Magyarerő.hu

Mama ne sírj!
Unokád, én vagyok
Üzenem telefonon
Rád sokat gondolok!

Szellő szárnyán száll egy nő,
Meglátja,hogy lent egy kő.
Rá is ült ő ott van ni,
Száját éppen nyitja ki.

Énekli hogy lá, ti, tá,
Az erdő visszhangzik rá.
A csermelynél nagy az ár.,
Szellő szárnyán halad át..

Lendülete kedvet ad,
Mondogatja ez meg az.
Repülne még tova de,
Hunyót keres az vagy te.

Bús szívemet nyomta egy mázsa vád,
sugárzott felém, lelked fegyelme.
Feddő szót érdemlek drága Atyám,
nyugtalanságom majd békére lel!

 
Búzaföldön a kalászok hajladoznak,
káprázatos virágok, napra fordulnak.
Augusztus van, a kombájnok dolgoznak,
üzenet nekünk, lesz kenyér a boltokban!
 
2020.08.01.

akkor kellene az ölelésed
mikor lelkem fájdalommal tele
mikor nem érzek, csak ürességet...
igen, akkor és akkor kellene

akkor kellene a gyengéd vigasz
mikor az erőm végképp elhagyott
mikor a sok ígért szó nem igaz
akkor kellene, ha szívem fagyott...

Tekintetünk találkozott,
Láng gyúlladt szemünkben.
Benne fénylő gyöngy csillogott,
Hittünk szerelmünkben.
 
Boldogan én anya lettem,
mire eljött az ősz.
szűz lelkű a drága gyermek,
Lelked mint kard az őr,
 
A csók végtelennek látszik,
Hisz a vér áramló,
Szerelmes szív nem hibázik,
sír csak a választó.
 

 
Nyár derekán a nap melege éget,
Sárga színűre festi a zöld rétet.
Szikkadt földön futnak a repedések,
Nyári gyümölcsök gyorsan be is érnek.
 
Gyerekkoromban én még köztük éltem,
Fáról szedtem tele lett a kötényem.
Arató körtét, nyári almát édest.
Örültem a földön termő dinnyének.
 
Abból csak egyet tudtam felemelni,

Szív és szél

Szél
vonzza,
borzolja
szép szívemet,
aranyat kerget.
*
Ó,
szellő,
szívemet
táncoltató,
aranyat adó.
*
Lágy
szellő
simogat,
szép szívemben
hagyja örömét.

Óra két mutatója találkozott,
ablak alatt, a lassú léptek neszén,

Csak halkan, hozzád bújva kérdezem,
hogy kezedbe adhatom-e életem,
s ha szomjaznék, lesz-e nálad oltalom,
lángomat csókoddal majd olthatom?

Hasztalan már minden értelmes gondolat,
mert nincs táptalaja, hol megfoganjanak,
és beszélhet az okos keveset vagy sokat,
csak a csend honol, vagy lángra kap a harag,

Te vagy az élet,

A pont és a tér,

Tudatod ébred,

Izzik a tér
Szerelmes szavakat
Pirulva suttog

Üzenem a barátoknak
Akik annak tartanak
Az én barátságom
Nem egy múló pillanat
Mert őszinteségből fakad
S nem múlik el egy perc alatt

A BARÁTSÁG nekem
Nem kegyelem
De örökké tartó
Szent érzelem
Nem pusztába kiáltott
Egyetlen szó
Nekem hűség és való

Két székely fiatalembert tart börtönben a román  hatalom koncepciós hamis bizonyítékok alapján. Beke István és Szőts Géza hiába kért perújrafelvételt, elutasították. Számomra ők most már szimbólikusan a fiaim, és a legmesszebbmenőkig támogatom őket.

A sors útján az élet imbolyog, 
megannyi szívében már nem él a derű, 

Vállamra kaptam hatalmas köveket,
cipelem, hordom, mintha óriás lennék,
vánszorgok tőle görnyedten,
pedig ha letenném, szaladni tudnék.
Egy kettő porba hullik, meg sem érzem,
talán örökké rajtam marad,
talán ezzel kell élnem, mert
olyan már, mint a saját testem.
Ha letehetném, ha végre kiegyenesedhetnék,
ha lerakva halomba, a gondoktól