Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Soltész Irén

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Segítő kezek

Rovatok: 
Irodalom

        Jött az ősz - mert ez volt a dolga -, s ünneplőbe öltöztette a tájat, szemet gyönyörködtető varázslat, mivel betelni gyermekkorom óta sohasem tudtam. Órákat képes voltam sétálni, figyelni ezt a csendes, adakozó szépséget, amiket ezek a hónapok nyújtanak.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Trianon - jóslat

Rovatok: 
Vers

Halld jósló szavam Te vén Európa
Napról-napra közeleg az írott óra,
Könnyel átkozott, rabolt jussodat,
Önként, s dalolva adod majd vissza!

A magyar nem harcra, szeretni született,
Tanítani önmagát, s más nemzeteket.
Ha ökölbe szorul két kezed, ne feledd;
Szeretni, tudni kell, mindenekfelett!

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szeretlek

Rovatok: 
Vers

Érzelmek édes hálójába estem,
bevallom, már nem kerestem,
jöttét már rég nem is reméltem,
megtalált még utoljára engem,
remél a lelkem.

Mire jött a hideg szeptember,
tele lett a szívem érzésekkel,
kint tombol a didergető hideg,
szerelem máglya ég idebenn,
izzik a lelkem.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Vallomás

Rovatok: 
Vers

Te voltál, ki Atlantiszon értem gyújtottál fényeket,
te voltál, ki megunván testem, prédának odavetett,
te voltál, ki munkába megkérgesedett, izzó tenyérrel,
durva daróc ruhámban, jobbágylánykaként becézett.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Sétálj velem

Rovatok: 
Irodalom

    Gyere kedves, lépj kertembe, még senki sem látta, úgy, ahogy Neked megmutatom, nem lesz titok, sem sejtelem, csak te, én és a végtelen.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Lebegés

Rovatok: 
Vers

Más dimenzióban, s mégis ez időben,
Lebegve szárnyalunk mi idefenn,
Hogy is érthetné bármely idegen,
Mi zajlik a testemben itt benn?

Múlt, jövő és a módosuló jelen,
Mind itt tanyázik fénylő lelkemben,
S minél szebbet álmodik az elme,
Annál szebb napok köszöntenek be.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A sámánasszony

Rovatok: 
Vers

Szikrázó, patyolat hómező felett,
A fények vad játékba kezdenek,
Villódzásukat nézik az Istenek,
Félelmükben leborulnak az emberek.

Tábortűz lobbanó fénye mellett,
Egy asszony vad táncba kezdett,
Üti a dobját egyre hevesebben,
Lába dobban egyre sebesebben.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A boszorkány

Rovatok: 
Vers

Mindenütt csend van, alszanak az emberek,
a sötétlő erdő mélyén, hívogató gyertyafény,
sóhajtó remény.

Egy törékeny asszony léptei neszeznek,
meghajolva lép, karjában szép gyermek,
szinte élettelen.

Az asszony szívében jeges a rémület,
látja a rá szegeződő, villanó szemeket,
beleremeg,

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Szeress (pályázatra)

Rovatok: 
Vers

Köldökzsinór nélküli néma magzat,
fény nélküli templom boltozat,
eső nélküli szikkadt földdarab,
homok nélküli folyópartszakasz,
- ez vagyok nélküled.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A vágy tánca

Rovatok: 
Vers

Nézem, ahogy a munka hevében,
izmos tested verejtékgyöngyökbe
öltözteted,
s verejtéked egy-egy gyöngye
szépen, lassan hogy gördül le
köldöködre.

Vágyam immár szemérmetlen,
ott lapul fénylő szemeimben,
véremben,
vad táncát járja immár bennem
a kéj.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Az ajándék

Rovatok: 
Irodalom

     Barátném arról panaszkodott a minap, hogy hosszú évek óta senkitől sem kap ajándékot.
Elmerengve ült velem szemben, a múltban kutatva, keresve, hátha kihagy az emlékezete, s mégis volt valami csekélyke, elfeledett, apró csecse-becse.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A feladat

Rovatok: 
Egyéb

        Ködbe burkolózott a márciusi reggel. Ez a nap is úgy indult, mint a többi, s mégis keserű érzés kúszott a torkomba.
Valami megmagyarázhatatlan rossz érzés, nem szabadulhattam tőle, tanyát vert bennem.

Rovatok: 
Vers

Nekem még most is te vagy a legszebb,
Hiába gyűrt ráncokat arcodra az idő keze,
Hiába festette itt-ott tincseidet deresre,
Nekem Te csillag vagy az éj sötétjébe.

Feszültségemben, te vagy a nyugalom,
Fájdalmamban, te vagy a támaszom,
Te vagy a fényem, ha fohászkodom,
Te vagy a szivárvány az égboltomon.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Édesanyám (pályázatra)

Rovatok: 
Vers

Anyukám éppen elszenderedett,
a megszokott, piros foteljében.
Melléülök, elnézem csendben,
megsimogatom megfáradt kezét.

Oly jó itt mellette, hallgat a csend.
A lélek annál beszédesebb ...
Emlékfoszlányok sora vetül elém,
móka, kacagás, könny és nevetés.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Édesanyámnak (pályázatra)

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Anyám, édesanyám mosolyogj ma rám,
úgy, mint régen, kicsi gyermekkoromban,
hogy régi, kisded, játszi boldogságomat,
egy röpke percre visszaálmodhassam.
 
Régen volt nagyon, még sűrű barna hajad,
nem koronázta be a derűs, ezüstös alkonyat,
Szép voltál és mosolygósan üde, fiatal,
- én felnéztem rád és imádtalak.
 

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A szeretet

Rovatok: 
Irodalom

Érdekes témát vetett fel egy kedves jó Barátom. Írják a szeretetről. Nem könnyű, de hálás feladat, megpróbálom, a teljesség ígérete nélkül.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Hófehér lap

Rovatok: 
Vers

Végy egy szűz fehér papírlapot,
legyen az, az univerzum,
a sarkokat átlósan kösd össze,
a kapott vonal a végtelen,
a vonalon helyezz el sok-sok pontot,
életeid sorát kapod,
mit élni vagy kénytelen.

Ha papírlapod meghajlítod,
s a két sarkát összefogod,
mivel a tér és idő hajlítható,
egymásba ér kezdet és a vég.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

A varázsló és a kisinas

Rovatok: 
Mese

 Volt egyszer, hol nem volt, volt egy kedves, jóságos varázsló, akinek nagyon-nagy szíve volt. Soha senkit sem bántott, értő szívvel fordult az egyszerű, szegény emberekhez, a tudatlan, de érdeklődő, okosodni vágyó fiatalok felé, és segítette életüket, ahogyan csak tudta.

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Hófehér lap

Rovatok: 
Vers

Végy egy szűz fehér papírlapot,
legyen az az univerzum,
a sarkokat átlósan kösd össze,
a kapott vonal a végtelen,

BOSZORKA
BOSZORKA képe

Lélek a lélekben

Rovatok: 
Vers

Karod szüntelenül engem ölel,
csókod örök tüze forrón éget,
tested testembe lépett