A magyarero.hu weboldal a Független Újságírók Szövetségének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
Blank Judit
főszerkesztő-helyettes
Konzili Edit
főszerkesztő-helyettes
Polonkai Attila
webadmin
|
Rovatok: Irodalom Immáron harminc éve házasságban élek, de még mindig félek, még mindig nem tudom ki, vagy kik vettek el az életemből harminc évet, és töltötték meg fiatalságomat kínos keserűséggel, kínos lelki, és igen!... fizikai fájdalommal.
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom  - Láttam, hogy itt voltál, és nem jöttél be- Nem hívtál! - Pedig vártalak - Én is ! - Elmenjek érted? - Tényleg? - Persze, mindjárt ott vagyok...
|
|
Rovatok: Irodalom
Tegnapok voltak,
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom  Felgyúltak Advent lángocskái. Parányi fényekkel üzenünk a világnak. Itthon vagyunk. Finom melegség, fényes-fény van otthonunkban.
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Irodalom
|
|
Rovatok: Vers  Csak azt akartam mondani...Örökké szeretni foglak. És tudom, mert érzem... Soha nem fogsz elfelejteni. Láttam egy adott csókod.
Láttam, elhúzta arcát... Mások ne lássák.
|
|
Rovatok: Irodalom Próbára tesz engem még az élet. Az utolsó képességem megmérettetésre kerül. Meg tudod csinálni! Dobolja agyam. Hajtja a vágy az ismeretlen felé.
|
|
Rovatok: Irodalom
Sok a kesergés. Mennyi-mennyi ember. Mind szomorúan látja, láttatja az életet. Nem mondom, hogy velem nem fordul elő, de alapjában véve, mégis inkább a jót és szépet látom meg az engem körülvevő dolgokban.
|
|
Rovatok: Irodalom
Ma megszólított egy Tanárnő a templomban. Azt mondta, nagy örömmel olvassa írásaimat. Most utoljára a Gólyákat. És... még a férjének is javasolta elolvasásra. Mindketten elérzékenyültek.
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK  Elsuhanni láttam nappalim ablakából egy nagy madarat. Valamit éreztem, valamire gondoltam, de hiába szaladtam az ablak közelébe, már nem láthattam miféle madár volt az.
|
|
Rovatok: Vers
|
|
Rovatok: Irodalom  Egy számomra kedves ismeretlen, jegyzetemet olvasva, az alábbi sorokkal reagált...Fák és Gyökerek , Olyanok mint az Öregek , Földhöz is Kötöttek , Olykor mint Emberek , Felélednek hogy Éljenek ,
|
|
Rovatok: Irodalom  Ma, aki elveket vall, azt hamar kinevetik. Ne menj templomba! Ne higgy!
|
Nagyon szeretek újra szülőfalumban Bakonycsernyén élni. Bevallom, soha nem gondoltam arra, hogy egyszer eljön, eljöhet még az a változás életemben, ami azt hozza el, hogy hazaköltözöm.
Ők ebben az évben gyökeret vertek a szívembe, olyan erővel, ahogyan csak a gyökér képes. Már orkán sem tudná kitépni belőlem őket. Minden rájuk emlékeztet.
Boriskának
Emlékszel még? Erélyesen rám szóltál:
Amúgy már megkaptam: te egy víg özvegy vagy!. Mászkálgatsz a világban, gondtalanul, láthatóan, problémáknak nyoma sincs nálad. Imént dőzsöltél Amerikában, aztán ha meg otthon vagy, folyton - folyvást utazgatsz ide-oda. Jól élsz. Mit akarsz?
Döbbenet. Az ember csak áll, és nem tud megszólalni. Múlt héten még “intettünk “ egymásnak. És most olvasom a hírfolyamban, már el is temették.
Félve indultam, tele szorongással. Istenem mi fog történni? Hogyan értem meg, mi az amit mondanak számomra ismeretlen nyelven. Kár volt aggódnom. Bár a magyar nyelvet senki nem beszélte, de valami véletlen megérzés folytán német repülő társaságot választottam, és ebben végig nagy szerencsém volt, mert azért a német nyelvet kicsit megértem.
Nem történt semmi, és mégis mennyi minden történt. Számoltam a napokat. Írtam: Még két hónap és nálatok leszek. Még négy hét és nálatok leszek. Még egy hét és nálatok leszek. Már csak hat nap... már csak ö nap. Még két nap és nálatok leszek.
Közel három hónapja nem láttam. Mielőtt elutaztam arra kértem a legjobb szomszédomat, legyen szives távollétemben etetni. Ne vaduljon el tőlem teljesen.
Fellobbant még egyszer utoljára