Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Lénárd József

Lénárd József
Lénárd József képe

Nem látok jól

Rovatok: 
Vers

.

Ez már "egészség," mert megszokássá válik

az állandó FÁJ. Vele élek én

Lénárd József
Lénárd József képe

Nem látok jól

Rovatok: 
Egyéb

.

Ez már "egészség," mert megszokássá válik

az állandó FÁJ. Vele élek én

Lénárd József
Lénárd József képe

A szó kötelez

Rovatok: 
Vers

 

Elég! Mondtad, ha elfáradtál.
Elég! A lépcső, elég az emelet.
S a szatyor, ha telis tele van,
legszívesebben leülne veled.

A  küzdelem, megacélozza
zsigereidet.  Nem hagyod el magad,
és eljössz. ha kényszer nélkül is,
örök edzésben vigyáz rád agyad.

Lénárd József
Lénárd József képe

A gondolati zsúfoltság

Rovatok: 
Vers

Ha olvastátok, biztos észrevettétek, 
a gondolati zsúfoltságot, mely 
a témának a teljes  alárendeltje.

Lénárd József
Lénárd József képe

Pünkösdi ima Csíksomlyón.

Rovatok: 
Vers

Egy zsidóasszony: könnyek a kereszt alatt
Kövek,nagy kövek, mind mozdulatlan.
Alatta a pirosló parázs lassan füstölög.

Lénárd József
Lénárd József képe

Add meg nekem

Rovatok: 
Vers

575575

Csak a holnapot, már csak azt add meg nekem.
Egy apró fohászt, egy köszönetet,
hogy mondhassam imáim között, neked is.

Elérhetetlen kép, mely a mindennapok
fénykoszorúja. Messzeségéből
elvakít a fény. Sokszor nyúlnék utána.

Lénárd József
Lénárd József képe

Ott a totemoszlop

Rovatok: 
Vers

Rajtam kívül már csak a Jó Isten tudja
egyedül létben mennyire fázom.
Gyötör éhség, szenvedés. Hol vagy barátom?
.
Tehetetlenül, messzire tekintenek
a madárszemek. Elérhetetlen
már a fészek, s életem. Mi lesz énvelem?

Totemoszlop.,Ott a tűz lágyan, nyaldos.
Parazsat tartok, fájdalom éget.
Be kéne venni titkon valami mérget.

Lénárd József
Lénárd József képe

A gondolataim ölelgetnek

Rovatok: 
Vers

575575

Már minden reggel ködtakarót rugdos le
a kapaszkodó, téli napsugár.
Zavart avarban bújkál egy tévedt bogár.

Nehezen veszem a levegőt, lépcsőket,
s velük nevetek.  Úgy is legyőzöm,
a meredeket, mert még az árnyékomig

Lénárd József
Lénárd József képe

Magyarázatlan kis részlet

Rovatok: 
Vers

575575
Rettegés minden nap, mert az alkony, s este,
rémült játékát verdesi bilincsbe.
A szakadt inak, hosszan, már nem feszülnek.

Csak a zsibbadt kéz, mely egészen a vállig
idegvonszolás, s onnan villámlik
az áramütés, vissza az ujjbegyekbe.

Lénárd József
Lénárd József képe

Beteg vagyok

Rovatok: 
Vers

A cukorbetegség megtámadta az idegeimet. Nagy fájdalmasm van mind két kezemben, lábaimban Küzdök, bár volt aki azt mondta mit akarsz, hisz nyolcvan évedet betöltöd augusztus tizenkilencedikén. /lehet, hogy meg sem érem/

575575
Remélem szép lesz a tavasz, a sok virág.
Írni, festeni, szeretnék sokat.
S hallgatni zenét halk hegedűs holdat

Lénárd József
Lénárd József képe

Békés Boldog Betlehemet

Rovatok: 
Vers

Betlehemben, ahol született az Úr,
nem engedték be a házakba,
pedig kopogtatott. A hideg istállóban
ahol megszületett, állatok vették körül
 

Lénárd József
Lénárd József képe

A pince szája

Rovatok: 
Vers

575575

Imbolygó utak fel a domb tetejére.
Ajtó, s mögötte boltíves pince.
Hordó a gyomra benne fürt verítéke.

Erre-arra is van présház Tokaj bora
lélekemelő, szunnyadó erő.
A tiszta pihent óbor sárga színében,

táncot kísértet a hangos kóstolgatás.
Bekapott mindent a pince szája
Elalélt ki nem bírta s bor lett a párja.

Lénárd József
Lénárd József képe

A haldokló táj

Rovatok: 
Vers

575575
A  sirató ősz fagyott hóval takargat.
Fehér lepelben a haldokló táj.
Jégvirágos ablakok néznek dermedten

táncukban mattul az üveg s a kinti táj.
Siető esték, pinceajtó, zár.
Csikorog a rozsdás kulcs, vad dülöngélés.

Hamis az ének a puha hó tetején. 
Úttalan utak, vakít a fehér,
merre, hová és hogyan sokan megfagytak.
 

Lénárd József
Lénárd József képe

Ősz a Mecseken

Rovatok: 
Vers

Püspökszentászló csodás arborétuma
még zölddel itt-ott, de a takarót
már gyűjtögeti a szél szép kupacokba.

Lénárd József
Lénárd József képe

Kínlodok a kezemmel

Rovatok: 
Vers

Rettegés minden nap, mert az alkony, s este,
rémült játékát verdesi bilincsbe
s a szakadt ínak, hosszan, már nem feszülnek.

Lénárd József
Lénárd József képe

Keresem a menedéket

Rovatok: 
Vers

A magaslati úton  egy csodálatos
tölgy fa búcsúzott a forró nyártól .
Színes ruháját tépte az északi szél.

Lénárd József
Lénárd József képe

Október huszonháromra emlékezem

Rovatok: 
Vers

Csönd van. Siető léptek átléptek kiálló
árnyékköveket. Évtizedeken
át az út porát verte itt sok esőcsepp
 

Lénárd József
Lénárd József képe

Az őz szemű

Rovatok: 
Vers

Őz szemű fények, együtt őszi szaladás.
Ropogó ágak, talpad alatt mind.
Az avarba belevarrt nyárnak emléke,

Lénárd József
Lénárd József képe

Régi lépések zaja

Rovatok: 
Vers

A gyönyörű ősz régi lépések zaját
fénykorbácsával veri hátamon.
Azt hittem, hogy még igaz de csak fájdalom.

Lénárd József
Lénárd József képe

Lételemeink kiállított képei

Rovatok: 
Vers

Vágy kötelékből képeid szerterepültek.
Új ecset, festék, keze nyúlt, színek csodáján.
Mint csillagos égen, távoli fényszigetek
vászna, lobog ma a szélben, viharok után.

Dermedt hajolásban tüzet kereste, s intett
vissza a tiszta kazánból, mint árnyék csupán.
A kép: Tűzbemerülten gyorsuló lépteket,
hullámköröket fodroztak, s lecsöngtek csupán.

Oldalak