Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes

Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Vezércikkek

Főadmin
Főadmin képe

Boldog Új Évet!

Rovatok: 
Egyéb

Minden kedves Magyarerős írónknak, és olvasónknak ezúton kívánok Áldott, kegyelmekben gazdag, nagyon boldog Új Évet!

Tiberius
Tiberius képe

Veszélyes szerelem

Rovatok: 
Irodalom

 

Tiberius
Tiberius képe

Veszélyes szerelem

Rovatok: 
Irodalom

 

Rovatok: 
Vers

„Ezt most nem értem!” Ingatja a fejét Réka.
Ennek betegség, vagy nemi vágy az indítéka?
Majd így szól. „Norbi nem állna neked jól a sitt,
amúgy meg az ötlet is perverz egy kicsit?”

Budapest 2019-01-19

Mezei István
Mezei István képe

Boldog, ki nem éri meg

Rovatok: 
Vers

 

Mikor a sínek sehová nem vezetnek,
és elcsitul a gének halálos harca,
boldogok azok, akik már nem érik meg,
világunk hogy ítélte magát kudarcra.
Nem lesznek majd zászlók és fennkölt himnuszok,
a művészet, a múltunk a semmibe vész,
minden a szent-anyagcsere körül forog,
mítoszaink elsöpri a globális ész.

Mezei István
Mezei István képe

Boldog, aki nem éri meg

Rovatok: 
Egyéb
párducos
párducos képe

Életbűvész

Rovatok: 
Vers

Meg lehet élni költészetből?

Biro Melinda Melania
Biro Melinda Melania képe

Bekopogtál

Rovatok: 
Vers

Bekopogtál szívem ajtaján.
Kezedben sárga rózsaszál,
szívedben arany napsugár.
ajkadon csókok csókja,
életem legszebb ajándéka
Te vagy s Neked Én vagyok.
Ki nem hagyja elfeledni a
tegnapot,s megélni együtt a mát,
egymásnak rajzolni szivárványt.

Ariamta
Ariamta képe

Hópihécske útnak indult

Rovatok: 
Vers

Fekete fellegek, hogy gyűltek,
majd fejünk felett tornyosultak,
ijesztő habdunnának tűntek,
ahogy a magasban vonultak.

Tiberius
Tiberius képe

Róma bukása...

Rovatok: 
Vers
Róma bukása...
 
Nap égeti az ősi romokat,
mik hatalmas kultúrárol tanuskodnak.
Egy dicső nép, kik utat mutattak
a nagy világnak.
 
Szemet hunyván saját hibáiknak,
hátatfordítva a világnak.
Letiporván sok kis nemzetet
halál várt ki ellenkezett.
 
Marika Lovász
Marika Lovász képe

Boriska élete 9

Rovatok: 
Irodalom

    1973-ban, két év elmúltával azóta, hogy otthon voltam, megint nem bírtam magammal. Pistát állandóan szekáltam: belehalok, ha nem mehetek haza. Végül megbeszéltük, ő otthon marad és én megyek a gyerekekkel.
- Miért nem jöttetek mindnyájan? Pityu nem vágyott haza?

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Unokaváró

Rovatok: 
Vers

Vendégeim lesznek –
véremből valók.
Majd sok csokit esznek,
mert csoki falók!
A hátamra ülnek,
s biztatnak: gyí
papa, s ez a fülnek
zene – valódi
csoda. Én vágtatók
velük mesében,
felhők közt láthattok,
Hold közelében,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor a nap leáldozóban.

Rovatok: 
Vers

Ég a tüze a felkelő nap korongjának
Csak egy nap múlik el, hozzád elér
Eljön az est lehunyja szemét
Búcsúzik, mint, ha szólna
Ég áldjon, Isten veled
Soha nem ébredek, nem lesz új kikelet

Ágnes
Ágnes képe

Isten népe

Rovatok: 
Vers

Megtépázva,
viharverten,
kifosztottan,
elvérzetten,
megosztottan,
fogyatkozva,
Turán által
elátkozva,
vagyunk
s leszünk
Isten népe,
Boldogasszony
öröksége

Rovatok: 
Vers

I.
Az kizárt, hogy apám egy földi halandó legyen,
hisz már a fejét feszegeti az értelem.
Szóval, mint említettem, apám okos nagyon,
erre utal az a sok össze……tt vagyon.

Lénárd József
Lénárd József képe

Kilenc és háromnegyed

Rovatok: 
Vers

575575
A rohanásban, durr,  ütközöl a falnak
s megnyílik. Pöfög ott egy új vonat.
Kezedben a sok plajbász szemed válogat.

Hová is üljek? A rajztábla Rád nevet,
örök társad lesz, és cipelheted.
Az ábrák: apró lányok táncolnak veled.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

Tarantula

Rovatok: 
Vers

Mától jelszóval védem magam,
titkos ikon a rejtekem:
csak akkor értitek meg szavam,
ha átvergődtök a verseken!
Verseim narancsliget fái,
rózsakert pompázó bokrai –
hegyek, amikről idelátni,
hol a teljesség kész bomlani…

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Emlékeim egy csokra

Rovatok: 
Vers

Életkönyvének kemény fedelét felnyitom,
ami emlék benne van ez mind az én csokrom,
legyen az fájó, vagy épp boldogsággal teli,
ám egyiket sem lehet sosem elfeledni.

Gyermekkorom vidámság vagy a fájó emlék,
de a vidámságba én kicsit még fürödnék,
udvar magas fenyőfa rajta gólyafészek,
kutyánk és egy kiskocsi benne a testvérek.

Tiberius
Tiberius képe

Juliska balladája

Rovatok: 
Vers

 

Marjai László

Sarman Postarablás

Rovatok: 
Egyéb
A reluxán keresztül is kellemesen sütött be a délutáni nap a tárgyalóba. Sarman hunyorogva élvezte a beszűrődő sugarakat. Szemhéja lassan összezáródott, közel volt ahhoz, hogy elaludjon kényelmes bőrfoteljében. Nem bánta, hiszen éjszakára vendéget várt, de még maradnia kellett az irodában. Munkaügyben volt hozzá hivatalos valaki, akit csak „Miértnem Istvánnak” hívott.
Feliratkozás Kezdőoldal hírcsatorna csatornájára