A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Graholy Zoé
főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
webadmin
|
Rovatok: Egyéb "Maradok fa, mely gerinces, mely nem hajlik meg a legapróbb szellő előtt, mely nem vált irányt minden fuvallatra.
|
|
Rovatok: Vers Fényes csík az égen, Ha lehullt a földre, Égett kődarab lett,
|
|
Rovatok: Vers Most oly hangos a csend,
egész testemben nincs rend,
fárad a karom, lábam,
csak fekszem az ágyban.
Elmosódott képek,
összemosódott színek,
Húz a fejem balra,
fordulhatna már jobbra.
Röpködnek a székek,
kavarognak a képek,
nehéz lábon állni,
|
|
Rovatok: Vers Zenét hallgatok, Felrémlik egy emlék, Az ismerős hangok,
|
|
Rovatok: Vers Talán túl sok mindent dédelgettem,
köztük vannak megvalósult álmok,
van mit elrabolt a búgó hangú álnok,
mert én hagytam önfeledten.
.
Naiv voltam, oktalan és lehet buta.
Elhittem azt, amit másoknak én is
hazudtam olykor, ám most mégis
csalárdjaim szebbek, mint valaha!
|
|
Rovatok: Vers
|
|
Rovatok: Vers Van egy sziget, hol boldogok az emberek, Boldogan kelnek, boldogan fekszenek,
|
|
Rovatok: Vers Ne ilyen halált adj énnekem!
|
|
Rovatok: Egyéb Egy tízlakásos társasház garzonlakásában élt édesanyjával Erika aki egy autóbaleset után elveszítette édesapját és az egyik lábát.
Mielőtt a tragikus esemény bekövetkezett volna Erika
|
|
Rovatok: Vers Egy magas fatörzs tövében
van egy gömb alakú fészek,
benne lakik a kis bajszos
Viki mókus a kis szorgos.
Míg az idő verőfényes
ugrándozik a kis édes
egyik fáról a másikra
majd ki szalad a pázsitra.
Ám az idő rosszra fordul
a gyűjtögetés felgyorsul,
|
|
Rovatok: Vers Egy régi kopott képkeret,
körül ölel emlékeket.
szépeket és rejtélyeket,
olykor csak a szép kék eget.
Játszadozó gyerekeket,
komoly képű felnőtteket,
bánatot és szeretetet,
irigységet, szerelmeket.
Nem válogatnak az érvek,
itt némák, jól összeférnek.
|
|
Rovatok: Vers Szívemnek mindig kedves,
színes szép tulipánok.
a tavaszban most csendes,
néma szép reményt adtok.
Úgy várok én már rátok,
pompázatos hangulat.
ahogy délcegen álltok,
elképzelem hangjukat.
Szoros tekeredik rád,
csomagolt be leveled.
|
|
Rovatok: Vers Ódon városban egy erkélyen asszony ül,
talán bús, ki tudja mit érezhet legbelül.
Előtte asztal, virág, gyümölcsös kosár.
Lássuk hát, hogy gondolata merre jár:
.
"A nap már tűzfalakra égette a sugarát,
és nincs ki hozzám szólna, hol egy barát?
Csak a fehér rózsák illata a vigaszom,
|
|
Rovatok: Vers Amerre csobog a kis patak, átugrál
apró köveken, játéktajtékot
|
|
Rovatok: Vers Úgy szeretnék élni tisztán, szabadon.
De úgy látom, hogy körülvesz a vadon,
annak minden csúszó-mászójával.
Denevér csapong, tova szárnyal,
az ingoványon élősködő méreget,
zsíros falat vagyok-e, keresi a véreret.
.
Ám a sorskönyvében tovább lapozok,
|
|
Rovatok: Irodalom A hajnal első sugaraitól a szavanna fái hosszú árnyékot vetettek a szárazságtól szalmaszín aljnövényzetre. Talán most volt a leghűvösebb, Ghania szorosan Endréhez bújt, és mellére hajtotta a fejét.
|
|
Rovatok: Vers Álmodtam, vagy igaz talán,
mákvirág nyílt kertek alján,
mint fehér holló oly ritka,
szépségének ez a titka.
Csoda a természet rendje,
rajt' fehér lepkék libegve,
pilleszárnyuk telve fénnyel,
csillog- villog napsütésben.
Ők talán védő angyalok,
|
|
Rovatok: Vers Süt a nap,
|
|
Rovatok: Vers Gyertek kis pajtások
énekeljetek!
kedves jó barátok
emlékezzetek!
Álljunk körbe gyorsan
add ide kezed!
Daloljunk hangosan
vidám éneket!
Mosolygós szempárok
kik itt jártatok!
Ragyogó gyémántok
csillogjatok!
|
|
Rovatok: Vers Nyári forróság, mely égeti arcom,
|
|
Rovatok: Vers
A szárazságban, meddő tavaszokban A romlás felé lopakodik halkan,
|
