Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Vers

Cirka
Cirka képe

Új világ

Rovatok: 
Vers

Világra jöttünk mezítelen,
azután felruháztak,
gondolatokat, szavakat,
adtak útitársnak.

Tanítások és tiltások,
kísérték el életünk,
megfogadtuk gyermekként,
de lassan már ébredünk.

Nem volt minden igazság,
de az volt a törvény,
sodort bennünk védtelen,
a megszokott örvény.

Toldi Ibolya

Hullámok hátán

Rovatok: 
Vers

Hol fényes a lelkünk, hol elmerül
kedvünk és hullámok borítanak,
lázadásunk vagy épp elszenderül, 
vagy tüzesen újból magasba csap.

Újra és újra, folyton fent és lent,
micsoda szédítő előadás!
Sokszor mélybe merülünk egészen,
s  az élet nem éppen kéjutazás.

Mezei István
Mezei István képe

Egy rózsalugashoz

Rovatok: 
Vers

Szonett formában

 Csak a nyárban imbolygó rózsalugas,
felkerekedve egymagam tákoltam,
akár egy rigó fütyörészek halkan,
mert ilyenkor a lelkem friss, nem odvas.

 Kezemben pár szeg, csavar, reszketeg vas,
szirom- gyülekezet illat- halomban,
igyekszem, mielőtt a nyár ellobban
gyorsan, az ember már felhőkből olvas.

Ritmike
Ritmike képe

Elmerengve

Rovatok: 
Vers
Ma az jutott az eszembe
sok pénz volna a zsebembe
úgy elmennék egy szigetre
felnéznék a szép kék égre
 
Jó koktéllal a kezembe
szalmakalap a fejembe
ragyogó nap a szemembe
úszkálnék én a tengerbe
 
sajnos került a szerencse
a milliókat más nyerte
Marjai László

Különleges nap

Rovatok: 
Vers
Egy furcsa érzés magával ragad,
a lehangoló szürkeség,
a köd szerteszét szalad.
Érzem a nap melegét,
ahogy a bőröm simogatja,
sugarait szórja szét.
Olyan szép,
s a szél
fülembe lágy dallamot súg,
a legszebbik zenét,
és átölelnek a nyár-illatok,
Marjai László

Különleges nap

Rovatok: 
Vers
Egy furcsa érzés magával ragad,
a lehangoló szürkeség,
a köd szerteszét szalad.
Érzem a nap melegét,
ahogy a bőröm simogatja,
sugarait szórja szét.
Olyan szép,
s a szél
fülembe lágy dallamot súg,
a legszebbik zenét,
és átölelnek a nyár-illatok,
Marjai László

Mit üzentek szentek

Rovatok: 
Vers
Szentek! Hoztok-e áldást, vajon,
lesz-e a sötétségre oltalom,
hogy száradnom ne kelljen
aszályos kórók közt a kertben?
.
Elvesztem a lét ösvényében,
vagy a lét veszett el régen?
Ezért Szentek, újra kérdem,
hisz bonyolult, hogy megértsem:
.
Cirka
Cirka képe

Hol a helyem

Rovatok: 
Vers

Tervem volt már sok ezer,
kergettem is álmokat,
rugdostam kavicsokat,
vagy görgettem sziklákat.

Úsztam szemben az árral,
vagy csak sodort az élet,
tótágast állt néhányszor,
bennem a hívő lélek.

Próbáltam már repülni,
de nem bírt el a szárnyam,
mégsem bántam végül is,
hogy a földön megálltam.

Marjai László

Szemek

Rovatok: 
Vers
Azok a titokzatos, mély szemek!
Félek, hogy tükrében elveszek,
mert izgalmas, végtelen, oh, egek,
velük egy távoli világban ébredek,
korlátokon, s túl a földi börtönön.
Ott érezném bőrödet a bőrömön.
.
Budapest 2022-06-19
Marjai László

A holnap viharában

Rovatok: 
Vers
Ti angyalok és szentek!
Ide lentre nekem mit üzentek,
csendben, mint a szellő,
hogy a nagy viharom végre eljő,
.
amely korbácsával ver,
s én zúgok belé, mint a tenger.
Mégis szelíden, lágyan,
ölelni az érzelmek viharában.
.
Budapest 2022-06-17
Marjai László

Kívánságok éjfél után

Rovatok: 
Vers
Éjjel láttam egy gúnyos arcot ki,
gödröt ásott a hold fényében
sápadtan, ám tűzben égve.
Másnap lemosta a bűnt, és
mosollyal nézett más szemébe.
.
Oly nehezen ébredtem, mintha
földet szórtak volna rám,
magamban mégis érzek oly erőt,
hogy a lelkemről lelökjem, a
Marjai László

Ugyanaz a csillag vagyok

Rovatok: 
Vers
Az éjnek tengerében új csillag ragyog fel,
mi fényesebb, vadabb is a többinél,
izgalmas, és félelmetes mert érdekel,
hisz úgy érzem, hogy teljesen mást ígér.
.
Egy új galaxisban, hol nem jártam soha,
ismeretlen bolygón, elképesztő tájak,
talán halál, de lehet egy új élet záloga,
Cirka
Cirka képe

Strandon

Rovatok: 
Vers

Egymás mellett plédek, törülközők,
vízben boldog hűsölő fürdőzők,
színes úszógumik, száll a labda,
itt a környék apraja és nagyja.

Kisgyerek ül apja barna vállán,
édes dinnyelé csurog az állán,
kacagva szaladnak be a vízbe,
játszanak, repíti fel az égbe.

Marjai László

Mindenen túl

Rovatok: 
Vers
Valaha jobb idők jártak. Éreztem
még a napnak mámorító sugarát,
de ma minden olyan védtelen,
sötét felhők amerre a szem ellát.
.
Csak az eső koppanását hallgatom,
nem úgy, mint hajdanán, rég:
mikor megpihent fejed a vállamon.
Fülembe súg a régi szép emlék.
Toldi Ibolya

Két világ között

Rovatok: 
Vers

Híd vagyok, egyszer sziklaszilárd, máskor
meg-megrezzenő, furcsán bizonytalan,
mint részeg, ki imbolyog az ivástól,
s hordozza terhét látszólag gondtalan.

Lelkem mint sóhajok hídja, két világ
távoli partjain keresztre feszül;
egyikről öröklét titka fénylik át,
a másikon minden halálba merül.

Marjai László

Bűnhődnék újra, és újra

Rovatok: 
Vers
Ezernyi ölelés, vadrománc
meg a szerelemkötés, mely
fogvatartott, mint a lánc,
de ideszülettem, s ez az a hely
.
ahova újra visszajönnék,
miután földi históriám véget ért,
majd bűnhődnék, újra, ismét
azokért a földi csókokért.
.
Cirka
Cirka képe

Vonaton

Rovatok: 
Vers

Csomagom pakolom,
messzire utazom,
kattogó kerekek,
zenéjét hallgatom.

Jegyem a zsebemben,
lesz még pár állomás,
a tájban elveszem,
nem sok a változás.

Halad a vonatom,
döcögünk monoton,
kerekét hallgatom,
ütemét kopogom.

Megállunk kiszállás,
tömeg a peronon,
új vonat átszállás,
csomagom pakolom.

Ritmike
Ritmike képe

Fagyi

Rovatok: 
Vers
Olvad az aszfalt,
folyik a fagylalt, 
íze a gyömbér,
roppan a tölcsér.
 
Málna és eper,
jöhet a szeder,
étcsokoládé,
mangó és kávé.
 
Mogyoró, dió,
tetején bigyó,
csokiöntettel,
és sok ötlettel.
 
Cukorka rajta,
Ritmike
Ritmike képe

Piros pipacs

Rovatok: 
Vers
Piros pipacs te kis árva,
hogyan jöttél e világra?
Semmi nem itt volt előtted,
mégis gyökered eresztetted.
 
Nem számít a kopár síkság,
és a bozontos gazosság?
Megférsz te a pitypanggal is,
és nem zavar a kanális!
 
Piros pipacs te kis drága,
Látlak én a hét határba!
Cirka
Cirka képe

Hegyek

Rovatok: 
Vers

Kedvelem a nagy hegyeket,
égbe nyúló szirtjeiket,
tetejére felhő ha ül,
táncol a nap, elmenekül.

Kedvelem a nagy hegyeket,
köztük járó friss szeleket,
könnyet kicsal, arcot pirít,
nyári napon, sétálni hív.

Kedvelem a nagy hegyeket,
felette a kéklő eget,
ha tó tart egy tükröt néki,
benne magát, büszkén nézi.

Oldalak