A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: Vers Ott, ahol a szobrok állnak sorban,
Ahol lilán virít a fák közt a rododendron
virága...
Ahol a mamutfenyők az égig érnek,
Hol patak partján ciklámen nyílik égnek,
Ahol az árvácska nő vadon,
Ott átkarol a csendes nyugalom.
Ott, ahol tiszta levegőt visz a szellő,
|
|
Rovatok: Vers Szárnyaszegett turulmadár,
Hova akartál repülni?
Nem tudsz már te a nemzetbe
Újra lelket adni.
Sorsod elől nem tudsz menekülni.
Átokkal fogant életed sora,
Mint a magyarok élete, mostoha.
Útban volt-e a szárnyad
Egy senki ember fiának,
Hogy ily csúnyán veled elbántak?
|
|
Rovatok: Vers Emlékszel még? (1969. május 29.)
Május volt, s nyíltak az orgonák,
Margit-szigeten rigó fütyülte dalát.
Huncut napsugár ragyogott le ránk,
A Duna csendesen andalgott tovább.
Emlékszel még?
Ültünk szótlanul egy padon,
Csodáltuk az aranyhalakat a tavon.
|
|
Rovatok: Vers Jártál-e a hansági réteken? Láttad-e a lépdelő gólyapárt?
|
|
Rovatok: Vers Úttalan utakon megyek feléd,
Virágzik a mező, a kert, a rét,
Virágok nyílnak, amerre nézel,
Csodálatos ez a május, látod a virágözönét.
Virágaim csokorba szedtem,
Örülj neki, neked viszem.
De már nem örülhetsz neki,
Szomorú szívem ezt üzeni.
|
|
Rovatok: Vers Forró napok jöttek.
Felragyogott az égen
a nap tüzes koronája.
Ontja, sugározza melegét.
Levegő remeg bele.
Felhőtlen, kék az ég...
Forró meleggel köszönt a nyár.
A búzatenger nyújtja fejét,
szomjazva esőre vár.
Tikkadtan sóvárog a határ...
|
|
Rovatok: Vers Életünk egén lassan Gondjaid egyre sűrűsödnek
|
|
Rovatok: Vers Ülök az elhagyott szobában, magányban,
Ide régóta nem nyitott be senki sem.
Régiek már a tárgyak,
Csak ők tudják, mit jelentenek nekem.
Kinyitom könyveim elsárgult lapjait,
Oly sokat olvastam már, teleírt sorait.
A múlt homályában csendben elmerülve,
|
|
Rovatok: Vers Ahogy a gyors patak töri az útját,
Ősi sziklákat repesztve
Rohan előre, medrét nem nézve,
Úgy mennek el ifjak, de
Hazát nem feledve!
Ahogy a gyors patak töri az útját,
De célját eltévesztve!
Száguld mindig csak előre,
Útjában elsodor mindent, ami szent!
|
|
Rovatok: Vers Köszöntelek, áldott szülőföldem.
(Jánossomorja: Hármashalom)
Kis iskolás koromban
Iskolám ablakán kinéztem.
"Hármashalom" köszönt nekem.
Hol kereszt, hol csillag képével
"Nagy Magyarország földje".
Tanították nekünk...
Tudtuk, hogy igaz,
|
|
Rovatok: Vers Csendesen andalgott a Tisza
Partos medrében,
Alkony némán búcsút int a tájra,
Millió, milló kérész násztáncát járta.
Fehér szárnyukkal felverték a Tiszát,
Ne aludjon még el úgy alkonytájt.
A folyó, ahogy elfolyt békésen,
Kérészek nászágya volt tükrében.
|
|
Rovatok: Vers Elmúltak a májusi ünnepek,
Jó volt látni, Csíksomlyón a nemzet ünnepelt.
Ismét együtt voltatok, s lélekben én is veletek.
Szűzanya ismét várt rátok.
Hitünkben együtt voltatok.
Éneketek a hegyek, völgyek harsogták ott,
S a nap is örömében ragyogott.
|
|
Rovatok: Vers „Mint bontott kéve, Nem győzhet rajtunk
|
|
Rovatok: Vers Istenem, kiben hiszünk,
Áldd meg ezt a drága hazánk, nemzetünk.
Áldd meg a Te magyar néped,
Nézz le ránk, nyisd meg az eget.
Mert elszabadult a sátán pokla,
A Te szerető nemzeted taszítja pokolra.
Mert minden nap nehéz súlyt zúdít ránk,
Hallgasd meg könyörgésünk, mi Atyánk.
|
|
Rovatok: Vers Mikor Édesanya gyermekét tanítja
Az első magyar szóra,
Mikor szívedben él még a hazaszeretet,
Mikor a nemzet még él,
Akkor se feledd TRIANONT!
Ne feledd TRIANONT!
Ha már más elfeledte,
Mikor a harangnak nem szól a lelke.
Mikor a szónokok idegen szót szólnak,
|
|
Rovatok: Vers Magyarország Édesanyja,
Boldogságos Szűz Mária
Áll a várfokán, Kisded a kezében,
Áldással vigyáz ránk!
Magyarokat nagy baj ne érje!
Köszönjük, Szűzanyánk,
Hogy mindig vigyázol ránk!
Sok veszélyből, viszály után
Talpra állítod hazánk!
|
|
Rovatok: Vers Napsugár fújt ébresztőt a fáknak,
|
|
Rovatok: Vers Mint gyors patak,
Ősi sziklákat repesztve
Rohan előre, útját nem nézve,
Úgy mennek el ifjak, de
Hazát nem feledve!
Mint gyors patak,
De célját eltévesztve
Száguld mindig csak előre,
Útjában elsodor mindent, ami szent!
|
|
Rovatok: Vers Hangos szóval kiáltok a magasba, Messze látok a Balaton víztükre felett,
|
|
Rovatok: Vers Boldogan jártam én a Felvidéket,
Magyar szó, magyar barát fogadott.
Duna választott el minket,
Mária-Valéria híd utat nyitott.
Kiskoromban vonatról néztem a komáromi hidat...
Nagy ívei az ég felé nyúltak.
- Ezért nem tud átmenni rajta senki! (gondoltam)
|
