"Mint gyermek, aki már pihenni vágyik",
úgy nyugtatom lelkem karjaidban,
szívem egyre hevesebben dobban,
s kezem arcodon simogatón játszik.

Mint gyermek, ki érzi anyja hiányát,
úgy keresnélek, ha nem vagy velem,
nagyon fáj, de mégsem röstelkedem,
magamhoz szorítom éjjel a párnát.

szeretet, megértés, félelem
küszködés, aggódás, gyötrelem
s mindez felett tán győz egy álom
a vágy, egyszer valóra váljon

vártuk jöttét a harmadiknak
egy kislánynak vagy kisfiúnak
boldogok voltunk, megszületett
nem sejthettük, de álmunk veszett

most homályba burkolódzom
ne ismerhesd gondolatom
többé ne láss a lelkembe
ne nézz vádlón a szemembe

tudom, nem engem kerestél
csak véletlen reám leltél
lehet, már százszor is bánod
elvettem tőled az álmod

mégis itt vagyok még neked
kezem a kezedben, veled
meddig tarthat ez az érzés
vádaskodás, félreértés

szeretnék elszaladni
magam elől, másoktól
szeretnék elszakadni
hamis valóságoktól

szeretnék talpra állni
de visszahúz a mélység
magamat megtalálni
hogy ne gyötörjön kétség

szeretnék... mit szeretnék
ezt még magam sem tudom
a múltba visszamennék
és úgy járnék utamon

2021. november 15.

ha úgy érzed, most szabad vagy

sárga fejecskéjét büszkén
a nap felé fordította
s a tűző napsugarakat
szomjasan magába szívta

éltető magvacskái még
egy végső napfürdőt vettek
mielőtt a büszke, kék hold
mellett nyugovóra tértek

2021. november 2.

a fáradt nap sugarai
halovány fénnyel búcsúztak
míg a tenger hullámai
bőszen tovább háborogtak

még nem... még nem akart menni
még egy kicsit kell ragyogni
amíg a víztükrön csend lesz
s utat nyit a végtelenhez 

2021. október 30.

elmúlt egy év, de változatlan
védelmező mosolyod látom

eljött már az ősz
szomorú a természet
szélapó is bősz
s míg a kertedet nézed
szökött álmod átéled

021. október 26.

Kép: https://www.balatonkenese.hu/oszi-gondolatok/

sárga, barna, rőt szőnyeget
terít lábam elé az ősz
fázós, nyirkos reggeleket
hozva újra a hideg győz

2021. október 22.

Egy kicsi bolond fehér kecske,
hogy legyen neki jó tejecske,
felmászott a fára,
de szegény kis pára
csak sírt, hogy valaki megmentse.

2021. október 5.

Kép: Pixabay ingyenes képek

Mesélj még anyu! Én hallgatlak!
Körülölel az álomvilág,
karjába vesz egy égi manó,
s tovarepít a kíváncsiság.
 
Mesélj még, anyu! Várnak csodák,
varázsvirág, tündérek, mackók,
oroszlánok, a hét kis törpe, 
színes, tarka, réti pillangók.
 
Mesélj még, anyu! Álmos vagyok!
Vár erdő, s a három kismalac,

csendben búcsúzott a fagyos tél
a fákon már rügyek fakadtak
márciusi mosollyal jöttél
s a sötét felhők elszaladtak

aznap valahogy minden más volt
a szívem hevesen kalapált
fáradt napsugár arcon csókolt
a szellő is nekem szalutált

1976-ot írtunk. Fiatal voltam, talán még naiv is. De szívem alatt egy új életet hordoztam. Egy folyton mozgó, apró kis életet. Már a kilencedik hónapban jártam, nem láttam azt, ami a talajon másoknak egyszerűen látható volt. Egy formás és állandóan mozgó pocak ezt megakadályozta. Számolgattam, még van négy napom és megtörténik, ami minden anya számára a legszebb és legnemesebb érzést jelenti.

csak ülsz és várod a csodát
mosolyod rideg jégvirág
szíved fagyott. jeges világ
érzed a tél rút vigyorát

ez vesz körül. bús, néma táj
szeretnél kitörni. méltán...
de csak ülsz, vársz tovább némán 
nem nyílik szóra néma száj

zöld színben és mennyei fénnyel
ledönt a tudathasadás
majd elemi erővel tör fel
benned az élni akarás...

2021. szeptember 14.

parttalan kóborol a lelkem
nyugalomra sehol sem talál
hagynám, hogy a csend átöleljen
míg testem elég, mint gyertyaszál

2021. szeptember 9.

Kép: https://jogapont.hu/az-emesztes-tuze-2/

De szeretnék boldog lenni,
Két karodban felébredni,
Elfeledni minden vitát,
Eltörölni a múlt árnyát.

Míg a hajam simogatnád,
Vágyaimat kitalálnád,
Elmesélném fűnek-fának,
Szíved adtad Marikádnak.

Evokáció József Attila: Kedves Jocó! c. versére

2021. július 29