A tegnap így szólt: - Fuss tova!
Ne légy rabságod koldusa!
Légy szabad, mint az akarat,
Mit nem áztat el a zivatar.

Légy te könnyed nyári fény,
Mi ont erőt, életet,
S beléd lehel boldogságot
Az új tavasz kezdete.

Mert a tegnap elmúlik,
De a ma még nem veszett.
Ezért remélj, most szeress,
Tégy ma jót - mindenkivel!

Mert a ma elmúlik,
Tegnappá varázsolja az idő.
Emlék marad mindkettő,
De TE az életre törekedj.

Élni, élni mindenáron,
S élni hagyni a szíveket.
Szívből szeretni és adni
Millió gyöngyszemet.

Hisz, mi a kincs? Ó, ha tudnád...!
Mily kevésnek tűnik az!
De nincs nála hűebb, 
Őnála nincs igazabb.

Ki ő? Ó, ne kérdezd!
Csak nézz magadba, az "ÉN"-re.
S meglátod, ott terem,
Belőled hajt ki a SZERETET fénye.

Mikepércs, 2024. március 1. 

TM