Hát, tudjátok gyerekek, hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány. Ez a kislány nagyon szerette a piros színt, ezért mindig piros ruhában mászkált. Még a melltartócskája, meg a bugyikája is piros volt.
Egyszer elhatározta, hogy meglátogatja a farkast, aki az erdőben lakott egy takaros kis barlangban.
Fogta a kosárkáját, rakott bele egy kis chipset, energiaitalt, meg egy üveg pezsgőt, és útnak indult.
Na, a nagymama most tölt magának egy kis szíverősítőt, mert tudod, a házi doktor bácsi ezt direkt a lelkére kötötte, hogy naponta kis pohárkával fogyasszon.
Na aztán, ahogy ment, ment a kis Micimackó, meglátott egy szépen pirosló málnabokrot. Azonnal szemezgetni kezdte. Addig, addig eszegetett, amíg elálmosodott, és lefeküdt a bokor alá.
Hát pont akkor volt arra dolga Sehall, Selát Dömötörnek. Valami nagyon sürgős akadt, mert hirtelen leguggolt a bokor alá.
Na, a nagymama most tölt magának egy kis gyomorerősítőt is, mert a gasztroenterológus azt mondta, hogy feltétlen fogyasszon el egy pohárkával naponta.
Hát kicsi, drága unokám, tudod, akkor történt egy valami érdekes eset. Megjelent a Vuk. Ha nem tudnád, ki is az, vagy mi is az, majd az üveg végére érve megmutatom.
Hol is tartottam? Ja a kis piros ruhásnál, ugye?
Szegény kislány sietve kiosont a házból, nehogy a gonosz mostohája ne engedje el. Fogta az üvegcipellőjét, fejbe verte vele a kutyát, hogy az ne ugasson, aztán az erdőbe érve hirtelen szembe találta magát a nagymamájával. Úristen! Jaj! Jaj! Ijedt meg tőle.
Várjál, drágám, töltök egy kicsit a reumámra, mert a doktornő azt mondta, ha megiszok egy pohárkával naponta, elmúlik. Na, akkor aztán megpillantott egy kis fabábut. Felemelte, és azt kérdezte tőle: hát te ki vagy? Én egy kisfiú vagyok, mondta, és abban a pillanatban hatalmasra nőtt az orra.
Ejha, ilyet se pipáltam még, mondta a lány, és vitte volna vele az erdőben, de minden bokorba beleakadt az orra, ezért fogta és elhajította.
Ezen a kis őzike úgy megijedt, hogy kiugrott az őt simogató öregnéne kezéből, egyenest a bokorban alvó Micimackó hasára. Az felugrott, véletlen belerúgott Sehall Selát Dömötör csupasz hátsófelébe, aki ijedtében vukkal törölte papír híján a kimeneti nyílását.
Erre a nagymami tölt egy pohárkával, mert a baleseti sebészeten a doktor bácsi tíz éve megmondta, hogy ha naponta egy pohárkával megiszom, gyorsabban gyógyul a könyöktörésem. Látod, már hajlik.
Akkor hol is tartottunk? Ja, a nagymama megragadta piros ruhás unokáját, és azt mondta, illetve kiáltotta: majd adok én neked ehhez a Farkas gyerekhez menni, mit cipelsz a kosaradban? Piát mi? Még mit nem? Azonnal jössz velem haza!
Ahogy ott ráncigálta a szegény kislányt, arra járt a vadász és meghallotta a csetepatét. Fogta a puskáját, és lelőtte az agresszív nagymamát. Felvágta a hasát, megtömte kővel, és beledobta az erdei kútba. Piroskát, a reszkető, ijedt kislányt meg elvitte az erdészházba, ahol lakott.
Belökte az ajtón, mert közben aztán kiderült, hogy tervei voltak vele.
Erre muszáj egy kis pohárkával tölteni nagymamának, mert nagyon izgul, hogy mi lesz a vége.
Az idegorvosnéni azt mondta, hogy naponta egy kis pohárkával igyon meg, jót tesz az idegeknek, nyugtat.
Az erdő másik végében összedugták a fejüket a törpék, honnét lehetne valakit idehozni, aki süt, főz, mos, takarít rájuk. Gondolkodtak erősen, elhatározták, hogy megkérdezik a vadászt.
Ahogy odaértek, látják ám, hogy egy piros ruhás lány mosogat a vadász konyhájában. Hűűű, ő kellene nekünk, mondták, és már rángatták is keresztül az erdőn. Betuszkolták kis házukba, rázárták az ajtót, és elmentek a bányába dolgozni.
Ekkor kopogtattak az ablakon.
Jaj, még egy kicsikét töltök, mert megígértem szegény nagyapádnak, hogy megkóstolom az idei főzést. Amúgy meg jót tesz a házasságnak, ezt jegyezd meg kisunokám.
Hol tartottunk? Ja, az ablak. Piroska kinyitotta, kinézett. Mondjuk, nem tudom, mi a fenéért nem mászott ki rajta, de mindegy. A nagymama állt az ablakban. Kimászott a kútból, kidobálta saját hasából a köveket, összevarrta szépen magának, aztán felmászott egy almafára, és a kisunokájának vitt egy almát a kunyhóhoz.
Jaj, nagymama, eljöttél megmenteni? Kérdezte Piroska.
El hát, te együgyü, mit gondolsz, miért vagyok én a nagymama. Gyere, van itt egy egyszarvú, üljünk gyorsan a hátára, majd hazavisz bennünket.
Úgy is tettek. Haza is értek szerencsésen, a kapuban már várta őket a farkas, aki megígérte, hogy vigyáz Piroskára, és jó férje lesz.
Na, itt a cumisüveged, a nagymama meg még tölt egyet búcsúzóul, mert ezt a picit már vétek lenne meghagyni.