Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Márton József

Márton József

Gyógyít a Pilis

Rovatok: 
Vers
 
Járom a Szent Pilist,
szívemet,
lelkemet fogva
tartva,
Márton József

Az őr

Rovatok: 
Vers
 
Valamikor így állt
ősapám a tűz fölött,
mikor őrködött.
Hajnalt figyelt, nappalt és estét
és örült, mikor érkeztek a fecskék.
Kutató szemében virág nyílott,
napmeleg szellő simította homlokát,
s amikor esett, éltető esőt köszöntött,
Márton József

Kristálykönnyed

Rovatok: 
Vers
 
Ma is még a szívekben ott él a dühös jelen,
ősz fejek hutákat őriznek az emlékekben,
mert üvegmetszést éltet a ma vágya, a kéz,
készülő kelyhek öble szív-meleget ringat,
nézem a megmentett piciny hutákban
folyékony üveg csillog, mint a csillag.
 
Márton József

Amerikai módra

Rovatok: 
Vers
Eladó, eladó minden amit lát!
A hétköznapok, az ünnepnapok
nyugalma is eladó!
A család, az élet és a halál,
nocsak, ki veszi meg, kinek áll
módjában, vagy részletre is...
Csak vegyék, vigyék!
Eladó a cikázó, kétszáz
lóerős adósság,
a leköpött utca betonján
igért szex is.
Márton József

Vándorok útján

Rovatok: 
Vers
 
 
A költészet napjára
 
Az úton, vándornak, világjárónak
sír a szeme, hull a könnye már,
Márton József

Élet, élet, élet

Rovatok: 
Vers
 
Czékmány Mártának.
 
Előttem sétál a tavasz,
a szívekben, szemekben
rügyező szerelmet fakaszt.
Neszező lépéseit hallom,
s amint ütemet vált-- látom,
egy szerelmes lány ott,
magához öleli a világot.
 
Gyönyörű képek, vallomások,
Márton József

A nyolcvankettedikre.

Rovatok: 
Vers
Ha nem uralkodnál fölöttem,
ha nem zúznád szét,
-- mielőtt még valóra válna--
életem álmait.
Ha nem látnám összetörten
milliók életét,
hogy becézne, hogy kiabálna
a szám, amely most porba sújt,
majd istenít!
 
Tavaszt villantasz szemem tüzében
Márton József

Hegedűs

Rovatok: 
Vers

Játszik a hegedűs, életét meséli,
vele, benne a zene üzenetét érzi, 
s amikor hegedűjét hallja,
maga is benne él a dalba.
Akkor érti meg a szív s a lélek
varázsát, életét a zenének
és ahogyan szól a hegedű, szépen,
ő a világát szüli meg a zenében.
Vágya szárnyal a hegedűben,
--elképzelhető gyönyörűen--

Márton József

Húsvét

Rovatok: 
Vers
 
Állok a porban, ember arcomban
sok ezer ember szeme-fénye ég.
Egymást tipró tömegsorsban
közöny hull ránk, ma is ítélhető kép.
 
Az oly sokszor indult súllyal
viszem népem kínos életét,
viaskodom köpködőkkel, buckás úttal
Márton József

Tél felé

Rovatok: 
Vers
Szemem előtt mosta le a jeges eső
a színehagyott leveleket a fákról
--panaszkodik az ember, az erdő
a levelet tépő idő örök igazáról.
Haraszt párnája takarja az utat,
rejti a léptek s a vadak nyomát.
Múltba zárja az őszi hangulat
a csendbe mélyült avar illatát.
Márton József

Ébresztő

Rovatok: 
Vers
 
Az út hosszú és néha magas a hegy,
lábad alól a port elfújja a szél.
Vádakkal menekülünk a biztos elől,
Márton József

Vágyaink hőjét

Rovatok: 
Vers

Szerelmesen felemeltelek
a töviskoronás jelenbe 
s vágyaink hőjét osztottuk
időszabott, édes szerelemre.

Tiéd volt ölem, karom íve
bilincselt össze szép perceket.
Tisztán, őszintén néztük egymást,
mint hívők az ősi szenteket.

Kimondott gondolat dajkált
a végtelenben száguldó idő felett
míg egymásból előre éltünk éveket,

Márton József

1956 tanúságára : Pályázatra.

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Véráztatta földön, halottakon
lépkedünk és vészes jelek
közlik a hírt: tanító a múlt,
győzelem a jelen
és gyógyít a jövő, de ma még
peng a kés életünk ideg húrjain!

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

A féltők koldus énekeseit nem kérdezte senki se,
akiket egyforma sors húz a földre le.
Ki vette észre soraik nyüszítésében a vádat,
hol besűrítve él népem, nemzetem élete?
Önkény kényszerében, idegen utak porára írjuk
bánatunkat, amit elfújnak a nemzetközi szelek.
Választott istenek felé fordítjuk arcunkat,
de hazudnak, becsapnak a földi istenek.

Márton József

Mit üzenjek

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Mit üzenjek a mából,
éltelő nappalaid sorjáról,
születő, elhaló gyermekeid
életéről, édes Hazám?
Talán meséljek a földbetaposott vérről...
--a téglák-betonok közészorult hangokról
az örökre eltüntek jajszavairól?
A meg nem születtek némaságáról,
az élők józan gondolatáról, vágyából
született párnapos szent élet csodájáról?

Márton József

Emlék volt csupán

Rovatok: 
Vers

Milyen nyár volt?
Milyen kár volt,
látod elfutott tőlünk a ma,
elmúlt az álom,
amit a múlt nyáron
színeztünk széppé, gyermeteg.
Nem törődtünk idővel,
gyorsasággal, mert minden csillag
nekünk ragyogott ott és hívtak
a zöldmohás dombok
s a barnahajú este árnyai.
Ó, milyen jó volt hallani
a nyár zenészét álmos estén.