Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Vezércikkek

Rovatok: 
Egyéb

Nagyon szépen kérek mindenkit, hogy ha azt tapasztalja, hogy valaki a versét a hozzászólásokba, vagy a FÓRUM-ba írja, jelezze nekem! Most vettem észre, hogy ALEXANDER folyamatosan a fórumba teszi bele a verseit (még a pályázatos verseket is!) Fél éjszakámba került, hogy onnan leszedjem ezeket.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Szeretném lassítani az időt

Rovatok: 
Vers

Szeretném lassítani az időt
Hogy legyen időm a szavakat
A térbe sűríteni
Nem robbantani
Csak békét teremteni
Szeretnék ébredni
Egy színes mandalát
Feldobni az égre
Hogy boldogságként
Hulljon vissza a Földre
Magyarként a magyar földre
Hogy megmaradjon az
Árapataki varrottas
Az elrabolt Székelyföld

Waraykaroy
Waraykaroy képe

A négy évszakkal forogtam

Rovatok: 
Vers

A négy évszakkal forogtam

Most ismét talpra álltam

Tavasz van

Fejem a virágaromás légben

Lában a pipitéres lépten

Madárhangok táncra perdülnek

A virágszirom - lányok

Ezer színnel pendülnek

Színek – hangok öröme

A tavaszi légben

Szétárad a gyenge ölelő széllel

A szerelemes szívek is

Virágot csenni mennek

Biro Melinda Melania
Biro Melinda Melania képe

Tudom

Rovatok: 
Vers

Ahogy az idő szalad,
úgy suhansz el a fák alatt,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mi ez a fény, mi ez a tűz?

Rovatok: 
Vers

/Békéscsaba István malom ég!
2019.05.23./

„Egy nagy tűzet kellene rakni!”
De ne ily pusztítót, hatalmasat!
Óriás tűz gomolygó füstje az égre száll,
Istennek sem tetsző mutatvány!

Mi történik a világban emberek?!
Mily tűzet raktatok már megint?
Pusztítjátok önmagatok, s ami érték,
S nem látjátok a fájdalmat, a kint!

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hajnal

Rovatok: 
Vers

Hajnali fényben tündököl a puszta,
vércse vijjog, körrög a szarka fajta,
legelészni indul, gulya és a konda,
más fényben tündököl a Napnyugta.

De még a hajnal, harmatban mosdik,
már a kakasok is, hangjukat eresztik,
gyémánt csepp fűszálakon fénylik,
kukacvirág szirma napfényre nyílik.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Elmúlás keze

Rovatok: 
Vers

Az elmúlásból kinyúlt egy kéz,
majd írni kezdte őrzött titkait,
régen nem volt ideje elmondani,
meg tervezett dédelgetett vágyait.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Írok a szemedről

Rovatok: 
Vers

Írok a szemedről,
Fekete kévéba cseppentett tej,
Ó fehér bogárszem,
Most is itt ragyog reggeltől.

Írok az ajkadról,
Szétnyíló vörösfelhők,
A napsütéses égen,
Egy mámoros szélben.

Írok a mosolyodról,
A szívembe folyt álomról,
A képzeletem kapujáról,
Kinyílt éji kapukról.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Fodros bíbor hajnali fény

Rovatok: 
Vers

/Barcsi emlékzivatarban /
Fodros, bíbor hajnali fény
Csillog a Dráva felszínén,
Játszik ezer fényes tajték,
Tajtékcsengők csilingelőn.

Ébred a hajnal zöldbe hajlik,
Tétova még rajta az éj,
De millió talléros fűzfafüzér,
Lám felemeli lándzsa levelét.

Marjai László

Fekete szél

Rovatok: 
Vers

A hatalommal szemben fekete a szél,
a bátor szól, a gyáva bújik, nem beszél,
mert féktelen, mindent elönthet az ár,
de az alkuvókkal az, kézen fogva jár.

Szirén
Szirén képe

A remény rabja

Rovatok: 
Vers

Nyomor időz, békjóidat rakja.
Csendben tengődsz, fojtogat dacszava.
Körötted gőz, gyomrodat sav marja.
Hangulat bősz, de elcsuklik hangja.
Nem vagy Te hős, csak a remény rabja.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Fények éve.

Rovatok: 
Vers

Fények gyúlnak a nagy világban,
Fény jelek észak, dél irányban,
Északi fény jelet adja,
Bajban van a világ, bajban!

Egész országban fény jelek,
Szeretet fénye eljött közétek,
Szeretet gyúl szívetekben emberek,
Egymást végre szeressétek!

Mezei István
Mezei István képe

Szabadíts meg a gonosztól..!

Rovatok: 
Vers

Hetven év imája
Prózavers

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Milyen volt

Rovatok: 
Vers

Milyen volt az erdő a rét,
a régi gyermeki játék,
néha Matiné az ajándék,
hallgattunk rádiós mesét.

Ez most egy emlék gyereknap,
habár most is játszok mindennap,
fém építőjáték, fakocka,
vagy roller és a fogócska.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Gombaszedő lány

Rovatok: 
Vers

Öreg tölgyek árnya alatt,
a vastag gyökér kapaszkodhat,
a puha avar, oly süppedékes,
néhol bizony, már penészes,
de egyben bizony, esős nyirkos,
vargányának oly otthonos.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Nézem a szép arcodat

Rovatok: 
Vers

Nézem a szép arcodat,
Nézem a kedves mosolyodat,
Egy lépés és belépek a szívedbe,
Ó, ajkaim kövirózsa levelek,
Szerelemszikkadt testemen,
Dús vágyak ébrednek,
Amikor szívem a szívedben,
Kinyílik, mint virág,
Lám a kopár mező is teremhet
Egy szerető csodát,
Mindig tudtam, csak kiszáradás,
Téveszméje a délibáb,

Waraykaroy
Waraykaroy képe

A kétségbeesés

Rovatok: 
Vers

A kétségbeesés a nyomor
Keres kutat tapogat
Nem látod barátot keres
Embertársat
Ki ha rá néz nem vakul meg
Egy remegő kéz
Ami beszél
Mert ez már könnyes remegés
Talán az életért
A következő percért
Nem már nem azt keresi
Amit elveszített vagy ellopták
Ő már csak találni akar
Bármit valamit
Még ember

Betty
Betty képe

Lelkem cseppjei

Rovatok: 
Vers

Lelkem szégyellt cseppjei titkot szórnak,
érzelmeim sűrűjében elveszem,
táncot járva színesen ringatóznak,
szárnyakat bontva magam is meglepem.

Édes terheimmel így szeretkezem,
virágillatban táncolnak a szavak,
gátlásaimba már nem temetkezem,
csodált értékeim elcsábítanak. 

Betty
Betty képe

Igazgyöngy

Rovatok: 
Vers

Mi rág még csak egy parányi féreg, 
lelkemnek drága, most fojtó méreg, 
mellettem járt, mégis enyém az út, 
emlékek közt, fájón, kísért a múlt. 
Sorsom vonalán szépít egy vak folt, 
eltűnődve talán igaz se volt, 
szívemben izzó szeretetparázs, 
reményteli álmot sző a varázs, 
eltűnőben már a fojtó ködben 

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Vallomás

Rovatok: 
Vers

Te voltál, ki Atlantiszon értem gyújtottál fényeket,
te voltál, ki megunván testem, prédának odavetett,
te voltál, ki munkába megkérgesedett, izzó tenyérrel,
durva daróc ruhámban, jobbágylánykaként becézett.

Marjai László

Dicsőséges kor

Rovatok: 
Vers

Szikrázik a nap verőfényes kéken
s hozzászól a tengermoraj,
a megzavart elmében.

A bőség kapuja mindenkinek tárva,
bár az igazság: Az asztalon
a táncát egy árva morzsa járja.

Ha a pásztor nyájához szól egyenest,
az hiszi, hogy a tyúknak 
életmentő vért adhat a nyest.

Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára