Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Vezércikkek

Főadmin
Főadmin képe

A barátságról

Rovatok: 
Egyéb

A barátság arany fonál, mely ha egyszer elszakad, össze lehet ugyan kötni, de a csomó megmarad!

Alexander

A LÉT NEMLÉT ÁLMAI

Rovatok: 
Vers

A fáraó mosolya

Uram, fehér szobádban,  rácsok mögött állok,
tudom, kérdésekre kérdésed a válasz,
körös-körül minden rést bezárok –
Nem kell! – kirekesztem a világot!

Marjai László

Az érzés

Rovatok: 
Vers

Ajkaimmal érintem a szád.
Köröttünk puha lépteivel a csend neszel,
majd visszatérünk. Én hozzád,
Te hozzám érkezel.
Kígyóként tekeredünk körbe
a még forró tested kihűlt testemen,
boldogan, mennybe jutva, meggyötörve…
Az érzés, mit mindig is kerestem!

Budapest 2019-11-16

Marjai László

Egy este nélküled

Rovatok: 
Vers

Honnan is tudom, hogy szeretlek?
Tudom, hisz nagyon jó veled,
ha hozzád érek, a testem is remeg,
s ha nevetsz önfeledten nevetek.

Hogy együtt vagyunk, amikor lehet,
ily csókja nem volt senkinek,
mi éget, vagy lágy, mint a lehelet,
és ha hóban fürdök sincs hideg

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Rekviem a templomokért.

Rovatok: 
Vers

Feketén, vörösen fodrozódik a tó vize
Egy templom tornya süllyedt el benne!
Egy utolsó felkiáltó jel az égre!
Istenhez a jaj kilátást felvitte
Jajkiáltás a templomért és a többiért!
Az elárasztott, szétbombázott tornyokért
Az üresen maradt roncs padokért
A keresztre feszített Jézusokért!
A stációkért, a freskókért, az ablakokért

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Deformálódott paródia

Rovatok: 
Vers

Szívemen érzem a hiányzó múltat
Keresem mint leesett pénzt
Folyton remélem talán meglelem
S visszatér az a régi szép emlék

Időutazóként futok a térben
S ha megpihenek akkor homályos
Az az elmosódott vágyott kép mely
Bennem maradt szerelem rejtélyként

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Szerelem pirkadat

Rovatok: 
Vers

Amikor megérintetted a kezemet
Keserű könnyem mézzé változott
Arcomra csorgott az édes mézga
A már vágyott illatos szerelmed

Feltárult bennem általad
Kutatni egy új világ
Meglelni az érzelmi szépség  
Isten adta minden pontját

Marjai László

Nincsenek mesék

Rovatok: 
Vers

Tudom én, hogy nincsenek mesék,
álomszép leányok, hercegek fehér lovon,
mert anyám nekem soha nem mesélt,
a kéményből sem télapó jön, korom.

Budapest 2019-11-11

Marjai László

Teliholdrege kettőnkről

Rovatok: 
Vers

Ne haragudj rám, ha néha ingerült vagyok,
tudod ilyenkor forr a vérem, kicsit más,
mert a Telihold is kevély, fent ragyog,
s a tépőfogam is úgy szaggatna már!

Nem akarlak bántani, s úgy félek én,
hogy vér csöppen lépteim nyomán,
csendben lopakodom a házak tetején,
és hiszem, ösztönöm, majd rád talál!

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Lebegés

Rovatok: 
Vers

 Kora nyári napsütésben,
boldogan járni a réten!
Látni szép fiatalokat,
hogy fújnak buborékokat.

Alexander

Nap és éj

Rovatok: 
Vers

Mítoszok földjén

Helénák és helóták,
játszottak álmomban,
és ciprusok meneteltek,
a völgy peremén a Nap felé –
Hajladoztak a szélben,       
kapaszkodtak az utak mentén,
mindig magasabbra,
ahol kitárul a katlan, -
a liget felett ott állt a szentély.

Alexander

Szemed fénye

Rovatok: 
Vers

Hála: szemed tükrében élek,
Szeretet és vágy szétfeszítenek,
Ám félek, a mélyben mindenütt halál.
Csak azt mondjuk Égnek, mi Földet ér,
Csak azt várjuk szüntelen, mi véget ér,
Simogató kéznek a tenyér,
Éhezőnek a kenyér.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Magyarőrület

Rovatok: 
Vers

EU  fizet
Kormány diktál
Állam herdál
Magánzsebek súlya
Népnek koporsója
Úri magyar lett
EU támogatással
Egy proli réteg
Amolyan huncut
Átverő cifraostor
Csattogó csalással

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Talán még egyszer

Rovatok: 
Vers

Emlékszel
Előző életünkben
Halak voltunk
Téged
Egy csuka bekapott
Özvegyen haltam meg

Ikráink
Tengeri univerzummá lettek
Ki tudja azóta
Mivé lettek

Ki tudja
Lehet nem is te voltál a hal
Ha csak a lelkünk halhatatlan
Akkor az ÉN testünk halott

Marjai László

Csendbe olvad

Rovatok: 
Vers

Leengedett redőny, sötét szoba,
meleg ágyban szédeleg a mámor,
megpihen, elfáradt a lova,
gyönyört fakasztott magából.

Az idő lassul, a szív sem heves,
és már régen tova szállt a sóhaj,
de az ajak valamit még keres.
S mi csendbe olvadunk egy csókkal.

Budapest 2019-11-08

Marjai László

Útban hozzád

Rovatok: 
Vers

Száguldok. Útban hozzád,
izgalomban égek.
Kísérnek az útmenti fák,
s hozzám érnek
a felhők árnya, a napsugár
dallama van a szélnek…
Száguldok. Ölelő karod vár.

Budapest 2019-11-06

Alexander

Az egy igaz szószólója

Rovatok: 
Vers

 Ne várj csodát tőlem, és ne kérj engem?,
Az Énisten a csend házában lakik,
Számomra, – mindig intő ismeretlen –
A derű örömeiből adatik.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Geometriai létversek IV.

Rovatok: 
Vers

SZÜLETÉSEM GÚLÁJA 

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Geometriai létversek III.

Rovatok: 
Vers

SZÜLETÉSEM NÉGYZETE

Alexander

A Gizai szfinszk

Rovatok: 
Vers

A hun oroszlánember

Biro Melinda Melania
Biro Melinda Melania képe

Örök létben

Rovatok: 
Vers

Puha csendbe búrkolózott a léted,
hiába, már el nem érlek téged.

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára