p 06/05/26
Dáma Lovag Erdő...
„Mint bontott kéve,
Széthullt nemzetünk”
De mi összetartozunk.
Összefog anyanyelvünk,
Szívünk.
Nem győzhet rajtunk
Ádáz támadás,
Vágtathat fölöttünk
Villámok hada, felhővonulás.
Nem lehet minket széllel kergetni,
Viharok harcába felül fogunk kerekedni,
Mert mi összetartozunk!
|
sze 06/03/26
Dáma Lovag Erdő...
Istenem, kiben hiszünk,
Áldd meg ezt a drága hazánk, nemzetünk.
Áldd meg a Te magyar néped,
Nézz le ránk, nyisd meg az eget.
Mert elszabadult a sátán pokla,
A Te szerető nemzeted taszítja pokolra.
Mert minden nap nehéz súlyt zúdít ránk,
Hallgasd meg könyörgésünk, mi Atyánk.
|
sze 06/03/26
Dáma Lovag Erdő...
Mikor Édesanya gyermekét tanítja
Az első magyar szóra,
Mikor szívedben él még a hazaszeretet,
Mikor a nemzet még él,
Akkor se feledd TRIANONT!
Ne feledd TRIANONT!
Ha már más elfeledte,
Mikor a harangnak nem szól a lelke.
Mikor a szónokok idegen szót szólnak,
|
k 06/02/26
Dáma Lovag Erdő...
Magyarország Édesanyja,
Boldogságos Szűz Mária
Áll a várfokán, Kisded a kezében,
Áldással vigyáz ránk!
Magyarokat nagy baj ne érje!
Köszönjük, Szűzanyánk,
Hogy mindig vigyázol ránk!
Sok veszélyből, viszály után
Talpra állítod hazánk!
|
k 06/02/26
Dáma Lovag Erdő...
Napsugár fújt ébresztőt a fáknak,
Csupa levél, ragyogással ébredtek.
Áthatolt a napsugár a lombokon,
Mint szívemben a remény tavaszon.
Suhogó patak rohan tova,
Selymesen öleli útjában a köveket,
Mintha dalolna nekik víg éneket,
Oly kedveset, leírni sem lehet.
|
h 06/01/26
Dáma Lovag Erdő...
Ősi sziklákat repesztve
Rohan előre, útját nem nézve,
Úgy mennek el ifjak, de
Hazát nem feledve!
Mint gyors patak,
De célját eltévesztve
Száguld mindig csak előre,
Útjában elsodor mindent, ami szent!
|
szo 05/30/26
Dáma Lovag Erdő...
Hangos szóval kiáltok a magasba,
Az Apátság fala néma marad!
Nincs már visszhang, ami kiált,
Nincs felelet, néma a szád!
Messze látok a Balaton víztükre felett,
Kérdésre nincs, nem jön felelet!
Imára kulcsolom kezemet,
Az oltár előtt letérdelek.
|
k 05/26/26
Dáma Lovag Erdő...
Boldogan jártam én a Felvidéket,
Magyar szó, magyar barát fogadott.
Duna választott el minket,
Mária-Valéria híd utat nyitott.
Kiskoromban vonatról néztem a komáromi hidat...
Nagy ívei az ég felé nyúltak.
- Ezért nem tud átmenni rajta senki! (gondoltam)
|
h 05/25/26
Dáma Lovag Erdő...
Eljött a mi szép ünnepünk,
„Pünkösdi Király”-t választani megyünk.
Szól a zene, vigalom,
Ki lesz a pünkösdi királyom?
Király az egy ügyes legény,
Megüli a lovat szőrén.
Gerendarudat is nagyot emel,
Ő koronát megérdemel.
Egész évben ő nagy legény,
|
h 05/25/26
Dáma Lovag Erdő...
Fények gyúlnak a nagyvilágban,
Fényjelek észak, dél irányban.
Északi fény jelet adja,
Bajban van a világ, bajban!
Ország felett fényjelek,
Szeretet színes fénye eljött közétek.
Gyúljon szívetekben is emberek!
Egymást végre szeressétek!
|
p 05/22/26
Dáma Lovag Erdő...
Tudom, az újszegedi, mosonmagyaróvári
Pünkösdi rózsáim már mind kinyíltatok...
Kertemben piros, sárga, rózsaszín a bokrotok.
Ragyogó napsütésben szívembe örömet adtok.
Kedves virágaim, csak nyiladozzatok!
Öröm a lelkemnek, ha rátok gondolok.
Pünkösdnek ünnepén kinyíltatok...
|
h 05/18/26
Dáma Lovag Erdő...
Van egy szép táj a nagyvilágban,
Hol a nap fürdik a hegy csúcsában.
Hó takarja az ormot októberben,
Napnak ragyog, csillog fénye.
Lenn a hegyek, dombok alján
Házak húzódnak meg a lankán.
Szorgos kezek munkálkodnak,
Napkeltével ők is fenn vannak.
|
v 05/17/26
Dáma Lovag Erdő...
Jött a cirkusz, s áll a bál,
Jancsi bohóc kiabál.
Nézik a nézők a mutatványt.
Ő most a soros, mit tud, megmutatván.
Szalad a ló, a Csillag, ragyogó!
Jancsi bohóc ugrik a hátára,
Ott ülni nagyon jó!
Magasan néz a közönségre.
|
v 05/17/26
Dáma Lovag Erdő...
Nézem az Országházát...
Nézem gyönyörködve, s emlékeimben
Duna felől millió csillag, korona, kereszt
ragyog felette...
Néztem az Országunk házát.
Duna másik oldalán a munkahelyemen...
De nagyon vágytam én az Országházba,
S megadta nekem Istenem.
|
cs 05/14/26
Dáma Lovag Erdő...
Beköszönt a várva várt Május,
Csupa napsugár, csupa fény.
Nyílnak a virágok
Erdőn, mezőn, kertek rejtekén.
|
szo 05/09/26
Dáma Lovag Erdő...
Jön a felhő, esőfelhő.
Vártuk már nagyon.
Arany annak minden cseppje.
Öntözi a termőföldet.
Jön az eső, komor felhő,
Megfagy a könnye.
El kell veszni mindörökre?
Villám csap le, itt a baj,
Szegény hazám harcol fiaival.
|
cs 05/07/26
Dáma Lovag Erdő...
Kertünkben a bodza bokor alján
Május van, kacsacsapat megindulván,
Mert kikeltek a kis kacsák,
Indulást alig várták.
Kacsa mama számolgatja,
Ez bíz meg van, tizenkettő a fészek alja.
Indulásra kész a csapat,
Elől a mama, hátul a kacsapapa igazgat.
|
sze 05/06/26
Dáma Lovag Erdő...
Hegyen, völgyön, síkon ott teremtem.
Szomorú szemed rám tekintett,
Az én könnyeim megeredtek.
Sirattad régen a magyar népet,
Ki annyi sokat szenvedett.
Megélt sok veszedelmet,
Mindenben ő volt a vesztes.
|
h 05/04/26
Dáma Lovag Erdő...
Eljött a virágbontó május
S első vasárnapja,
Édesanyát köszönteni
Indul a család apraja nagyja.
Ragyog a napsugár,
Mintha ő is köszönteni jönne.
Virágszirmot terít a szél.
Anyákat a természet így köszöntve.
|
szo 05/02/26
Dáma Lovag Erdő...
Mikor virágeső teríti be kerteket,
Mikor millió virág nyitja kelyhét,
Mikor virágtól tarkállik a rét,
Boldogság önti el szíved,
Megérzi minden szíved szeretetét.
Mert tavasz van, virágontó,
Virágbimbó fakasztó ragyogás.
Orgona bódító illata száll feléd,
|