Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Szabó Márta

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Legyőzhetetlen szerelem

Rovatok: 
Vers

Midőn halk csobbanását hallgatom szemednek,
melyben a csillogás fénye megvakít,
és lázas, mámoros ajkaidtól várom a nedűt,
a lét, millió percek telnek el...röpke évek.
A szenvedély tüze éget, s legbelül a vágy kínja öl meg léted után.
Halk, morajló zúgását hallom, rezdülését szomjas testedben áramló vérednek.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Táncoló életem

Rovatok: 
Vers

Hahaha! Milyen mókás vagyok én!
Ahogy az élet fütyül, úgy táncolok rég.
De úgy táncolok, csak úgy ropog a járásom,
Egy-egy füttyentésre földön kúszok-mászok.

S mint ahogy az élet vígan fütyörész,
Megkeserítvén engem neki táncolék.
Ez a tánc már szétszaggatja szívem s
Lelkemet, mint tépett ruhát, magam előtt nézem.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Sugallat

Rovatok: 
Vers

Te már a felhők felett szárnyalsz,
Te már a vizek felett lebegsz,
Te már mindenütt ott lehetsz,
Ahol csak lenni szeretsz.

Te már nem nézel dacból,
S nem ül haragra a szád,
Te már megbocsájtottál a világnak,
Te már csak szállsz... és szállsz.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Emberlelkek

Rovatok: 
Vers

Csak múlik az élet, de merre, hova tart?
Elmegyünk mindnyájan egy pillanat alatt.
Mit hagyunk? Mit viszünk? Jót-é avagy rosszat?
Mindenki azt tudja, mit magáénak tudhat.

Azt mondom, jó vagyok, de valóban így van-é?
Ha mondod, szeretsz, valóban szeretsz-é?
Mondjuk a szépet, de tesszük-é valóban?
Vagy csak mellé állunk a képmutatóknak?

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Jegenyek fölött

Rovatok: 
Vers

Miért vagy hát lelkemnek gyöngye?
Szólj hangoddal, te édes csalogány!
Oly búsan keseregsz e jelenben,
Mégis, mégis szerelemért kiáltsz.

Szárnyad nem rebben, kis kezed hideg,
Csak szomorúan néz reám csillogó szemed.
Nem lelé tekinteted a gyönyörűszépet,
Nyugalmát nem lelé egyetlen élted.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Mesélnek a fák

Rovatok: 
Vers

Odakint, valahol hideg
szelek fújnak,
szomorú éneket dúdolnak
egy szegény csavargónak.
Csavargó lábait alig húzza már,
elsétált életéről mesélnek a fák.

Kunyhóban született,
testvére nem volt,
pár emlék maradt csak
szerény hajlékáról.
Korán halt szüleit sosem feledve,
kettéhasadt szívvel ment az életnek elébe.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

S szól a lélek

Rovatok: 
Vers

Voltam, vagyok, s majd leszek nevemért,
E név miatt szívetekben felgyullad a fény.
Oly erő ez, mit szabadon enged:
A szellem és az értelem.

Oly erő ez, mit nem birtokolhatsz,
Elfogadni csak alázattal, szelíden teheted,
Mert ha gőg, s önnön érdek vezérli utadat,
Elsüllyedsz a megáradt vizeken.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Légy tiszta

Rovatok: 
Vers

Meg kell halnunk naponta...
Meg kell újra és újra!
Hogy újjá szülessünk, ha új napra ér az óra!
Minden éjjel el kell a bűnt ásni,
hadd lehessünk a virradat
napfényes tisztái.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Oda vágyom vissza

Rovatok: 
Vers

Vagyok, aki vagyok,
embernek születtem.
Tetteimet utam végén
megméri az Isten.
Miért lettem, s miért jöttem
erre a nagy világra?
Tudja azt a Mindenható,
s választ ad majd reája.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Végtelen krónika

Rovatok: 
Vers

Remegő kézzel nyúlok most tefeléd,
Érzem ereimben a forró lüktetést,
Érzem porcikámban szétfeszít a vágy,
Tenéked az életemet is odaadnám.

Odaadnám szívem minden dobbanását,
Lelkemből a fénynek Isten ragyogását,
Odaadnék néked millió csillagot az égről,
Mondd: Szeretsz? Mondd ki, de szívből!

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Karácsony csillaga

Rovatok: 
Vers

Miért van hát Karácsony?
Ti ezt még nem tudjátok?
Isten fia születik ma,
Úgy hívják, hogy kis Jézuska.

Anyja neve Mária,
A boldogságos Szűzanya,
Betlehemben járt ő éppen,
Megszülte az Istenséget.

Istállóban feküdt szegény,
Anyja takarta be testét,
Körbeállták sok jószágok,
Ott feküdt ő szalmaágyon.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Égtől Földig

Rovatok: 
Vers

Ajándékot mit hozzak, mit vigyek?
Miben van a SZERETET?
Nincs az másban, mint a mában,
A szívben van az, s az nem a bánat.

Nem fájdalom, s nem a könny,
Nem a bú az, mi összetör,
Nem kell ahhoz gazdagság,
Nem kell ahhoz csillogás.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Soha sem késő

Rovatok: 
Vers

Megbántam már, amit tettem,
Gyarló vétkem eltemettem.
Szertefoszlott romlott álmok,
Én már mindent másképp látok.

Fölnézek a magas égre,
Rám köszöne csillag fénye,
Üdvösségem útján járok,
Ahol vagyok, jó helyt állok.

Lelkem nyugodt, szívem tele,
Elrepülnék mostan vele, de
Várnék még egy jó pár évet,
Leélném én az egészet.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

A Pacsirta éneke

Rovatok: 
Mese

Búsan ül a lányka egy szőke part kövén,
Könnyeit hullatja, de nem fárad el szegény.
A nyárfa rezge levele meghallja zokogását,
S megkérdezi rezzenve a szomorú bús leánykát.

Bús leány, szép leány, miért keseregsz te?
Úgy zokogsz, úgy sírsz, a szívem szakad bele.
Feledd el bánatod, nézd a szőke partot,
Mennyi tarka virág szemed elé tárul.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Feneketlen tó vizében /Ballada/

Rovatok: 
Vers

Feneketlen tó vizében
elmerült a fény,
elmerült egy kisleány,
elmerült szegény.

Ment a tóba haját mosni,
egyre mélyebb lett a víz,
de már csak a jajkiáltást
hallotta meg az ég!

Sötét felhők gyűltek össze,
felkerekedett a szél,
tomboló vihar tépte ki a fákat,
s lehullott róluk mind a levél.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Kérelem

Rovatok: 
Vers

Ne nézz szemembe, ha könnyezni látod,
Ne nézd arcomat, ha halvány szegény,
Ülj csak le mellém bársonybőr székemre,
S hallgasd a szívem bús énekét.

Hallgasd könnyeim halk csobbanását,
Miként ölembe hullnak gyöngycseppjei,
Hallgasd szívemnek halk dobbanását,
Miként a fájdalom éle azt kihegyezi.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

A tél és a kismadár

Rovatok: 
Vers

December reggelén
Hópihék hulltak,
A kismadár egy kopasz ágról
Szomorúan szólalt!

- "Tél, tél s hópihék!
Amerre csak néznék,
Szemembe ütköznek
A hópelyhecskék."

-" Ejnye, no!
Nem tehetünk róla!
Hó nélkül a tél
Milyen tél is volna?!"

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Múló érzelem

Rovatok: 
Vers

Fájó könnyeimmel
Öntözöm a nyarat,
Kitépi testemből
Lelkemet szavad.

Miként, ha voltál,
Ma már nem lészen,
Eleven sebek
Égetnek egészben.

Könnyűim voltak
Csókok, édesek,
Ölelő karjaid
Temettek egészen.

Parázsba mártott
Csillogó két szemed,
De tudom, vége...
El többé... Nem érlek.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Pihenő vágyamban

Rovatok: 
Vers

Pihenni volna jó
csendes kis szobában,
gyertyafény pislákolna
az asztalon,
elmélyülni volna jó
úgy Isten igazában,
s hallgatni, a csend erről
miként dalol.

Elmélyülni volna jó
az emberek szívében,
ki, kit szeret,
és miért szeret?
S hallgatni közben a válaszokat,
miket a csend ma éjjel
megsúg nekem.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Maradj halhatatlan

Rovatok: 
Vers

Rád gondolok az erdőnek
mély sűrűjében,
hol madárdal ékesíti
meghitt emlékezésem,
mikor tenyered ágya
ringatta testemet,
mikor szemeid közt csillant meg
szerelmes képzetem.

Oldalak