Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Vers

Ilpaki
Ilpaki képe

Soha nincs késő

Rovatok: 
Vers

Érzelmi vonzódás színes köntöse,
mocskok bugyrának tüzes bódulata,
rejtett manipulatív arculata,
vakító tükörként maszkba öltözve.

E léleknek, ki magára öltötte,
megmutatkozott erős indulata,
és valódi éltének hangulata,
a kapcsolat hamisságát közölte.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

A mélyről jövö sugallat

Rovatok: 
Vers

Állj meg, az idő végtelen.
Hogy elérjen a teljes csend,
Ne halj, ne láss és ne beszélj, 
Míg univerzum jön eléd.

Figyelj szívedre, lelkedre,
Új gondolat száll fejedbe.
A mélyről jövő sugallat,
Örökre benned maradhat.

Bármit hoz a vihar szele,
Vértezve vagy már ellene.
mára ... "tudod a titkokat,
és lelked örökre szabad."

Mezei István
Mezei István képe

Csak egy alkony

Rovatok: 
Vers

Egy öregkori vers is lehet fiatal
hitében, ha kinyílva búcsúzik a dal,
hajnal, naplemente ugyanarról mesél,
összefut a számban a borzadás és kéj,
a felhő tincse, mint kibontott bronzsörény
lobog körbe- körbe, az illata tömény,
bódító, selyem  árny-tornácán egy új est
vár most rám, szikrákat gyújt, és tejutat fest,

Ilpaki
Ilpaki képe

Szerpentin alkonyatkor

Rovatok: 
Vers

Szürkület csókja érinti szerpentin kövét,
megmutatva a nesztelen szendergés ölét.
Az ég felé nyújtózkodó fenyőfák léte,
elénk tárulkozó táj lenyűgöző képe.

Ilpaki
Ilpaki képe

Július belépője

Rovatok: 
Vers

Édes csókot lehelve köszönt be a július,
búcsút intő június, árnyalatnyit cinikus.
Szelíden kacsingat eme tájra a pirkadat,
felébresztve pipacsokat és kóborló nyarat.
Amint trillázó akkordjait szerteszét hinti,
harmatgyöngyös ruhájával lágyan megérinti.
Kuncogó szellővel, andalító keringőt jár,
egységet alkotva, lehetnének az álompár.

Cirka
Cirka képe

Együtt

Rovatok: 
Vers

Arcod miért bánatos, szomorú?
Kerül a vidámság a nevetés,
mi marcangol, mi olyan iszonyú?
Hova lett a gyógyító feledés?

Letörlöm szemedből a könnyeket,
ha kell, táncolok veled esőben,
kacagni tanítom a lelkedet,
alakot keresünk egy felhőben.

Cirka
Cirka képe

Időjárás

Rovatok: 
Vers

A hajnal nem csal mosolyt arcomra,
fa lombját a szél, bőszen hangolja,
eső veri ablakom tábláját,
szomszéd sietteti a kutyáját.

Mire elindulok, a szél megáll,
a korai rossz idő, tovaszáll,
megörvendeztet a nap sugara,
vidáman várok már a vonatra.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Aranyló határ

Rovatok: 
Vers

Júliusban mikor tombol a nyár,
Búzától arany az egész határ!
Lehajtja maggal teli kalászát,
Várja már az aratók brigádját.
 
Lendül a kasza dőlnek a szálak,
Sarlójával öleli a lányka.
Ha két marokkal rak egy kévébe,
Kötve lesz nedves búza kötéllel.
 
A férfin kalap, nőkön fejkendő,
Napszúrás ellen oly jó legyező.

Betty
Betty képe

A napló titka

Rovatok: 
Vers

Gondolataim peremén járok, szavak tengerén evezem,
lelkem szabadságán tanyázok, szívem színeit kergetem.
Elkapok szelíd pillangót, repülők vágyaimon,
megállok minden kikötőben, hegedülök álmaimon.

Betty
Betty képe

Üzenet a szakadék szélén

Rovatok: 
Vers

Alkonyat. Remegő lábakkal állok a szakadék szélén 

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Sárgarigó dala

Rovatok: 
Vers

Dalol a sárgarigó, hangja ragyogó.
a dalolás boldoggá tesz, hát dalolok!

Divima
Divima képe

az özvegy

Rovatok: 
Vers
a bajból dagasztott cipót
kovászba ejtett sebekkel
könnyű karjával keményen
majd a stelázsinak dőlt
alig volt harminc 
mikor megözvegyült
körötte lurkóláb tipegett
kereste a puttó 
a nagy apatenyeret
asszony volt csak
kilóból oly kevéssel
Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Talán még nem késő

Rovatok: 
Vers

Nagy horgász halastó, meredek a partja,
De sok horgász horgászott, pihenéskép arra.
Volt itt ponty, kecsege, harcsa, minden féle fajta,
Jutott bőven hal aki csak kifogta.

Mára már kerítés fut körbe rajta,
Az őrző kaput zárja nagy lakatja.
Csendes a nádas, vadkacsa látogatja,
Hattyú száll le amott, sima víz ringatja.

Rácz Endre
Rácz Endre képe

Hogy hol születtem én

Rovatok: 
Vers

Hogy hol születtem én, ha kérded, egyszerű:
Ott, hol az álmok színesek,
Fölötted víg napfény hízeleg.
Hol madárdal szól, mint mennybéli hegedű.

Mezei István
Mezei István képe

Az otthonom

Rovatok: 
Vers

Már nem ütöm oly hangosan a vasat
egyre szűkülnek köröttem a körök
a hajnal csendesen halkabban hasad
az óramutató a falon pörög
lettem vagyok a rab és a rabtartó
 ki védi meg önmagától az embert
a fülembe hasít a mondat a szó
a teremtő Isten éles szemmel vert
keresem a csendet álombimbót
az origót földrajzi fokok felett

Juhászné Bérces...

Világjárvány

Rovatok: 
Vers

Száz évenként világjárvány. Véletlen?
Felfogni ezt képtelen az értelem.
Mert úgy érzi, tehetetlen, védtelen,
Uralja a lelkeket a félelem.

Futótűzként terjed szét a világban,
Áldozata bőven van már Kínában.
Igazság vagy riogatás, ki tudja,
Kivédeni ezt az ember nem tudja.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Mikor a gyermek

Rovatok: 
Vers

Mikor a gyermek szívében
a félelem ver tanyát,
S szenvedést lát,
Akkor a gyermek
csak zokogni tud,
hallgat, s nem látja
mi a kiút!

Mikor a gyermek
minden fájdalmat magába zár,
S kétségbe esve sír, kiabál,
Lelkében a fájdalom ver tanyát,
Csendben ül, ha nem látja
anyát, vagy apát….

Toldi Ibolya

Táncoljon a lelked

Rovatok: 
Vers

Vasárnap volt, épp Húsvét reggele,
Virágzó kertem élettel tele,

Toldi Ibolya

Végzet

Rovatok: 
Vers

Kínzó kavalkád volt addig nyüzsgő életem,
S végre megállt az idő: te álltál előttem.

Divima
Divima képe

anyám főztje

Rovatok: 
Vers
amikor anyám levest főzött
arany cseppek úsztak a tetején
a hűs panírja omlott
fehér rizshalmon ült a tányér tenyerén
az uborkát tejföl öntözte
én szeltem a fémrácson
fokhagymát aprítottam hozzá
meg lilát míg pihent a sóágyon
jó volt az étel békét adott

Oldalak