Szeretek veled lenni,
boldogan nevetni,
a rosszat feledni,
neked jót tenni,
téged szeretni!
Szeretek veled beszélni,
a két szemedbe nézni,
a kezedet kezembe venni,
csodákat együtt megélni,
téged szeretni!
Szeretek veled álmodni,
a boldogság honába szállni,
a szerelem tavában fürödni,
mindig veled lenni,

Napok óta esik az eső,
a tavaszi éltető erő!
Új életre kél a táj már,
kizöldül tőle a határ!
Issza a szomjas föld az esőt,
ettől nyer majd új erőt!
Kevés csapadékot kapott télen a föld,
most már a vetés sarjad, mely harsogó zöld!
Az éj puha takarót terít a tájra,
csillagok és a vén hold
vigyáz a szunnyadók álmára!

Hallgasd a szívem dalát,
mit feléd visz a tavaszi szél,
szerelmes szívem most neked dalol,
hisz ez a dal neked rólam szól!
Ha látom a fénytől sugárzó szemedet,
a mosolyodat,
mely nekem ad oly sokat, oly sok szépet,
szívemnek, lelkemnek csodás reményeket!
Minden perc, minden óra, mit veled lehetek

A tavasz bódító illata száll a légben,
újra élek az emlékeimben!
Szél viszi messzire a virágok illatát,
bogárkák szorgoskodva mindet beporozzák!
Madárkák éneke vígan száll,
itt a tavasz, boldogan trillázzák!
Minden madár párjára talál,
épül a fészkük a bokrok alján!
Csodás a tavasz ma is,
édes, mint egy muffin,

Kérlek, szeress,
el ne feledj,
maradj mindörökre velem!
Kérlek, szeress,
velem nevess,
nekem beszélj,
nekem énekelj!
Kérlek, szeress,
két karoddal átölelj,
boldog vagyok veled!
Kérlek, szeress,
szemed fénye
életem éltető reménye!
Kérlek, szeress,
minden pillanatom a tied,
elveszett vagyok nélküled!

Elmentél oda, honnan nincs visszatérés,
nekünk ez szívszorító érzés!
Emléked szívünkben őrizzük,
ígérem, soha sem feledünk!
Nyugudj békében, kedves barátom,
fáj, hogy kedves arcod
már többé nem láthatom!
Biztató szavaid nem hallom többé,
minden szavad lelkemben tovább él!
Elmentél, és el sem búcsúztál,

Nap simítja az
ébredő természetet -
talán nem jön fagy

Virágok nyílnak
sarjad szépen a vetés -
csendes esőt vár

Mosolyog a nap
simítja a bimbókat -
nyílnak szirmaik

2026. március 18.

TM

Petőfi nyomdokain lépjünk mi előre,
Petőfi szavait értsük meg végre!
Legyünk büszkék nemzetünkre,
a ma is köztünk itt élő hőseinkre!
Mert hősök ma is itt élnek köztünk,
vegyük észre őket és kövessük!
Márciusi ifjak nyomán haladjunk,
álmainkat soha fel mi sem adjuk!
Harcoljunk érte, ha kell szívvel, lélekkel,

Megeredt ma este az eső,
a tavaszi erőt adó, éltető, márciusi eső!
Erőre kap a vetés, a mező,
lemossa a tél porát a tavaszi eső!
Az utca kövén koppan az eső,
tiszta lesz már a városi levegő!
Felfrissül az ember,
a fű, a fa, a virág,
megtisztul a világ!
A tavaszi eső most is aranyat ér, ez tény,
szomjazva issza minden élőlény!

A márciusi nap arcomat simogatja,
szívemet a boldogság áthatja,
s én élvezem minden pillanatát,
a nap sugarát, a tavasz illatát!
Madárcsicsergés ébreszt reggel,
boldogság szívnek, léleknek!
Vártam nagyon a tavaszt,
a rügyfakadást,
a nap éltető sugarát!
Itt van a szép tavasz,
harmatcseppek csillognak
a játszintok kék,

Elment egy jó barát,
már érzem a hiányát!
Itt volt e földi létben,
verseket írt oly szerényen.
Igaz barát,
kivel mindent megbeszélhettem,
kedvesen válaszolt,
nem sértett meg sohasem!
Drága barátom, oly hirtelen távoztál,
senkitől nem búcsúztál!
Még felfogni sem volt időnk,
mi történt veled,
Isten magához szólított

Március oly szép
melengető napsugár -
eltűnt jégvirág

Szép tavaszi nap
élvezzük minden percét -
hosszú volt a tél

Bimbózó tavasz
virágok illata száll -
vége a télnek

2026. március 6.

TM

Tavaszi hónap, melyet már
mindenki úgy várt,
hosszú volt a tél,
de szerencsére elfújta a szél!
Most már süt ránk a nap éltető sugara,
szívünknek, lelkünknek boldogságot ad ma!
A napsugár simogatását oly jó érezni,
a tavasz szépségét élvezni!
Már bimbóznak a tavaszi virágok,
majd szirmaikat bontják,
kinyílnak, s édes illatukat

Várva várt tavasz végre megérkezett,
vártunk már nagyon téged!
Rügybe borultak a bokrok, a fák,
a madarak csicsergése a
tavasz érkezésének csodás zenéje!
A temészet újraéled,
a nap simogató sugarára téli álmából ébred,
s boldogan tekint a csodás kék égre,
a hosszú tél után ezt vágyta, remélte!
Édes tavasz, te szívünk vágya,

Itt van, megjött màrciuska,
kisütött már a napocska.
Szívünk lelkünk úgy várt már,
a kisrigó és a cinke neked énekel ám!
Bmibóval integet az aranyeső,
jöhetne egy kis tavaszi eső!
Olyan jó a napsütésben sétálni,
a tavasz édes illatát átölelni!
Tiszta, friss a levegő,
mint a harmatos legelő!
Rügy fakad minden faágon,

Nézem az órát, várom a percet,
mikor megláthatom
a két szemedet!
A két szemedet, melyből
felém árad a szeretet fénye,
mely szívemnek, lelkemnek
féltett reménye!
A mosolyod, mely mindig
engem magával ragad,
s a szádból felém áradó
csodálatos szavak,
melytől a szavam elakad!
Együtt kacagni veled
oly csodás,

Ha a két szemedbe nézek, megszűnik a világ,
csak Te és Én, és nincs senki más!
A csillogó két szemed, ha rám nevet, kedvesem,
egy másik világ kapuját nyitod meg énnekem!
Elfelejtek mindent, ami volt,
pedig az életünk folt hátán folt!
Ha rám mosolyogsz,
megszűnik minden, ami fájt valaha,
Te vagy nekem a feltételek nélküli

Te vagy nekem a minden,
a szívemben csak Te vagy,
más kincsem sincsen!
Álmaim álma,
az életünk repülőszőnyegén
szállj velem,
kérlek, gyere,
hogy érezd a végtelent,
a tejszinhabos felhők fölött
a kék eget,
azt a végtelen szerelmet,
mit szívem neked rejteget!
Álmodni oly jó,
oly megnyugtató,