Emlékeim között kutattam.
    A hatvanas évek elején, az általános iskola hatodik osztályába jártam. Mi voltunk a hirhedt "hatodiká"!
Kedvenc magyar tanárunkat soha nem feledjük, míg élünk!

       Csütörtök délután, frontálisan ütköztem egy gyalogosok és kerékpárosok által közösen használatos aszfaltúton, ami egy töltés tetején található. 

A honlap jobb oldalán található a  NAVIGÁCIÓ. 
1./ Rákattintasz a  TARTALOM HOZZÁADÁSA .- ra. Bejön egy fehér panel.
2./ Rákattintasz a CIKK-re.  (Mást ne használj!) Bejön egy újabb fehér panel.

 Szeretettel :Anna.

Előttem állt egy világoszöld, használati utasításokat tartalmazó, angol-, és német nyelvű szöveget tartalmazó roller. Nem elszeparálva, nem elkülönítve és a tulajdonjogot jelképező lánccal kikötve, sem más egyéb módon rögzítve egy fához, vagy korláthoz, hanem a járda kellős közepén. Ott testesített meg kikerülendő akadályt az emberek számára. Miért van itt? Ki tette oda?

Én félek tőled,
te félsz tőle,
ő fél tőlünk,
mi félünk tőletek,
ti féltek tőlük,
ők félnek tőlem…

  2020.03.18.

:)

(kép)

(Kép)

Barátim vagytok, azt mondjátok.
Talán nem mondtok hazugságot.
Ez meglehet,
De azért nem adom nektek hitemet.
Nem adhatom: most jó dolgom van,
Jertek hozzám, ha majd napom lejár,
Mert a barátság nappal láthatatlan, 
Éjjel ragyog csak, mint a fénybogár.
/Petőfi Sándor, Szalkszentmárton, 1946. március 10 előtt/

Kérő érkezett a kicsi településre,
gyűrűt odatette az autóülésre,
de izgalmában sajnos ott is felejtette,
bizony így az ara kezét meg nem kérhette.

Kutyák, ebek holdévadján,
Dög-harmincadján a múltnak,
Vége lesz a vándorútnak.

A naiv klímaharcoshoz