Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Juhászné Bérces Anikó

Juhászné Bérces...

Őseim földje - Zalatárnok

Rovatok: 
Vers

Nekem szent e hely!
Őseim földje,
Verejtékükkel
Rendre öntözve.

Kenyeret adott
Hálából nékik,
Ők pedig hitték,
Ezért kell élni.

Mígnem egy napon
Új világ köszönt,
S vitte, ami volt,
Odalett a föld!

Közösben minden,
- Ló háta túros -,
Munkaegységért
Kérges kéz húzott.

Juhászné Bérces...

Béklyóban

Rovatok: 
Vers

Vén idő kereke kíméletlen halad,
rögös útján vele történelem szalad.
Embermillióknak szolgaság a sorsa,
reményük sem lehet a szebbre meg jobbra.

Kényszerített eszmék szorítják béklyóba,
ennek megfelelni, ez csupán a dolga.
Bólogatni bőszen, tisztán látni tilos,
propaganda, reklám sok-sok agyat kimos.

Juhászné Bérces...

Kikelet csodája

Rovatok: 
Vers

Magocska kiszökik
tobozok réséből,
pilleként földre száll,
nem riad a téltől.

Rögök közt megbújva
békésen szundikál,
jeges szél fülébe
altatót muzsikál.

Hópihetakaró
a fagytól megóvja,
madárfütty ébreszti
az édes valóra.

Kikelet csodája
erőt ad, növeszti,
fejét a rögökből
peckesen fölszegi.

Juhászné Bérces...

Ígéret hava

Rovatok: 
Vers

 

Ígérted jössz, s itt vagy végre
mindannyiunk örömére.
Oly sok széppel szolgálsz nekünk,
méltán vagy te a kedvencünk.

A természet veled lüktet,
fennköltté lesz minden ünnep.
Lelkem húrján Vivaldi cseng,
faágakon madárdal zeng.

Juhászné Bérces...

Új kenyér hava

Rovatok: 
Vers

Koronája vagy a nyárnak,
az emberek reád várnak.
Telis-tele a kosarad,
értünk fárasztottad magad.

Kemény munka sok gyümölcse,
barack, alma, szilva, körte,
málna, egres, lédús dinnye,
táplálékunk ízes kincse.

Az erdőnek búvó bája
az illatos, szép vargánya.
Összefut a nyál a szájba,
ha az ember végre látja.

Juhászné Bérces...

Rendhagyó húsvét

Rovatok: 
Vers

Minden évben készültünk rá,
ki így, ki úgy - hite szerint.
Készült sonka, piros tojás,
s bokor alján fészek - megint.

Barkacsokron hintáztatott
szelíd szellő hímes tojást,
tágra nyíló tekintettel
kicsi gyermek lelt száz csodát.

Aranyeső, tulipánfa
hajladozott a napfényben,
feltámadt Krisztusról zengett
örömének a miséken.

Juhászné Bérces...

Sátán

Rovatok: 
Vers

Emberarcot öltött,
köztünk él a földön,
terve aljas, bűnös,
kárhozattal töltött.

Mézesmázos szóval
terjeszti tanait,
fennkölten hirdeti
igazként a hamist.

Szétdúl szépet és jót,
mi embernek érték,
ne legyen nyugalom,
felejtsük a békét.

Juhászné Bérces...

Sokkoló

Rovatok: 
Vers

Gyász nyomasztja a lelkünket.
Sorsunk minket miért büntet?
Nagyjaink közt arat halál,
porba sújtja akit talál.

Hétről hétre sokkol gyászhír...
éltest, ifjat mélybe zár sír!
Csillaggá vált példaképek,
s maradnak csak az emlékek.

Juhászné Bérces...

Napisten hava

Rovatok: 
Vers

Oly furcsa vagy mostanában,
feszít a gond vagy a bánat?
Tekinteted borús, hűvös,
úgy viselkedsz, mint ki nyűgös.

Hullámot vet a kedélyed,
szomorú vagy meg szeszélyes.
Felhőszemed tele könnyel,
gyorsan megered a könnyed,

hullik végeláthatatlan,
duzzad földben meg patakban.
Majd hirtelen képed ragyog,
élvezed a fénylő Napot,

Juhászné Bérces...

Fergeteg hava

Rovatok: 
Vers

Csillagos éjszaka
reszket a fagyban,
telihold didereg
megdermedt arccal.

Fergeteg havának
kéznyoma rajtunk,
jeges szél süvítő
dallamát halljuk.

Házikók ablakán
jégvirág nyílik,
ereszen mereven
jégcsap-sor hízik.

Mosolygó hóember
nézi a holdat,
reméli, fagyot ád
az ég is holnap.

Juhászné Bérces...

Áldás hava

Rovatok: 
Vers

Forró napok, tombol a nyár!
Pipacsvért ont a láthatár.
Nap sugarát bőven szórja,
szemét le nem veszi róla

a hűséges napraforgó,
több ily kedves nincs hasonló.
Tányérjába gyűjti fényét,
s maggá lesz az égi érték.

Aranyhajú, dús kalászok
ringva lejtnek` hullámtáncot,
szelíd szellő érintésre,
lágyan dúdolt énekére.

Juhászné Bérces...

Sorsunk ajándéka

Rovatok: 
Vers

Napra nap és évre évek,
Szép volt ifjan látni Téged.
Jó volt együtt lenni Veled,
Tudni azt, hogy van, ki szeret.
Az a rég kimondott igen
Örökre szólt, én azt hiszem!

Juhászné Bérces...

Világjárvány

Rovatok: 
Vers

Száz évenként világjárvány. Véletlen?
Felfogni ezt képtelen az értelem.
Mert úgy érzi, tehetetlen, védtelen,
Uralja a lelkeket a félelem.

Futótűzként terjed szét a világban,
Áldozata bőven van már Kínában.
Igazság vagy riogatás, ki tudja,
Kivédeni ezt az ember nem tudja.

Juhászné Bérces...

Sajnálom

Rovatok: 
Vers

 

Ez már nem az én világom.
Bűnét, szennyét, hogyha látom,
menekülök.
Lelkem kapuját bezárom,
megnyugvást ad a magányom.

2019. szeptember

Juhászné Bérces...

Az ég madarai

Rovatok: 
Vers

A kék égbolt dísze, éke
minden szárnyaló madár,
a látványa elkápráztat,
légörvényben hogyha száll.

Szárnyaláskor nincsen határ,
szabadsága végtelen,
suhanni a szelek szárnyán
csodás lehet - képzelem.

Ragadozó madaraknak
oly éles a látása,
több száz méter magasságból
vadásznak a zsákmányra.

Juhászné Bérces...

Segíts magadon

Rovatok: 
Vers

        Utópia?

Rég elhagyott házak
új lakóra várva,
megroggyant kapuik
szélesre kitárva.

Juhászné Bérces...

Visszatükröződés

Rovatok: 
Vers

Üzenet az ifjú generációnak

Ti jöttök, mi megyünk.
Ne légy hát ellenünk!
Bárki uszít, lázít,
az soha nem számít.

Azt a rövid időt,
a vágyott miliőt,
amit együtt töltünk,
szeretetben töltsük!

Egymásnak örüljünk,
sose folyjon könnyünk!
Mert a cudar élet
hamar véget érhet,

Juhászné Bérces...

Azáleás-völgy

Rovatok: 
Vers

Alsóerdő rejtekében
kanyarog a völgye,
őrként álló Nordmann fenyők
óvják s fogják közre.

Rododendron pompázik a
domboldalon szerte,
látványától örömre vált
a bús ember kedve.

Lila, fehér, terrakotta
elkápráztat minket,
szívet dobbant a tűzpiros
a lángoló színnel.

Juhászné Bérces...

30 év után

Rovatok: 
Vers

Vissza a gyökerekhez

Évtizedek múltán
hazatértem végre,
rokonok, barátok
által körülvéve.

Ifjúkor emléke
naponta felbukkan,
felüdíti szívem,
így lesz ez - én tudtam.

Az idő vasfoga
létünket kikezdte,
de az a régi tűz
még ott szunnyad benne.

Juhászné Bérces...

Szülővárosom - Zalaegerszeg

Rovatok: 
Vers

135 éves jubileumának tiszteletére

Oldalak