A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Graholy Zoé
főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
szerkesztő/admin
Polonkai Attila
webadmin
Rovatok: Vers Csendedbe burkolsz, nem beszélsz,
|
Rovatok: Vers Kétszer jártam rögös utamat végig,
|
Rovatok: Irodalom Nézem a kedvesem, s magamban zsörtölődöm – már megint dolgozik – nem lát, nem hall, csak a könyvek és a jegyzetfüzete létezik.
|
Rovatok: Vers Elnézlek, ahogy fáradtan ülsz, Meztelen talpakon osonok, Idézve karod körém fonódását,
|
Rovatok: Vers Oltárt emeltem szerelmünknek én Ezernyi színes emlékgyertya ég,
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Egyetlen szó; haza. Mégis mekkora súlya van… Érzések, ízek, zamatok hullámzanak át rajtunk eme szó hallatán. Ezernyi vers énekelte már meg és mégsem tudjuk igazán visszaadni azt a mély, belső érzelemvilágot, melyet belőlünk kivált, mert minden megfogalmazás csak halvány másolata ama belülről fakadó mély érzelemnek.
|
Rovatok: Irodalom Jött az ősz - mert ez volt a dolga -, s ünneplőbe öltöztette a tájat, szemet gyönyörködtető varázslat, mivel betelni gyermekkorom óta sohasem tudtam. Órákat képes voltam sétálni, figyelni ezt a csendes, adakozó szépséget, amiket ezek a hónapok nyújtanak.
|
Rovatok: Vers Halld jósló szavam Te vén Európa A magyar nem harcra, szeretni született,
|
Rovatok: Vers Érzelmek édes hálójába estem, Mire jött a hideg szeptember,
|
Rovatok: Vers Te voltál, ki Atlantiszon értem gyújtottál fényeket,
|
Rovatok: Irodalom Gyere kedves, lépj kertembe, még senki sem látta, úgy, ahogy Neked megmutatom, nem lesz titok, sem sejtelem, csak te, én és a végtelen.
|
Rovatok: Vers Más dimenzióban, s mégis ez időben, Múlt, jövő és a módosuló jelen,
|
Rovatok: Vers Szikrázó, patyolat hómező felett, Tábortűz lobbanó fénye mellett,
|
Rovatok: Vers Mindenütt csend van, alszanak az emberek, Egy törékeny asszony léptei neszeznek, Az asszony szívében jeges a rémület,
|
Rovatok: Vers Köldökzsinór nélküli néma magzat,
|
Rovatok: Vers Nézem, ahogy a munka hevében, Vágyam immár szemérmetlen,
|
Rovatok: Irodalom Barátném arról panaszkodott a minap, hogy hosszú évek óta senkitől sem kap ajándékot.
|
Rovatok: Egyéb Ködbe burkolózott a márciusi reggel. Ez a nap is úgy indult, mint a többi, s mégis keserű érzés kúszott a torkomba.
|
Rovatok: Vers Nekem még most is te vagy a legszebb, Feszültségemben, te vagy a nyugalom,
|
Rovatok: Vers Anyukám éppen elszenderedett, Oly jó itt mellette, hallgat a csend.
|