Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Cseh Ildikó

Cirka
Cirka képe

Idő

Rovatok: 
Vers

Rongyos ruhapapucsában
lassan csoszog az idő,
érzem visszahúz a hajnal,
ablakom veri az eső.

Várom, csörögjön a vekker,
lassan el is szunnyadok,
már csak ezt a percet várja,
elrúgja a papucsot.

Gyorsan szalad a mutató,
vele együtt sietek,
várom már a buszt a sarkon,
bár még kicsit lihegek.

Cirka
Cirka képe

Hol az a hely

Rovatok: 
Vers

Jártál már a hótól tündöklő hegyen,
hol hideg szél csípi pirosra arcod,
vagy tenger ölelte csöppnyi szigeten,
hol nincsenek csak ismeretlen arcok?

Cirka
Cirka képe

Nagymama

Rovatok: 
Vers

Gyerekként bár öregnek láttalak,
szerettem puszilni ráncos arcodat,
szerettem türelmed, nyugodt hangod,
mely mesével este álomba ringatott.

Megtanítottál sok mindent nekem,
azt hittem örökké itt maradsz velem,
nem számított a korod a ráncaid,
csak mellettem akartam tudni nagymamit.

Cirka
Cirka képe

A bot

Rovatok: 
Vers

Faág voltam erdő szélén,
sétálóknak integettem,
fagyos telet átaludtam,
tavasszal meg kirügyeztem.

Faág voltam erdő szélén,
sétálóknak integettem,
mókusokat hintáztattam,
madarakat rejtegettem.

Egyenes, szép ágként éltem,
sétálóknak integettem,
jött egy ember megijedtem,
fűrészt láttam a kezében.

Cirka
Cirka képe

Szél

Rovatok: 
Vers

Suttog, lengedez, lágyan simogat,
nyári melegben hűsíti arcomat.
Hajladozó fűszálon szöcske hintázik,
útszélen szirmokkal finoman gurigázik.

Fa ága meghajlik, szétfújja hajamat,
kabátomon feszíti gombjaimat,
kapaszkodik, húzza a vitorlát,
repül hajóm a hullámzó tavon át.

Cirka
Cirka képe

Magány

Rovatok: 
Vers

Fellegek rajzolnak mintákat az égre,
melankolikus hangulatban ücsörgök,
várom, a meleg nap felbukkanjon végre,
és a fényt beengedjék sápadt függönyök.

Cirka
Cirka képe

Tél és tavasz

Rovatok: 
Vers

Szívemet melegíti a tavaszi nap,
a természet virágzik, új erőre kap,
kinyílnak a virágok és az ablakok,
nap szárítja fel a hajnali harmatot.

Cirka
Cirka képe

A kút

Rovatok: 
Vers

Domb tetején van egy kút,
vize hideg, mindig tiszta,
de a vödör mégsem járja,
soha senki nem is issza.

Felette az ég oly szürke,
még a a nap is kerüli,
madár arra akkor repül,
ha a párját keresi.

Mitől van ez a nagy bánat,
a kis kútnak környékén?
Miért lóg oly szomorúan,
vödör is a rúd végén?

Cirka
Cirka képe

Egyedül

Rovatok: 
Vers

Felejteni akarod kedves arcát, de úgy érzed nem tudod,
hallod még a csendes hangját, őrzöd még a virágot.
Oly nehéz is elengedni, akit egykor szerettél,
talán tényleg nem is ment el, talán még itt keresgél.
Keresi még az életet, a porladó embertestét,

Cirka
Cirka képe

Régi háznál

Rovatok: 
Vers

Egy ajtó előttem nyitva,
egy ablak, a múltat mutatja,
része volt régi életemnek,
egy pillanatra belenézek.

Ősök álma volt a kis ház,
minden zuga, a pince és padlás,
nekem játszóterem udvara,
mászóka a dió, a szilvafa.

Cirka
Cirka képe

Kövek a parton

Rovatok: 
Vers

A parti kövek oldalát
hullámok simítják,
mint selymes női kéz,
finoman dajkálják.

Kedvesen csacsognak,
csobbannak rajta,
kövek moha takaróját,
buborék borítja.

Apró halak ugrálnak,
hátán egy hullámnak,
alábukva eltűnnek,
köztük bújócskáznak.

Cirka
Cirka képe

Melletted

Rovatok: 
Vers

Mikor először megfogtad a kezem,
és meleg szemedben úgy elvesztem,
mikor először simítottad hajam,
már tudtam, meg van az én utam.

Melletted lehettem szerető nő,
kit boldoggá tett, hogy szereti Ő.
Ölelésed feltölti lelkemet,
erősíti fáradt napokon testemet.

Cirka
Cirka képe

Tükör

Rovatok: 
Egyéb

Délután a tó vizében,
tündérrózsa ringatózik,
köd lepte be a vidéket,
és már az ősz előbújik.

Kopasz fa a víztükörben,
elmúlását látja folyton,
hol a zöld ág? Hol a levél?
Hol a nyári dús, szép lombom?

Majd jön a tél, hótakaró,
finom párna, pihe-puha,
minden ágat úgy betakar,
mint egy meleg fehér ruha.

Cirka
Cirka képe

A jövő hírnöke

Rovatok: 
Vers

Kérdezem a Napot a fogyó Holdat,
mondjatok híreket, milyen lesz a holnap?
Erdőben járva kérdezem a Teremtőt,
mondjál nekem valamit, mondjál jövendőt!

Cirka
Cirka képe

Romos ház

Rovatok: 
Vers

Évek óta őrzi a bús magányt,
a lakat és a lógó lánc,
a régi ház rozsdás kapuját,
omladozó vályogfalát,
a múlt emlékeit, ősök lépteit,
az itt éltek utolsó sóhajait.
Törött ablakok, pókhálós falak,
beszakadt tető, ez mi megmaradt.
Ki itt lakott, boldog volt elégedett?

Cirka
Cirka képe

Séta

Rovatok: 
Vers

Kisöreget láttam sétálni a minap,
háta meghajlott, fején régi kalap.
Arca naptól cserzett ráncos,
lába bizony már nem táncos.

Lassan lépked, meg-megállva,
nincs már többé sürgős dolga.

Kezében botja, szépen faragva,
reszketésének biztonságot adva.
Kettőt hármat lép, megáll, körbenéz,
bár derekának fordulni oly nehéz.

Cirka
Cirka képe

Kosár

Rovatok: 
Vers

Van egy kosaram,
soha nem üres,
mindig belerakom,
mi nekem lényeges.

Bánatot, sértést, bút,
emlékeket, szomorút,
csalódást és vádakat,
becsmérlést és átkokat.

Ha úgy érzem, tele van,
több nem fér már bele,
karomra akasztom
s elsétálok vele.

Cirka
Cirka képe

Hazafelé

Rovatok: 
Irodalom

A hold halvány fényénél egy ember gyalogolt az úton. Hazafelé tartott, már csak két kilométer és meglátja a családját. Tíz éve, hogy katonaként a hazáját szolgálta, ezalatt az idő alatt csak kétszer volt otthon.

Cirka
Cirka képe

Apám

Rovatok: 
Vers

Emlékszem a dohány szagú vállra,
ölében a békés biztonságra,
szúrós puszit kaptam, de soha nem bántam,
ölelő karokkal este haza vártam.

Felkapott szeretett, vidáman kergetett,
valami játékkal de sokszor meglepett,
iskola tanulás, segített magyarázott,
tanította a rám váró felnőtt világot.

Cirka
Cirka képe

Álom

Rovatok: 
Vers

Hol van már a zöld rét,
hol emléked még kísért,
még tudom a helyét,
hol kezed kezemhez ért.

Oldalak