Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Dáma Lovag Erdős Anna

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Még áll a fal

Rovatok: 
Vers

Még állnak a falak
Égre mementónak kiáltanak
Ne pusztítsd el a múltat
A művészetet, kultúrát olcsón ne add 
Mert állnak még a falak
Ha szobrot is zúznak, lebontanak
Hős kezek újra rakják,
Új Kőműves Kelemenek felfalazzák
Minden téglája kiáltja majd.:
„Bonthattok,buldózerek
Jöhetnek tankok, fegyverek

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Párizsban zokog az ősz.

Rovatok: 
Vers

Párizsban zokog az ősz

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Fejet hajtunk , emlékezünk .

Rovatok: 
Vers

/1.világháború 100 éves évfordulójára/

Fejet hajtunk, emlékezünk
Hősökre, akiknek hazáért folyt vére
Akik elvesztek a csatában
Életüknek ez volt a bére

Miért-e sok értelmetlen háború?
Miért e sok áldozat, szenvedés?
Az otthon maradottak élete szomorú
S kegyetlen a kiegyezés

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Két remegő kéz.

Rovatok: 
Vers

Kéz a kézben elindultak
Kórházból a kapun túlra
Halk szavukat csak Isten hallja

Tudod kedves légy türelmes
Van négy szép gyermekünk
Szívünk telve, szeretünk

Ha néha kevés volt kenyerünk
Megosztottuk, nevettünk
Boldogság lakott velünk

S óvatosan bandukoltak
Szorították egymás kezét
Lassan léptek, mosolyogtak

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Valaki itt járt.

Rovatok: 
Vers

Mikor elindultam virágos volt a rét
Tavirózsa nyitotta kelyhét
A Lajta folyó csendesen andalgott
Mosták partjait csendes hullámok

Álltam a hídon, s tudtam már késő
Valaki itt járt, lábam nyomát elmosta az eső
Őszi napsugár színezte a fák levelét
Aki itt járt, hosszú útra tért

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Hulló őszi falevelek.

Rovatok: 
Vers

Őszi napsugár festi a fákat
Sárguló a levél, elhagyja az ágat
Búcsú nélkül, halkan hull a földre
El kell válni, el kell mindörökre

Ne sirass engem, jön még kikelet
Ha új tavasz jön, kihajtanak a levelek
Üzennek zölden, van még remény
Várok rád az ég peremén!

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Én láttam.

Rovatok: 
Vers

Én láttam……/1956.nov.4./

Én láttam elbukásod
Ó szent FORRADALOM.
Még fiatal voltam, de elmondhatom
Értettem minden jaj szavát
Láttam a menekülök áradatát
S láttam a szenvedő anyát,apát
Ki siratta távozó hős lányát, fiát

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Nagy Boldogasszony könnyei.

Rovatok: 
Vers

Könnyezik a Szűzanya szobra
Némán hullik könnye
Jelként üzen nekünk
Értünk aggódik,fáj a szíve

Értünk magyarokért?
Vagy veszélyben Európáért?
Az egész kereszténységért?
Nincs ki könnyét letörölje

Könnyezik a Szűzanya 
Hullik egyre könnye
Nincs ki vigasztalja,
Nincs ki könnyét letörölje

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Utam sziklák között vezetett.

Rovatok: 
Vers

Hegyek, völgyek közt vezetett utam
Jézus keresztje rám köszönt
Emlékeimben mindig ide visszatérek
Hol fenyők nőttek, s pintyőke énekelt

Távolban patak lassan folydogált
Vad zuhanással száguldott sziklák alá
Mint az ifjúság édes forrása
Mely csendesül, ha medrére talál

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Gyújtsál gyertyát

Rovatok: 
Vers

Gyújtsál gyertyát, emlékezzél
Sírhantoknál, hol az élet véget ér
Hol a szeretteid nyugodnak békében
Soha nem feledve szívünkben

Gyújtok gyertyát , elindulok
Szeretteimhez zarándok úton járok
Mert velem vannak a szívemben
Velük vagyok lélekben

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

S elindul a vonat

Rovatok: 
Vers

Emlékszel mikor búcsúztunk?
Fiatalon szét vált utunk
Tele reménnyel ment vonatunk tovább
Meghódítani jött felénk az ismeretlen világ

Azóta sok idő száguldott idővonatán tova 
Milyen volt életünk, egy nem várt csoda
Szélsebesen repült velünk a vonat
Jó, s szép ,öröm,bánat kísérte utunkat

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Eljött az ősz, újra eljött

Rovatok: 
Vers

Ködfátylat terít az ősz a fákra
Sűrű ködharmat mindent befed
Mi csak várunk titkon a napsugárra
Talán lelkünket melengeted

De egyre hidegebb napok jönnek
Nem kegyelmeznek az embereknek
Hulló falevél mindent befed
Elnémult a madár sereg 

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Első versem megjelenése.

Rovatok: 
Vers

/ Elbeszélő költemény:1958./
Vörös József tanárom emlékére/

Mosonszentjános-i iskolánk ajándéka
Egy utolsó, közös kirándulás
Eger várát most mi ostromoltuk
Örült a látványnak a sok diák

Gárdonyi Géza sírjánál ültem egy padon
„Pajtás” újságot lengetve
Szaladt felém a sokadalom
S én néztem rájuk meglepve

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Az elhagyott ház üzen

Rovatok: 
Vers

Pirosló levéllel üzen a ház
Elfutott gazdájának
Október van,s hűvös szelek járnak
Néha örülünk a bágyadt napsugárnak

Duna partján meghúzódva csendesen
Elvadult kert,megroppant ház üzen
Sárguló, s rőt falevéllel
Árva a ház, s a kert, levél takar mindent

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

"A hősöket egy közös sírnak adják"

Rovatok: 
Vers

     /Emlékezés 1956.okt.23…/
Emlékezünk megint, a fájdalmas októberekre
Emlékezünk az életüket adó szent hősökre
A hazájukért harcoló  emberekért
Imánk száll a szenvedő honért

Egy ország népe lázadt fel az elnyomásban ismét
Egy ország mondta ki egyszerre elég
S harc és tankok, romba dőlt városok
Elcsitult a nép, mely igazságért kiáltott

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Október volt akkor is.

Rovatok: 
Vers

Október volt akkor is
Nemrég emlékeztünk
Szívünk gyászolta
A vértanú halált
Aradon koszorúztak odaát!

Október volt akkor is
Sárgán hullottak a falevelek
Ökörnyálas őszi ködben
Kigyúltak a szívek

Október volt akkor is
Huszonharmadikát írták
Összekaroltak megint
Lelkesültek az ifjak

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Ősz a mosoni Dunán.

Rovatok: 
Vers

Csendesen andalog a Duna
partos medrében
A fák fürödnek az októberi fényben
Lelket nyugtató táj, jó látni téged
Sima tükrű Dunád, s csillogó fényed

Egy. egy vadkacsa szárny csattog csendben
Amint a Duna vízében lebben
Mint, ha búcsúzna a táj e csendtől
Szél támad, s rőt levél hull alá fentről

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A kultúra asztalánál.

Rovatok: 
Vers

Mikor a Kultúra asztalánál
nem foglalsz már helyet.
Mikor elfeledik lassan neved
Mikor a törtető elfoglalja a helyed
Mikor a múzsa mégis rád nevet
Írd rendületlenül verseidet
Ne add fel a reményedet! 

Mert neked is nyílik szép virág
Szívekből szeretet mosolyog rád
Mert nem feled,  aki mondja jó barát
S érti üzeneteid hosszú sorát

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Gondolatok hajnali ködben.

Rovatok: 
Vers

Hajnali ködben álmosan kel fel a nap
Tüzes fénye elűzi a homályt
Fényesen fürdik a tó tükrében
De nem látom arcod a tó túlsó oldalán

Hiába kereslek, hiába várlak
Minden oly reménytelen
Szívem fájdalma nem múlik
Ó én édes testvérem

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Félárbocon a nemzeti lobogó.

Rovatok: 
Vers

Ó én édes hazám hányszor vívtad harcodat
Hányszor hoztak fiaik érted áldozatokat?
Hányszor támadt ellened vad ellenség?
Áldoztad hiába hősök szent életét.

Gyászol a lélek, gyászol a magyar
Nemzeti zászlónk félárbocot takar
Lengeti őt a vad nyugati szél
A hősökről síró fájdalom beszél

Oldalak