Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Cseh Ildikó

Cirka
Cirka képe

Hajnali muzsika

Rovatok: 
Vers

Csillagok közt kitárta szárnyait,
érkezett az álmok dallamán,
angyalt hallottam hajnalban,
ébresztett egy szellő fuvallatán.

Ketyegve sompolyogott az idő,
kézen fogta a napsütést,
szorítanám össze mindkét szemem,
hogy szép álmom őrizzem még.

Rovatok: 
Humor

Béla kamionsofőr, és teljesen véletlenül járt arra, amerre. A pulyka pedig nem tudta elmondani, hogy került pont a Béla útjába, de kettőjük találkozása elkerülhetetlen volt. A pulyka az út közepén igazgatta legszebb farktollát, amikor jött Béla a kamionnal. Állatbarát lévén, fékezett egy nagyot, megállt, és egy darabig csak nézték egymást.

Rovatok: 
Humor

A helyet a gyerek választja ki, mindegy hány éves. 5-6 asztalhoz is odarohan, kirángatja a székeket, összegyűri a terítőt, kiborítja a sót, de végül talál egy neki megfelelőt, és közli a szülőkkel, hogy leülhetnek. Ők boldogan körülnéznek, hogy milyen okos eszemadta gyerekük van, és letelepednek mellé.

Cirka
Cirka képe

Új világ

Rovatok: 
Vers

Korcs világ, hol muszáj taposni,
külcsín mindenek felett,
celeb mondja a valót,
becsületre nem adnak kezet.

Ahol elhagyják az öreget,
egyedüli reménye a halál,
nem gyógyítják a beteget,
rendelőkben hosszú sor áll.

Korcs világgá fejlődtünk,
bár lehetnénk a legjobbak,
de már kemények a szívek,
az agyak rég eltompultak.

Cirka
Cirka képe

Évgyűrűk

Rovatok: 
Vers

Megszámláljuk korát
a kivágott fának,
nézzük szép zöld lombját,
hogy nőnek az árnyak.

Arcomon a ráncok
mutatják éveim,
mint a rozsdás láncok,
lassítják lépteim.

Évgyűrűk és ráncok
ringatják az időt,
mint egy békés álmot,
és egy kinőtt cipőt.

Cirka
Cirka képe

Szabadság

Rovatok: 
Vers

Mi kell a szívnek, hogy örüljön?
Mi kell a léleknek, hogy repüljön?
Ki dönthet le minden gátló falat?
Ki mondhatja, hogy igazán szabad?

Az életút hol görbe, hol meredek,
megtalálod benne a hegyeket,
a mély völgyek is ott vannak,
tele sárral, vagy kövek koppannak.

Cirka
Cirka képe

Lélekpercek

Rovatok: 
Vers

Morzsolom a múló perceket,
mint gazda a kukoricaszemeket,
dobálom az idő szirmait,
szeret, nem szeret pillanatait.
Sürgőssé semmit nem tesz,
engem már csak emlékeztet,
elvégzendő, vagy nem fontos,
holnapra tesszük a pontot.
Bensőmben keresem a helyet,
nyugalmat, és teli zsebet,
mely meg van rakva békével,

Cirka
Cirka képe

Szárazság

Rovatok: 
Vers

Kiszáradt fa őrzi a cserepes földet,
benne némán kiszenvedett tövét,
hova lett a hűs, tavaszi permet,
mi bontotta egykor rügyét?

Égre nyúló kopasz ágán
már fekete varjú sem károg,
csak az égető napsugarak
járnak vad, tüzes táncot.

Cirka
Cirka képe

Egyszer

Rovatok: 
Vers

Nem tettem szekérbe kereket,
nem ettem ebédre egeret,
nem hordtam messzire hegyeket,
és nem fogtam kezembe verebet.

Láttam közelről tehenet,
sepertem halomba levelet,
fújkáltam égető sebemet,
játszottam egyszer egy szerepet.

Cirka
Cirka képe

Emlékmorzsáim

Rovatok: 
Vers

Ezer perc hullt a semmibe,
gondolattalanul, némán,
emlékporszemeket törölgetek
a délutánban mélán.

Elmém sötét zsákjának mélyén,
a pillanat lassú táncában
fejtegetem a lét gombolyagját,
időtlen fogságában.

Kapaszkodom görcsös ágakba,
majd jégen csúszik kezem,
próbálom mindet megfogni,
de sehol nem lelem.

Cirka
Cirka képe

Változás

Rovatok: 
Vers

Harmatos mező itt a perc,
sürget az idő, biztat, kelj,
vár rám a világ, indulok,
akkor is, ha majd elbukok.

Így lesz hernyóból pillangó,
szárnya fényesen csillogó,
táncot jár a napsütésben,
árnyas erdőn, tündér réten.

Változás minden, mi élet,
kottából lesz dal és ének,
nappalból sötét éjszaka,
gyermekből öreg dédapa.

Cirka
Cirka képe

Szent György-hegy

Rovatok: 
Vers

Elővette tajtékpipáját,
fújta sejtelmes szürkére,
reggelre beburkolózott
a hajnal szülte füstjébe.

A déli napnak már engedett,
bár puha párnáról keltette,
szétkergette borús felhőit,
fénnyel színesre festette.

Vidám dalt zúgott az erdő,
zöld méltóságot varázsolt,
bazaltsípjai nyújtóztak
messze szálló takarójából.

Cirka
Cirka képe

Partra vontatva

Rovatok: 
Vers

A vízen fénylő napsugár táncol,
folyóra hajló faág, mint sátor,
az ég oly tiszta, felhő sem látszik,
szél a lombokkal finoman játszik.

Csend van a parton, talán túl nagy is,
ez egy kicsit bánatos és hamis,
üres csónak töri meg e varázst,
rég látott evezőt, és rég halászt.

Cirka
Cirka képe

Ne hagyd

Rovatok: 
Vers

Az élet csak hangulat,
színház a mozdulat,
figyeld az arcokat,
a hamis hangokat.

Ne hagyd az álmokat,
dobd el a láncokat,
táncold a táncodat,
tárd ki a szárnyadat.

Keresd a célodat,
őrizd a titkodat,
tiéd a gondolat,
bár szorítja torkodat.

Cirka
Cirka képe

Zápor

Rovatok: 
Vers

Gomolyfelhők kergetőznek,
halk morajlás a távolban,
jelzés minden élőnek,
nagy viharral számolhat.

Szégyenlősen bújik a nap,
már nem érzem a meleget,
elhallgatnak a madarak,
sötétülnek a fellegek.

Fényes villám az égen,
jön hatalmas dörrenés,
túl egy ablak rezzenésen,
a hangos égi könnyekért.

Cirka
Cirka képe

Nyaralás

Rovatok: 
Vers

Strandpapucsba kátrány ragad,
ég a hátad, sül a hasad,
legjobb csak a langyos vízben,
szivárványos nap tükrében.

Tíz forinttal jöttem strandra,
jó lenne, ha öt maradna,
pöttyös labda, fecskenadrág,
egyötvenért bambit adják.

Cirka
Cirka képe

Gyerekkorom

Rovatok: 
Vers

Nem kergetőztek velem angyalok,
nem ringattak faragott bölcsőben,
de amit egy kisgyerek kaphatott,
enyém lett nagyanyám ölében.

Énekelt velem az esőben,
megcsodáltuk együtt a szivárványt,
sársüteményemet megdicsérte,
ragasztott velem papírsárkányt.

Cirka
Cirka képe

Illatok

Rovatok: 
Vers

Virágok illata a nyárban,
dohos falak egy régi várban,
rothadó krumpli a pincében,
egerek padlás rejtekében.

Hagymát érzek a lépcsőházban,
friss kenyérszelet a kosárban,
út mellett elpárolgó benzin,
lekváros fánk a sütőtepsin.

Cirka
Cirka képe

Zeném

Rovatok: 
Vers

Előveszem képzeletem zongoráját,
világunknak összes hangja az ihletőm,
mindent hallok, kacagását, zokogását,
csodálatos zenét kapok e kincsekből.

Felhők között az égi hangversenyterem,
hullámokból üstdobok az óceánon,
hallik minden réten, minden magas hegyen,
ahogy saját dallamom megkomponálom.

Cirka
Cirka képe

Eső után

Rovatok: 
Vers

Hosszú nyomok a járdán,
csiga csúszott a nyálkán,
biztos párját kereste,
bokor alá vezette.
Kizöldült, frissült a park,
minden fű, fa újra hajt,
virágba borult a kert,
mi szomjazott, vízre lelt.
Apró madár fürdik a tócsában,
fiókának vizet visz a szájában,
örül az erdő, és a rét,
kisüt a nap, az ég is kék.

Oldalak