Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Szabó Márta

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Gyere velem Szeptember

Rovatok: 
Vers

Gyere velem Szeptember!
Öltöztessük át a fákat!
Hadd legyenek leveleik
legszebben felöltöztetett ruhákban.

Hadd pompázzon még a kert
mosolygó virággal,
Házak előtt illatozó piros rózsafákkal.
Énekelj még madárka,
csicseregj az ágon,
Nézd, mily szép az ősz,
hogy kitárul a világnak.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Valahol egy vándor

Rovatok: 
Vers

Valahol egy vándor
kilépett az útra,
de útjába a szél a port
szüntelen kavarta.

Kavarta, keverte,
szemébe fújta,
de a vándor csak ment,
sosem nézett hátra.

Ballagott botjával
nyáron, ősszel, télen,
völgyeken által,
dombok közelében.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Tüzes pokol

Rovatok: 
Vers

Te légy ó, én szép szerelmem,
Örök perzselő tűz!
Légy az én menedékem,
Ki magához űz!

Vonagló testem
Kéjtáncot jár,
Egybeforr testünk
A csók, a vágy, a láng.

Te légy én végzetem,
Légy nekem halálom!
Ha karjaid közt veszek el,
Én már azt sem bánom.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Remélvén

Rovatok: 
Vers

Elég nehéz ezt megérteni...! Reménykedni a holnapban,
hogy talán majd a holnap még hozhat vigaszt, 
és felüdít benne minden érzés és gondolat,
és csak jót ígérnek a csillagok,
és elénk tárulnak a jobbnál-jobb napok.
Vagy csak túl merev az ember,
miközben gyermekszívvel dobog,
de körülötte mégis oly hidegek a kezek, s némák a hétköznapok.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Ti vagytok legszebbek

Rovatok: 
Vers

Mély völgyekben,
zöld dombokon,
folyók mellett
erdősorok,
erdők mélyén
hűs patakok,
patak partján
erdőlakók.

Avar alatt
hangyabolyok,
felettük meg
madárdalok,
hangjuk ékes,
csengő-bongó,
röppen, száll
a sárgarigó.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Rózsaszín vágyak

Rovatok: 
Vers

Mardossa, tépi szívemet a bánat,
"Csak játékszere vagyok én ennek a világnak".
Azt tesz vélem, amit csak akar,
Ha úgy tetszik néki, körém téglafalakat rakat.

Kibontok egy téglát, kettőt,
De a fal újra és újra megnő,
Magas tornyok már énelőttem,
Elveszek e város közepében.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Hullámhajó

Rovatok: 
Vers

Merre sodor az élet?
Merre hív a lét?
Édes ízekkel kecsegtet,
Fejemre illatot mér.

Selyem kendővel törölgeté arcom,
S közben sóhajtásnyira ül
A bánat, a fájdalom,
Mely lelkemben, szívemben sehogy sem csendesül.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Gondold meg

Rovatok: 
Vers

A szerelemtől olvadni látszik az idő,
A szerelemtől csak egy röpke pillanat,
Míg szerelmes a szív, nem nyugszik ő,
Mert a láng benne egyre-egyre csap.

A szerelemtől fuldokolni vágyunk,
A szerelemtől a vágy megéget,
S vállalunk ezer kínt is magunk,
Ha szeretni tudsz, hát vérezz!

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Olvadó fájdalom

Rovatok: 
Vers

Napfényt látok, s olvadni kezd bennem a jég,
A fájdalom, mit magamban találok, ezer darabokra hullik szét.

Nem szaggatja tovább szívem, nem nőnek elém magas falak,
Csengő rímekben sorakoznak fülemhez a betűk, a szavak.

Szilárd talaj íme talpam alatt, nem növi be az ingovány,
Nem haszontalan indák nyúlnak már kezem után.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

A szegény asszony meg a lóca

Rovatok: 
Mese

Megkezdem e mesét,
de ne higgyétek felét.
S amit rejt a másik fele,
az is bizony mese!

Szegény asszony ült a lócán,
kapu előtt várta urát.
De a gazda oly későn jött,
az öregasszony beleőszült.

Hazaér az asszony férje,
de az asszonyát meg se ismérve.
Elmegy vígan mellette,
s a feleség rá, így szól e:

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Álmodnék

Rovatok: 
Vers

Fáradt testem-lelkem pihenni vágy...!
- "Úgy átaludnék én egy éjszakát."
Álmodnék színes, tarka rétet,
Hol lepkék szállingóznak énelőttem,

S gyenge szárnyrebbenésüket nézvén
Lelkemet örömmel töltenék.
Néma a nevetésük, néma a kacagásuk,
De mily gyermekien játszadoznak fogócskát
A gyöngyszemű, bársonyos lepkepárok.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

A búsuló madárka

Rovatok: 
Mese

Gyönge kis madárka
ágról-ágra röppen,
nem találja kedvét
az erdő sűrűjében.

Fejét leereszti,
búsulva szemléli,
a lenti világtól
félve meg is kérdi;

- Ó te szép sík,
zöldellő messzeség!
- Meg tudnád mondani,
mért nem kék itt az ég?

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Rád vártam kedvesem

Rovatok: 
Vers

Vártalak minden időben,
reggel, este, s hajnalban.
Vártalak kora délután,
vártalak, ha lement a nap.

Vártalak minden pillanatban,
s a pillanatnak pillanatában
is téged szólítottalak.
Éveken keresztül
reménnyel éltettem szívemet,
és mindennap megáldottalak.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Gyermekszívvel

Rovatok: 
Vers

Felnőttem-é, vagy csupán gyermek maradtam?
Agyamban futkos száz éles gondolat,
Játszik hajam a nyári széllel,
Arcomat lágy csókkal érinti a fényben,

Úgy, mint jó szülő, ki szereti gyermekét,
S kedvében olykor, mily örömét lelé,
Ha Őt, néha ó, nem sírni látja,
Hanem, ha elmegy is...
Mindenkor visszavárja.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Nem tudom megtagadni

Rovatok: 
Vers

Jó volt itt lenni,
hol lépett a lábam,
Hol sóhajtásaim
a magasba szálltak.
Jó volt itt lenni,
nézni a felhőt,
Várni a nyárban
a hűsítő szellőt.

Szerettem lenni,
elcsendesülni,
a természet lágy ölén,
olykor megpihenni.
Szerettem lenni,
csodálni a szépet,
a sokszínű szivárványt,
látni az égen.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Egy patak partján

Rovatok: 
Vers

Valahol messze,
Egy pataknak partján,
Pár szem esőcsepp hull
Néha-néha énrám.

Az égen szivárvány
Nyújtózkodik éppen,
Átível hosszan,
Egész faluszélen.

Néz rám a patak,
Közeledik vize,
Egyre halad,
Kanyarog ereje.

Fejem felett repül
Néma kis madárka,
Csőrében szalmaszál,
Cipeli házába.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Nem maradt másom

Rovatok: 
Vers

Nem maradt másom az égvilágon,
Reszkető nyárfa lesz az én világom.

Lelkedtől távol annyira fázom,
Adja rám szíved a téli kabátom.

Nézek csak vissza, de semmit se látok,
Hol vagytok álmok, hol vagytok barátok?

Egyet szerettem, ez lett a vesztem,
Itt hagynom Őt, nehéz volt megtennem.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Ha én szél lehetnék

Rovatok: 
Vers

Ha én szél lehetnék,
Csak szeretetet fújnék,
Nem fázna senki sem,
Én sem dideregnék.

Mert oly hideg az élet,
Ha nincsen szeretet,
Oly hideg a szív is,
Ha nem öleli senki meg.

Hűvös a lélek is
Odabent a testben,
Ha nincsen szeretet,
Nem melegedhet fel.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Ki mondja meg

Rovatok: 
Vers

Idegen vagyok
ebben a világban,
nem találom
sehol helyemet.

Amerre csak
ellátnak szemeim,
senki nem néz
egyformán velem.

Néznek jobbra,
balra látnak,
ám középre
nem figyel tekintetük.

Széles ez az út,
hol járok,
de eltévedek
egyedül.

Kedvesmárta
Kedvesmárta képe

Az idő vén szeme

Rovatok: 
Vers

Sompolyogva fúj reám
az idő vén szele,
mint öreg fákat, ha néz a Nap,
még vénebb szeme.

Oly csendes, mélabú,
s óvakodva lépked,
arra vágyik ő talán,
ha nem venném észre?

De egyik felem követi,
mint macska az egeret,
másik felem neveti
az őszülő öreget.

Oldalak