Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Ragyogás

Marika Lovász
Marika Lovász képe

      Ha azt hiszed nem láttalak, nem követem dolgaidat mindúttalan, hát nagyon tévedsz. Figyelemmel kísérek minden eseményt ami veled történik.
Értek én a szóból, meg a nem szóból is! Bár hangosan nem hívtál, meghallottam a némaságodat is. Mert a szíved dobbanása elért a szívemhez. Jöttem hát, hogy megcsodáljam különösen ragyogó szépséged, elbűvölően gyönyörűséges tekinteted, végtelenül bájos mosolyodat.

      Arra gondoltam, pontosan így fogsz csillogni az esküvőnk napján, amikor a templomban kimondod nekem a boldogító igent. Úgy csillogsz majd, mint a legfényesebb csillagok az égen, melyeket lehetetlen nem észrevenni. Mert nem lehetett nem észrevenni téged!
A legeslegszebb voltál, mind a tizennyolc éveddel tündököltél. Kitűntél finom eleganciáddal, kecses táncoddal, melyből visszaköszönt balett múltad, a balerina, a diótörő hópihéje.
Egyszerre láttalak kislányként, kamaszként, és most felnőttként.
Észrevettem hajkoronád ékességét. Hajad már nem kamaszlányosan, boszorkányosan hullott válladra, hanem befonva, kontyba rendezve, igen finom mívességgel, - mint Sziszi királynő fejéke -, emelte ki bájos arcodat, mintegy mutatva, innentől felnőtt vagyok! Emlékszem a nagymamám mesélt arról, régen a lányok hajviselete meghatározta korukat. Pontosan tudták, ha már felnőttek lettek, többé nem engedélyezett a loboncos hajrázás!

      Biztosan tudom, kellesz nekem te lány. Meglásd eljön az idő, amikor eléd állok, s kérni foglak: légy életem párja, alkossunk egy családot, legyenek gyermekeink, veled képzelem el azt napot, amikor véglegesítem majd életem fonalát, s együtt indulunk el a boldogulás , az örökké tartó boldogság útján. Erős kezemmel foglak majd s úgy óvlak még a széltől is, el ne tudjon sodorni mellőlem még a legnagyobb vihar sem. Csak még egy kis időt kérek tombolásomhoz, hogy aztán ha itt az idő, egy életen át tudjak ülni a szoknyád szélén.

      Most, hogy a mai nappal beléptél a felnőttek korosztályába, egy csillag az égen még fényesebben ragyog, s ez tükröződik énedben.

Tündökölj hát, s ragyogj mindaddig, míg el nem jövök érted.
Mert eljövök, abban biztos lehetsz.
Mert szükségem van ragyogásodra.

Ui: Isten hozott a tizennyolcadikba...
Ígérem, örökké szeretni foglak

Bakonycsernye 2019.december 16.

Rovatok: 
Irodalom