Szólj hozzám, ne késlekedj!
Hangod hallani vágyom én.
Hiányodat most is érzem,
Pedig megpihentél  
tört lelkem  üregében, rég.
Szólj egy szót, csak egyet,
mi feledteti a megkopott, 
fájdalmas emlékedet.
Közeledve ahhoz a  korhoz,
amiben te voltál egykor, 
kezdem érteni, mit éltél át akkor. 
Egyedül maradtál a kínnal,

Időnként, ahogyan ma este, megállok egy pillanatra, elgondolkodom. Emlékeim közt kutatva és azokat újra átélve eszmélek rá, hogy mi történik velem 10 hónapja. Hogy mennyire megváltozott minden...egyszerre ijesztő és gyönyörű a felismerés, hogy egymás kezét szorítva, szinte észrevétlenül növünk fel, válunk igazán felnőtté.

   Decemberben korán zuhan ránk az este. A koravén alkonyokon egy kis, öklömnyi madár, az én árva széncinkém egyedül jön el hozzám.. Didergő teste és lelke az ereszem alatt talál fészek-melegre.

Azt mondja idegenvezetőnk: Itt akkora a csönd, ha éjszaka elmegy két autó az utcán, már ugranak az ablakhoz megnézni: mi ez a nagy lárma?

A parton ült és a kompot várta. Sapkáját a szemébe húzta, mert öreg szemét már zavarta a vízen megcsillanó fény.
Naponta megtette ezt az utat, mert lánya a családjával a túlsó parton lakott, hozzájuk ment.
Sokszor hívták, hogy költözzön át, de az igazságot nem mondta el nekik.

Ez a vasárnap is úgy kezdődött, mint a többi.

   Lili döbbenten állt a látványtól megbénulva. Nem erre számított. Hosszú éveken át idilli találkozásról álmodozott. Mennyi nehéz pillanaton segítette át a gondolat, a remény, amikor a nagy napra gondolt. Elhatározta, ha végleg szakít férjével, megkeresi régi plátói szerelmét.

Pandémia  itt: Bakonycsernye

      Definíció: Pandémia az emberről-emberre terjedő - jelenleg influenzavírus okozta - világjárvány.

Mire kilábalok belőle, - ha megérem egyáltalán - jelentős mértékben veszítek önmagamból azáltal, hogy emberi kapcsolataim nagy részét már nem fogom tudni visszaállítani arra a szintre , mint volt korábban.