Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Marjai László

Marjai László

A haramiák imája

Rovatok: 
Vers

Mondd rám, ha úgy van, hogy megőrültem,
mert tudok hinni, szeretni, gyűlölni is őrölten,
egy elfajzott világban, ahol pénz az Isten,
őszintének megmaradni, igaz hitben.

Marjai László

Tiszta érintés

Rovatok: 
Vers

Mondd rám, ha úgy van, hogy megőrültem,
mert tudok hinni, szeretni, gyűlölni is őrölten,
egy elfajzott világban, ahol pénz az Isten,
őszintének megmaradni, igaz hitben.

Marjai László

Ősparki lombhullás

Rovatok: 
Vers

Mennyi szín, micsoda varázslatos pompa!
Elvérzik a park több száz éves lombja.
Talán csodára vár, ugyanúgy, mint régen,
hogy képe meg se moccan a víz tükrében.

Én csodát látok, valami gyönyörű szépet,
mikor pihenni vágy a megfáradt természet,
míg búcsúzik a tó vizétől, mind a két oldalon,
gondolkodom, mégis mit álmodhat vajon?

Marjai László

Minket ünnepelt az ősz

Rovatok: 
Vers

Én még tavasszal nem tudtam, hogy jössz,
hogy ily hosszan minket ünnepel az ősz,
bár hűvös lehelettel érint már a fagy,
de meg nem dermeszt, ha közelemben vagy.

Rovatok: 
Egyéb

Az az ország, melynek miniszterelnöke saját bevallása szerint is hazug, ahol el lehet adni az Überkirályt, vagy az Emilió famíliát, ahol a bankok megmerik lépni a devizacsalást, károsultjait pedig a társadalom többsége cinikusan írja le, annak az országnak nemcsak a tudását, kultúráját, műveltségét lopták el, hanem a lelkét is és az a nemzet, amely elvesztette öntudatát, elveszti jövőjét is.

Rovatok: 
Vers

Berki egy kisgatyában a tükör előtt
extázisban pózol,
Ahogy önfeledten dicséri magát,
ki nem fogy a szóból:

Marjai László

Csók és sütemény

Rovatok: 
Vers

Ígértél valamit, hogy hozod,
mikor jössz hozzám,
már most érzem mennyei illatát,
szinte ízleli a szám.

Izgatottan várlak, az idő is csak
vánszorog, épp, ha fogy.
Siess hát, és az se baj, amit
ígértél otthon hagyod!

Budapest 2019-10-29

Marjai László

Kibírni holnapig

Rovatok: 
Vers

Hiányzol, mintha a tegnap
egy éve lett volna már,
és a szorongás is elkap,
hogy soha nem lesz nyár,
de nincs még olyan messze
ez a színes álom,
mert a forró csókod íze,
itt van még a számon!

Marjai László

Nem kell mondanod

Rovatok: 
Vers

Nem kell mondanod, mikor átölel karom,
hogy mennyire szeretsz -bár jó hallanom,
mint tücsök hegedűt a nyári éjben-
hisz mindent látok a szemed tükrében.

Budapest 2019-10-24

Marjai László

Légy ma este ördögöm

Rovatok: 
Vers

Ha az Angyal eljő, oh, úgy szeretkezem,
hogy a valóság korlátait vele áttöröm,
ám félek, féktelen vágyaimmal vétkezem!
De fülembe súg: „Légy ma este ördögöm!”

Budapest 2019-10-23

Marjai László

Nem sokat kérek

Rovatok: 
Vers

Csak a forró ölelésed és a csókjaid,
hogy örökké tartson, ne csak holnapig,
az ajkadról számmal oldjam le rúzst,
s lángoló testedből én téphessek húst!

Sőt, ettől még sokkal többet akarok,
hogy mélyen szántson ölelő két karod,
a szerelmed, csak, kizárólag énnekem,
cserébe lábad elé teszem le az életem!

Marjai László

Sose fogadj papra

Rovatok: 
Vers

Azt mondom, sose fogadj papra,
úgysem, ha ő az utolsó reményed,
mert ha jő a sorsolásod napja,
simán zsebre vághat téged.

A szónok, létre, „istenével” fakad,
míg egyik a holtnak is új életet ígér,
a másik oly szerényen tagad.
De mit se számít, ha ugyan az a vér!

Marjai László

Egy perccel többet

Rovatok: 
Vers

Hogy mi történt velünk, nem is értem,
bár oly sok mindent megértem.
Tudni, hogy Te vagy, szinte őrület,
míg hiányodtól bolond leszek, meg lehet.

Gondolok, s vágyakozom rád oly sokat,
néha a féltés, mint a balta hasogat,
vagy érzem, csókod párnák közé hívogat.
Mégis, hogy írjam le örömteli kínomat?

Marjai László

Sors - utam

Rovatok: 
Vers

A verandás nádfedeles házak
között könnyű széllel fecskék szállnak…”
Némi emléke a régi nyárnak,
de mi maradt, az is lázad.

Olyan más volt régen minden,
és a szép szóból is akadt ingyen,
de sosem eredt tiszta vizű patak innen,
hazugságot sem kell hinnem.

Marjai László

Egy csilag maradt

Rovatok: 
Vers

Ha a szemedbe nézek, eltűnik a múlt,
már csak Te fénylesz fel egyedül,
mert a többi csillag mind az éjbe bújt,
és csakis nekem ragyogsz érdemül.

Ha hozzám szólsz, hallom hangodat,
elhalkul a város zaja, csend honol,
míg Te csalogány, ki énekével hívogat,
hogy bújjunk el, csak mi ketten, valahol!

Marjai László

Angyalcsók

Rovatok: 
Egyéb

Gyönyörű nyár este volt, orgona illatozott az udvaron, melynek zamatját szinte a nyitott ablakomon át is faltam. Hallottam az éji lepkék csapongását, koppanását a lámpák könnyű burkolatán, majd beragyogott a telihold, magával hozva ezernyi titokzatos csodáját. Élveztem e fantasztikus éji varázst, míg valami meg nem zavarta az idillt.

Marjai László

Angyali tan

Rovatok: 
Vers

Az érzésbe, mint egy lángoló tűzbe, belehamvadok…
vagy beleragadok, mint fortyogó mocsárba a lábam,
de hallgatom a szót a szádból, mert az költemény,
s elérnek a forró ölelésedből hozzám szóló új tanok:
Jöjj velem! Én az angyalod, s e sekélyes világban,
őszintén szeretned, hidd el, csak velem van remény!

Marjai László

Csodálatos ősz

Rovatok: 
Vers

A hajnali sugarakra nyelvet ölt a csípős pára
de a táj lassan aranyköntöst ölt magára,
és a fák közé lopózik a késő nyári meleg,
bár a levél rajtuk még oly fagyosan remeg.

Marjai László

Titok

Rovatok: 
Vers

Tudod, mily nehéz úgy néznem valakire,
hogy szürke, unott arcom legyen fásultan
és tettetnem kell, mintha nem is érdekelne.
hogy mögötte a nagy semmit bámuljam?

Marjai László

Farkasok farkasa

Rovatok: 
Vers

Farkas vagyok, éhes, vad, s talán megveszett,
ágyam a vadon, benne van a képzelet,
hol a prédám vagy, és én űzlek, hajtalak.
mégis finoman csókolod az ajkamat!

Oldalak