Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
Blank Judit
  főszerkesztő-helyettes
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
































Vezércikkek

Főadmin
Főadmin képe

A hét idézete:

Rovatok: 
Napi idézetek

"Néha szeretném visszapörgetni az időt, de nem azért, hogy megváltoztassam a múltat. Csak szeretnék egy-két pillanatot újra átélni..."

futoinda
futoinda képe

Nélküled

Rovatok: 
Vers

KELEMEN PATRICIA, TAGUNK EMLÉKÉRE

 

Ariamta
Ariamta képe

A szeretet fénye

Rovatok: 
Vers

gyertyafénynél ülünk
pislákol a lángja
szemünkben megcsillan
fénye és sugára

Lénárd József
Lénárd József képe

Pár év hosszabbítás

Rovatok: 
Vers

575575
Hazaérkeztem. Szívemben az ingerlőm
már csak a múlté. Új ketyegőm van.
Egy pár év, hosszabbítás: írásaimban.

jockerFeri
jockerFeri képe

Gyermekkoromban a disznóvágás

Rovatok: 
Vers
 
Versben és európai stílusú haikuban…
 
Gyermekkoromban!
Ítéletvégrehajtó
Böllér. Hosszú kés.
Marjai László

Szeretném látni

Rovatok: 
Vers

Szeretném látni a hajnal hasadást,
Ahogy áttör a ragyogó nap-palást,
Majd rá megmozdul a madár szerenád,
És napba énekel a hajnal szelen át

mernok58
mernok58 képe

Most temetnek, most siratlak

Rovatok: 
Vers

        Éva

Nem vigyázott rád az Isten,
messze szöktél drága kincsem,
szép húgocskám, jó testvérem –
sír a lelkem hófehérben.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

A csend

Rovatok: 
Vers

Csend simul az ablakomra
Szó sem kint, sem bent nem hallható
Elnémult a madár ének
Levél sem rebben, a nap ragyogó

Juhászné Bérces...

Mikulásnak levelet

Rovatok: 
Vers

Mikulásnak levelet
Írtatok már, gyerekek?
Hogyha nem, hát sürgősen
Küldjétek el mind többen.

csabayandy
csabayandy képe

Csak ez a tél ne jött volna...

Rovatok: 
Vers

Csak ez a tél ne jött volna,
ezernyi változás a tájon,
elbújt a Nap a hegyek mögé, 
néma a dallam hazámon.

Rovatok: 
Blog

"Változik az élet, mint egy gondolat,
nincs állandó benne, csak egy pillanat.
Változzon hát életed minden perc alatt,
Légy először boldog, aztán boldogabb"

Ágnes

Tűzvarázs

Rovatok: 
Vers

Sötétlő fellegek takarják az eget.
Elfáradt már a fény, nem ád több meleget.

Alkony
Alkony képe

Karácsonyi cipó

Rovatok: 
Vers

Fenyőillatú, édes-bús gondolatok,
átsuhanó, átélt emlékek képei...
a szigorú valóság és édes csodák,
megálmodott remény keverékei...

Szalókisanyi1
Szalókisanyi1 képe

Advent

Rovatok: 
Vers

Jég tördeli az ágakat,
Dér csókolgatja a fákat,
Ólmos színű felhők alatt,
Gyász fekete varjak szállnak.

Divima
Divima képe

Angyalcsók

Rovatok: 
Vers

Megérintett egy angyal szárnya,
arcomra lágy csókot hintett,
alattam mélyen földi lárma,
néhány üveges tekintet.

Rovatok: 
Irodalom

Hegy gyomra - Bánya mélye, 1996.június 17.-e, 21.25 óra-perc és az azt követő órák.
Ahol nem nyílik muskátli az ablak alatt.

jockerFeri
jockerFeri képe

Lecseppent paca...

Rovatok: 
Vers
Nézem, látom, hogy a legtöbb ember margón éli életét.
Kik meg bent szép sorokat írják, ott rögzítik a kilétét.
Itt még az a tintapaca sem középre csobban,
Így igazi lét az első oldalon ellobban...
Julika
Julika képe

Karácsonyi várakozás

Rovatok: 
Vers

Szállongó hópihék, és csillogó remények!
Adjatok örökhírt, s utat a reménynek.
Egy égi jel, egy pislogó sugár, egy emlék…
Derüljön föl bennünk a régi-régi kép.

Juhászné Bérces...

Világjáró Mikulás

Rovatok: 
Vers

Meseország áruháza 
Kapuit szélesre tárta, 
Polcokon vár a sok játék, 
Csupa csodás szép ajándék. 

Vajda Laci
Vajda Laci képe

A két március folytatása 10.

Rovatok: 
Irodalom

Mindketten csurom vizesek voltak, és a lány csak azért nem reszketett, és azért nem vacogtak a fogai, mert aléltan, magatehetetlenül feküdt Béla karjaiban. Vadász százados maga is sebet kapott a koponyáján. Egy osztrák dragonyos úgy akkurátusan fejbe kólintotta, de szerencsére az ütést a csákó, és az abba tömött zsebkendő, amit azért tett bele valamikor Vadász Józsi, hogy a csákó tartsa a formáját, megvédte a fejét.

Marjai László

Denikő és elátkozott vára

Rovatok: 
Vers

I.
A Szinitaria hegynek orma,
Szürke fellegeket bont az sorba,
Mik villámokat ejtenek alája,
Vagy könnyeit az Ung is alig állja.

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára