Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Vers

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Agg szem

Rovatok: 
Vers

Mereng az agg szem
Nem néz - felidéz
Projektor szeme
A mennyezetre vetít
Tódulnak az emlékek
És folyton merít
És merít
A kifogyhatatlan múlt
Születéstől égre nyúl
S az arcon hol mosoly
Hol könny ragyog
Mindegy most már
Arcán a kor
Mindegy nappal vagy éj
Ott táncol a vetített kép
Fényben feketén

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Szerelmes szinonímaveres

Rovatok: 
Vers

Én szívem életem
Cicamicám cicukám
Én drágám  kedvesem
Cuncimókusom cuncikám
Én picinyem napsugaram
Kis bocikám bogaram
Én édesem kicsikém
Életem csiniminikém
Én hercegnőm tündérkém
Hörcsi - mörcsim tüncikém
Én mindenem tubicám
Nyuszifülem nyuszikám
Én nagy kincsem bogaram
Szívem napsugaram

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Őszi fény

Rovatok: 
Vers

A parkon át sétálgattam,
fák levelét cirógattam.
Árnyas fa alatt a padon,
elmerengtem a múltamon.
 
A szépségek sorakoztak,
a fájóak, odébb álltak.
Akkoriban mindig úgy volt,
ha ősz volt, bizony, szép ősz volt.
 
Lágyan hajlongtak az ágak,
velem együtt, téged vártak.
Átöleltem fa derekát,

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Csodás állatvilág

Rovatok: 
Vers

Csodás az állat világ,
maki majom felkiált,
ébresztő fel, gyerekek,
iskolába menjetek!

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Az ősz

Rovatok: 
Vers

Bontakozik ki a hajnal,
égő vörös boltozattal.

Kakasoknak érces hangja,
ég kárpitját szét hasítja.

Hűvösek már a reggelek,
a hónapok már mind emberek.

Nyárutó most búcsúzik,
az ősz kissé várakozik.

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Afrika két arca

Rovatok: 
Vers

Homokos sivatagban karaván,
araszol a sok fáradt elefánt.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Dinamika

Rovatok: 
Vers

Olyan vagyok mint a vulkán,
belső erőm pihen némán.
Majd kitör a kráterből,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Hóvirág

Rovatok: 
Vers
Tavaszt hozó langyos szellő,
hóvirágot ébresztgető.
Kinyílik a fehér szirom,
zöld kalapja nagyon csinos.

Februári hideg reggel,
szellőnek szárnyán csilingel.
Csábítóan szól ez a hang,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szeptemberi séta

Rovatok: 
Vers

Ragyog a nap száz sugarát ontja,
Szeptemberi fényben úszik a fák lombja.
Színezi a levelet sárga, rőt színben,
Bújócskát játszik a fény az erdőben.
Kis patak csobban, csendes útját járja,
Színes falevél hull néha rája.
Gesztenye, makk koppan a földre,
Teríti az útra, színes levél szőnyegre.
Mókus ugrál ágról-ágra kutat,

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Fogom a kezed

Rovatok: 
Vers

Bár foghatnám újra a kezed,
ahogy néptelen utcán veled
sétáltam, az ajkadból ittam
a szerelmi varázsfőzeted.

Itt-ott sápadt lámpáknak fénye,
voltál akkor jövőmnek reménye,
szó oly kevés mi az elhangzott,
éreztem szíved hevesen dobogott.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Találkoztunk

Rovatok: 
Vers

/Félig fantáziavers /
Találkoztunk
Nagy szerelemnek indult
Minden nap randiztunk
Tán nem maradt Budapest
Belterületén olyan óra
Mely alatt ne lett volna
Romantika tanóra
Ígérgettük ha majd elválunk
Az első lehetőségnél
Azonnal találkozunk
Aztán egy napon te elmentél
Én maradtam
Levél ment s jött

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Őszi ágakról

Rovatok: 
Vers

Harmat cseppek
Őszi ágakról
Könnyként gördülnek
Dacból még
Egy utolsó szaltó
S lent egy szép dal
Az elmúlásról

Fent az égen
Vörös rózsa
Ontja a pírt
Fűre – fára
Levelet fest
Mindent átír
Egy levél felsír

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

A magvető

Rovatok: 
Vers
Mindig változik az égbolt, 
Ma vajszínű, tegnap kék volt,
Bárányfelhőkkel kísérve,
Vár a teljes napsütésre.

Mai reggel szép harmatos,
Fák virága friss illatos,
Madárdaltól zendül e táj,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Karnevál

Rovatok: 
Vers

Velence a vízi város,
ettől szép és csodálatos,
sok turista felkeresi,

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szűz Anyához

Rovatok: 
Vers

Álmomban kitárt karral hívtál,
Eljöttem hát Szűz Anyám hozzád.
Tenyeremben hoztam szívem,
Hegyi magaslaton imám énekelem.
Oltárod előtt imára kulcsolom kezem,
Oltalmad, segítséged leborulva kérem.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Elvakult szerelem

Rovatok: 
Vers

Nézem a tavaszi zöld leveleket
És reszketek az őszbe borulás látomásától
Félek a hervadástól a színes – fodros
Szoknyás levélhullás elmúlásától
Félek mert az a te első szerelmes szíved
És a te tiszta lelked amit nekem adtál
Félek a levél kacs időelőtti száradásától
Félek a csókomról hull le avarba árván
Rémület ölel át zöld karokkal e levél

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Egy kis mozgalmi dal

Rovatok: 
Vers

Fel fosztásra fel szegény még az új kiskirály herceg és báró
Itt az idő emelni az adót megszerezni minden EU-s pénzt
Degeszre tömni a magándemokráciát dolgozzon a csávó
Ejnye - bejnye elhízott a nép minek adni nekik annyi bért
Szabad az ország és választás választók lekenyerezve már

2019.08.27. 3:15:53

 

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Múlt idők nyara

Rovatok: 
Vers

Múlt idő, nincs miért lázonganom, 
akarattal, senkit háborgatnom.
Segítek az elesett lelkeken,
mit érző szívem diktál, azt teszem.

Hallgatom az erdők madár dalát,
szívhez szóló, gyermekem kacaját.
Létem érzem, és csak araszolok,
szívem dobogása lassan kocog.

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Szíved bársonya

Rovatok: 
Vers

Magasba repítve, szíved bársonyát,
lennék zúgó, száguldó, süvítő szél,
felülmúlhatatlan, csodás látomás,
Veled lenni a természet lágy ölén.

Szárnyakon érkeznék, mint pille madár,
ölelve hamvas tested-lelked, hévvel,
hallgatnánk szépen szóló rigó dalát,
felhőkbe repülnénk éjjel, és fénnyel.

Mezei István
Mezei István képe

Ne engedd magadhoz közel

Rovatok: 
Vers

Ki nem gyógyítja, de feltépi sebedet,
fordulj el tőle, és magadhoz ne engedd,
legyél  szelíd szírt, melyre a büszke sas száll,
csak szorító szíved szavára hallgassál,
hagyd, hogy simogasson a semmi lágy selyme,
árnyék nem telepszik ott fenn a lelkedre,
ha mégis kínoz a csended hallgatása,
figyelj a csillagok szép, okos, útjára,

Oldalak