyoltam, próbáltam visszaidézni álmom. Nem volt könnyű, de miután megjelentek az első képek, jött a film is.

Marjai László

Tizenyegy év

Rovatok: 
Vers

Mondd! Mégis mennyi boldogság cipelhet
a hátán súlyos, nyűgökkel telt éveket?
A mi négyünk csendben átölelt hetet,
mert az utolsó percig szerettelek!

Mint ahogy Te, de voltak pillanatok,
amikor azt hittem tényleg meghalok,
nélküled! Bár valahogy még mindig élek.
de naponta temettek el vének.

Marjai László

Lágy szellő, orgona

Rovatok: 
Vers

Bújj hát közelebb hozzám kedvesem
És érezd a buja orgona illatát,
Mely a lombok közt lágyan illan át.
S szólj szerelmes szavamra kedvesen.

Hogy közel érezzem a lelked,
Fond forró ujjaim köré selymes ujjaid,
Lágy szellő heves vágyainkat fújja itt,
Karjaimban nem kell félelemben kelned!

Marjai László

Tudod mi a szerelem

Rovatok: 
Vers

Tudni akarod, mi a szerelem?
Megsúghatom csendben, halkan:
Maga a végzet, túl az életen
Mert meghalsz, ha vége van!

Budapest 2018-05-13

Marjai László

Ölelés

Rovatok: 
Vers

Nem haltál meg, hisz újra látlak!
De nékem bús örökké lett e pár nap, 
Hol burjánzott a dög illatú gaz!
Hogy most ölellek, mondd, Igaz?

Budapest 2018-05-13

Marjai László

Kerti parti

Rovatok: 
Egyéb

Kedves Zsuzsa! 

Fantasztikus volt a közgyűlést követő keret parti! Finom volt gulyás, finom volt a csipkebogyó bor. Nagyon jól éreztük magunkat! Köszönet mindenért!

Marjai László

Emlékeim

Rovatok: 
Vers

E bonyolult világban nem könnyű szeretni,
és nem is több a küldetés, csak ennyi.
A hosszú úton mégis kérges lett kezem.
Talán jó itt. Majd e földi létre így emlékezem!

Budapest 2018-05-10

Marjai László

Szerelem így

Rovatok: 
Vers

Engem nem érdekel csak a vad szerelem,
Ha tőle ablakra fagy a leheletem 
Vagy mint a kohóban megolvadt vas olyan.
Ha szeretni akarsz így, vagy sehogyan!

Budapest 2018-05-09

Marjai László

Csak úgy szeress

Rovatok: 
Vers

Most itt ülök a rideg csillagok alatt,
magányban, mert ennek én húztam falat.
Fáj a csók, az ölelés. Minden elszalad,
ha az nyomor, s a lélek nem szabad.

Rideg kő. A holdtölte sötét éjben nekem jó,
a vadvizek tengerében kis hajó.
Nem félek, mert én úgy is partot érek,
énekeljetek csak, bús szirének!

Marjai László

Bárka

Rovatok: 
Vers

Messze víz, az égen sötét görgeteg,
mely a napot, s lassan mindent eltemet
a tenger a felhők sűrűjében meglapul
de a távolban ölelkeznek valahol.

Egy bárka a naptól fényt lop, szinte éget, 
véle megtöri a néma szürkeséget,
ragyog, mint kék a felhőn túli égen,
vitorlája játszik víznek tükörében.

Marjai László

A sötét dáma

Rovatok: 
Vers

Homály, szivarfüst, a bankár osztani kezd,
Imát mond a fejére esett kereszt,
az asztalnál tündérek, ellenben csalók,
és szerelembe hajt tőlük a bók.
De sötét dámát húztam, maszk mögött vének.
Egyszer nyerek! Ismét új lapokat kérek.

Budapest 2018-05-03

Marjai László

Egyedül

Rovatok: 
Vers

Ha eltudnám mondani mit is érzek!
Nagy szerelem. Múltja néha rám kopog,
bár emlékei mára nem is vésnek,
csak úgy elkoptam és üres vagyok,

Gyönyörű vagy, mint egy Istennő ott fent,
s mint rég, a nap is ugyanúgy ragyog.
Szeretni, hidd el megpróbáltam mindent,
de most csak egyedül lehetek boldog.

Marjai László

Csend

Rovatok: 
Vers

Néha koppan a csend,
harsog a felhőtelen ég,
már meg se rettent,
a vértől ázott emlék.

Budapest 2018-04-21

Marjai László

Szerelem éjfél után

Rovatok: 
Vers

Mondd, királylány! Hogy kerültem utadba?
Hisz én a vadász, te a kecses üldözött,
Vagy épp te a végzet, míg én a balga,
S boldogan lebegünk lét - halál között?

De előbb ismerj, mert nem tudod ki vagyok!
Farkasaim vérszomjasak, épp csak alig…!
Szerelmedhez most a telihold is ragyog,
De kösd láncra lélekrabló démonaid!

Marjai László

Szalmaláng az éjben

Rovatok: 
Vers

Hallom, hogy oson az éj, látom lábnyomát,
Vörös felhőket tapos le a sárba,
Sötét uraik koccintanak ideát,
És néha felhuhog a bagoly lárma.

Bár félelmetes, mégis oly csodás,
A hűvös szellő köpenyt aggat rám 
És sorba lobban ezernyi kislámpás,
Sok halhatatlan mítosz oldalán.

Oldalak