A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Graholy Zoé
főszerkesztő-helyettes
Takács Mária
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
webadmin
Rovatok: Vers Járom a Szent Pilist,
szívemet,
lelkemet fogva
tartva,
|
Rovatok: Vers Valamikor így állt
ősapám a tűz fölött,
mikor őrködött.
Hajnalt figyelt, nappalt és estét
és örült, mikor érkeztek a fecskék.
Kutató szemében virág nyílott,
napmeleg szellő simította homlokát,
s amikor esett, éltető esőt köszöntött,
|
Rovatok: Vers Ma is még a szívekben ott él a dühös jelen,
ősz fejek hutákat őriznek az emlékekben,
mert üvegmetszést éltet a ma vágya, a kéz,
készülő kelyhek öble szív-meleget ringat,
nézem a megmentett piciny hutákban
folyékony üveg csillog, mint a csillag.
|
Rovatok: Vers Eladó, eladó minden amit lát!
A hétköznapok, az ünnepnapok
nyugalma is eladó!
A család, az élet és a halál,
nocsak, ki veszi meg, kinek áll
módjában, vagy részletre is...
Csak vegyék, vigyék!
Eladó a cikázó, kétszáz
lóerős adósság,
a leköpött utca betonján
igért szex is.
|
Rovatok: Vers A költészet napjára
Az úton, vándornak, világjárónak
sír a szeme, hull a könnye már,
|
Rovatok: Vers Czékmány Mártának.
Előttem sétál a tavasz,
a szívekben, szemekben
rügyező szerelmet fakaszt.
Neszező lépéseit hallom,
s amint ütemet vált-- látom,
egy szerelmes lány ott,
magához öleli a világot.
Gyönyörű képek, vallomások,
|
Rovatok: Vers Ha nem uralkodnál fölöttem,
ha nem zúznád szét,
-- mielőtt még valóra válna--
életem álmait.
Ha nem látnám összetörten
milliók életét,
hogy becézne, hogy kiabálna
a szám, amely most porba sújt,
majd istenít!
Tavaszt villantasz szemem tüzében
|
Rovatok: Vers Játszik a hegedűs, életét meséli,
|
Rovatok: Vers Állok a porban, ember arcomban
sok ezer ember szeme-fénye ég.
Egymást tipró tömegsorsban
közöny hull ránk, ma is ítélhető kép.
Az oly sokszor indult súllyal
viszem népem kínos életét,
viaskodom köpködőkkel, buckás úttal
|
Rovatok: Vers Szemem előtt mosta le a jeges eső
a színehagyott leveleket a fákról
--panaszkodik az ember, az erdő
a levelet tépő idő örök igazáról.
Haraszt párnája takarja az utat,
rejti a léptek s a vadak nyomát.
Múltba zárja az őszi hangulat
a csendbe mélyült avar illatát.
|
Rovatok: Vers Az út hosszú és néha magas a hegy,
lábad alól a port elfújja a szél.
Vádakkal menekülünk a biztos elől,
|
Rovatok: Vers Szerelmesen felemeltelek Tiéd volt ölem, karom íve Kimondott gondolat dajkált
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Véráztatta földön, halottakon
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK A féltők koldus énekeseit nem kérdezte senki se,
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Mit üzenjek a mából,
|
Rovatok: Vers Milyen nyár volt?
|