Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Vers

Juhászné Bérces...

Sokkoló

Rovatok: 
Vers

Gyász nyomasztja a lelkünket.
Sorsunk minket miért büntet?
Nagyjaink közt arat halál,
porba sújtja akit talál.

Hétről hétre sokkol gyászhír...
éltest, ifjat mélybe zár sír!
Csillaggá vált példaképek,
s maradnak csak az emlékek.

Juhászné Bérces...

Napisten hava

Rovatok: 
Vers

Oly furcsa vagy mostanában,
feszít a gond vagy a bánat?
Tekinteted borús, hűvös,
úgy viselkedsz, mint ki nyűgös.

Hullámot vet a kedélyed,
szomorú vagy meg szeszélyes.
Felhőszemed tele könnyel,
gyorsan megered a könnyed,

hullik végeláthatatlan,
duzzad földben meg patakban.
Majd hirtelen képed ragyog,
élvezed a fénylő Napot,

Cirka
Cirka képe

Körforgás

Rovatok: 
Vers

Porszem vagyok a sivatagban,
vízcsepp a tengerben,
fuvallat pirkadatban,
könnyű sóhaj a reggelben.

Észrevétlen vagyok kicsi,
néma, és jelentéktelen,
de álmokkal teli,
túl pár évtizeden.

Már hangom halkul,
kérni csak némán merek,
a mozdulat lassul,
tétován, bicegve megyek.

Mezei István
Mezei István képe

A víztükör felett

Rovatok: 
Vers

Mindig elfog az áhítat,
Ahogy a vízre lenézek,
Mögöttem lemart löszfalak,
Túlnan bazalt orgonasípok
Ők mind komor kőzenészek.

Szeszélyes és visszhangzó csend,
Milliárd hullám felcsillan,
Mind vágyón part után eseng,
mert övék a kristályhomok,
Az idők gyökere itt van.

Ilpaki
Ilpaki képe

Kontaktus léte

Rovatok: 
Vers

A távolság óceánján vergődik,
palackba zárt üzenet ott tengődik.
Szenvedély titkát betűszirmok rejtik,
azt a láthatatlan vonzódást sejtik.

A lét, mézédes pillanat óráját,
féltőn óvja a szerelem rózsáját.
Az üveg illanó aromát őriz,
és perzselőn izzik, akár a főnix.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Anyám is Nő volt

Rovatok: 
Vers

De kopár most itt minden,
tejfölköd üli meg a tájat,
ácsorognak a lekopasztott fák,
egykedvűen, unottan bámulják,
ahogy kis patak csacsogva csörgedez
az olvadó jéghártyák alatt.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Tengernyi a margaréta

Rovatok: 
Vers

Tengernyi a margaréta,
a Zagyva ármentén,
hol árvíz özönlik néha,
a sziknek mezején.

Túloldalon templom tornya,
emlékeztet arra.
ruhájára menyasszonynak,
margarétát varrtak.

Menyasszonyi koszorúba,
belőle is fontak.
és oltár elé vonulva,
eléjük is szórtak.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Rekviem az Ásotthalmi tanyákért

Rovatok: 
Vers

/Tűzvész:1993.-ban/

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Az ihlet

Rovatok: 
Vers
Múltban keresem ihletem,
Fut át az életképeken.
És a szerencse édesen,
Nagyapám mellém ültette.
 
Juhászné Bérces...

Fergeteg hava

Rovatok: 
Vers

Csillagos éjszaka
reszket a fagyban,
telihold didereg
megdermedt arccal.

Fergeteg havának
kéznyoma rajtunk,
jeges szél süvítő
dallamát halljuk.

Házikók ablakán
jégvirág nyílik,
ereszen mereven
jégcsap-sor hízik.

Mosolygó hóember
nézi a holdat,
reméli, fagyot ád
az ég is holnap.

Divima
Divima képe

rothadó környezet

Rovatok: 
Vers
ragacsos vagyok
a rám rakódott por
csimbókos füzérben
kapaszkodik pórusaimba
nyúlós  nyállal kevert
önhittség követett
játszma hegyek épültek
rakódtak halomba
nem őröltünk egy malomban
gondoltam mikor
ujjaim belemélyedtek 
Ilpaki
Ilpaki képe

Gondold át

Rovatok: 
Vers

Gyöngypatakok csordogálnak írisz fényében,
osonó kínok jajdulnak lélek tükrében.
Némaság fájdalma minden egyes tüskében,
didergő dallam feketeség kosztümjében.
Olthatatlan a vágyakozás félelmében,
láthatatlan láncok foglya lent a mélységben,
Dúdolászó szellő derűs incselkedése

Mezei István
Mezei István képe

Ülök a mindenható előtt

Rovatok: 
Vers

Önportré

Cirka
Cirka képe

Ha elmegyek

Rovatok: 
Vers

Hiszem ha elmegyek,
vár rám egy hely,
ahol jó lenni,
senki rám nem lel.
Otthonom lesz
az erdő, a mező,
a nagy vizek,
mind enyém lesz,
ha elmegyek.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Laura

Rovatok: 
Vers

Utad során kísérnek álmok, 
de lesznek fontos állomások,
kereszteltek téged Laurának,
jelentése mint babérfának.

Legyen utad minél hosszabb,
ne legyen kikötője gondnak,
világ ma kínálja sok kincsét,
hogy milyen gazdag nem is hinnéd.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Virágzáskor benne látlak

Rovatok: 
Vers

Ábrándozó két szép szemed,
nem különben a szépséged,
érintésére úgy vágyom,
mint termésre a meggyfákon.

Ajkaid míves vonzata,
tested formás domborzata,
karom ölelésre tárom,
karjaid közt lenne álmom.

Meggyfának dús virágzata,
emléked minden tavaszra,
nekem ott leszel gondolat,
mindig látlak a fa alatt.

Juhászné Bérces...

Áldás hava

Rovatok: 
Vers

Forró napok, tombol a nyár!
Pipacsvért ont a láthatár.
Nap sugarát bőven szórja,
szemét le nem veszi róla

a hűséges napraforgó,
több ily kedves nincs hasonló.
Tányérjába gyűjti fényét,
s maggá lesz az égi érték.

Aranyhajú, dús kalászok
ringva lejtnek` hullámtáncot,
szelíd szellő érintésre,
lágyan dúdolt énekére.

Rovatok: 
Vers

mit szólsz te ki láttad 
azt az esetet mikor
kanállal ette a hideget

Juhászné Bérces...

Sorsunk ajándéka

Rovatok: 
Vers

Napra nap és évre évek,
Szép volt ifjan látni Téged.
Jó volt együtt lenni Veled,
Tudni azt, hogy van, ki szeret.
Az a rég kimondott igen
Örökre szólt, én azt hiszem!

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Az óvoda udvarán Sorozat 3.

Rovatok: 
Vers

Ősszel ovi kiskertjébe,
virágföldet szórnak,
óvónéni ássa mélyre,
kicsik csodálkoznak.

A kis kapák és gereblyék,
gazdára találnak,
a hagymákat kikeresték,
víz került kannákba.

A kis kapával sort húznak,
hosszú mélyedésnek,
dughagymák a földbe jutnak,
meglocsolják szépen.

Oldalak