Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
  szerkesztő
Hollósi-Simon István
  webadmin, főszerkesztő-helyettes

Jelenlegi hely

Cikkek

Cirka
Cirka képe

Álmok

Rovatok: 
Vers

Suttog a sötét egy régi dalt,
szavakból sző emlékezést,
csend ölében pihen a vágy,
abból épít tündérmesét.

Elvisz rég nem látott tájra,
kitár rozsdás kapukat,
visszahoz elveszett évet,
mutat elhagyott utakat.

Kerget fura áradatként,
letapasztja lábadat,
börtönbe zárja a lelked,
kitépdesi szárnyadat.

Cirka
Cirka képe

Két álom között

Rovatok: 
Vers

Lehullt már a tegnap csendje,
szél viszi az árnyak szárnyán,
minden szó, mely így elhalkult,
ringatózik múlt magányán.

Elfolyt az idő, mint sötét víz,
nem tükröz vissza arcokat,
csak az emlékek lassú zúgása,
zengi át a nyugodt álmokat.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Fák még élnek

Rovatok: 
Vers

Öreg akác, mióta állsz?
Időd számlálót már nem találsz.
Törzsed gyötört, sok kínt kibírt,
Vad gerle rólad vitt hírt.

Rovatok: 
Vers

A tér didergett, ősz volt és halott,
a fák lehulltak, mint szavak, miket
a félelem szült. És fent, valahol,
arany kabátban fázott egy ügynök.

Vak ablakok mögött lapult a jog,
s tintába fúlt az igazság szava.
A szó veszély lett, a csend hatalom,
s pénzért hajolt a bírónak kara.

Felső Tamás
Felső Tamás képe

Eltűnök a ködben

Rovatok: 
Vers

A hangom majd halkul,
mint őszi szél zúgása,
mint egy távoli dallamnak
csak emlékké válása.

Lépteim nyoma elvész majd
a nedves erdei földben,
mint egy elszálló álom,
mely tán sosem volt,
s eltűnt a hajnali ködben.

Bársony Róbert
Bársony Róbert képe

Halmazon kívül

Rovatok: 
Vers

Metrós őrület
Hová tüntetek emberek
Nincs tekintetetek
Csak a folytonos pötyögésetek.

Függővé lettetek
Totális függővé tettek benneteket
Sehol egy lélek, de rengeteg baleset
Van egyáltalán egy nyugodt percetek?

Unalmas és fárasztó már
E cselekedetetek
Gépekké lettetek
Másokat már nem is észleltek.

Csorbatibi
Csorbatibi képe

A vándor

Rovatok: 
Vers

Kóborolnak langyos szelek,
űzik őket fagyos szelek –
nyárból jövök, télbe megyek.

Jobb lábamon könnyű saru,
balon csizma, vasalt sarkú –
lelkemen az örök alku.

Hátam mögött búzatábla,
elöl dér borul a tájra –
szívem sajog, mintha fájna.

Utánam szól anyám: fiam!
Előttem fekszik a sírban –
két homály közt gyilkos iram…

Felső Tamás
Felső Tamás képe

Kéz a kézben, az éjben

Rovatok: 
Vers

A nap már elbújik,
fáradt a fény is,
sötét bársonyként terül az éj,
s vele gyengéden
Rád terülök én is.

Csillagok gyúlnak,
mint apró szemek,
titkokat suttog a csend,
megrezzenek.

Közben fogom szorosan kezed,
együtt oly jó Veled.
Kéz a kézben,
sok édes éjben.

Cirka
Cirka képe

Sebek

Rovatok: 
Vers

Sebet hagytak szívedben,
csak úgy, mint az éles kések,
némán tűrted, hallgattad,
de belül lassan téptek.

Nem kérted csak a csendet,
egy őszinte pillantást,
de a szem jéggé fagyott,
s benned megállt a varázs.

Megbántottak, te nem szóltál,
mert elhagytak a hangok,
hisz mit érnek a szavak,
ha dühtől pirosak az arcok.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Elixír

Rovatok: 
Vers

Megkarcolt a bolond élet,
Becsapott a boldogtalan idő.
Mindenhol ábrándok és vétkek
Fodroznak, mint  vízbe dobott kő.

Jégvirág a rozoga ablakon,
Kint hőség,  harmincöt  fok meleg.
Amott egy árva  hullócsillagon
Megfagyott, széplelkű szerelmesek.

Cirka
Cirka képe

Eső után

Rovatok: 
Vers

Lassan kitisztul a táj,
a föld újra lélegzik,
a fátyolos ég takarta gyászt
szivárványok színezik.

Nyomában virágok fakadnak,
a táj megelevenedik,
ahogy lehullt az égből,
lassan lecsendesedik.

A csend otthonra talál,
az eső finoman andalító,
nem írja tovább az ütemet,
csak egy halk zeneszó.

Felső Tamás
Felső Tamás képe

A Múlt kabátja

Rovatok: 
Vers

Bennem tél van megint,
a Múlt vastag kabátja vállamon pihen,
benne sok régi emlék,
hű társam idebenn.

Bársonyos ujján régi álom száll,
súg egy mesét egy régmúlt éjszakán.

Zsebében őrzöm az időnek morzsáit,
egy régi levél, egy elszáradt virágcsokor összetört torzsáit.

Rovatok: 
Vers

Ma virág nyílik minden szívben, 
bárányfelhős fürdőt vesz az ég, 
de a szívemben süket csend ül, 
egy halk sóhaj, egy csodás emlék.
 
Elmentél, és én árva vagyok, 
hangod még mindig fülemben cseng, 
mosolyod fényként reám ragyog, 
Szívemben él örökké itt, bent.

Felső Tamás
Felső Tamás képe

Szivárvány darabkák az égen

Rovatok: 
Irodalom

   Ahogy a nap reggel lágyan kezdi átszőni az égbolt vásznát, a gyurgyalagok felbukkannak, mintha a szélrózsa minden irányából érkeznének. Apró, ékszerszerű testük a levegőben táncol, egy láthatatlan karmester vezényletére. Szárnyaik gyors ütemben suhannak, mintha apró dobverők lennének, melyek a csend dallamát verik fel.

Rovatok: 
Vers

Pille dorombol, lágy és csendes,
bundája puha, álomkönnyes.
Szeme csillog, a farka rebben,
szeretetből szőtt kicsi lelkem.

Ugrik, játszik, és halkan lépdel,
fényben fürdik reggel és éjjel.
Ölébe bújnék az időnek,
Pille mellett mind' szépnek tűnhet.

2025. április 26.

Kovácsné Lívia

Lila viola

Rovatok: 
Vers

Lila viola illatozik az ablakom előtt,
viszi az esti szél az illatát messzire,
szívem sóhaja száll vele,
boldog, ha itt vagy ővele!
Lila viola,
szívem hírmondója,
szerelmek tudója,
szívek bolondítója,
lelkem nyugtatója,
mondd el,
hogy szeretem,
ma is őt szeretem.
Lila viola illata elbódít, karodba csábít,

Leslie2016
Leslie2016 képe

Könnyek

Rovatok: 
Vers

Szabad-e sírni kóbor felhők alatt,
hol könnyeket önt az elmúlt pillanat,
hol sóhajt súg fülembe a könnyű szél,
hol a remény is csak reményt remél.

Túlcsordul a szerelemtől öreg szívem,
de nem hallja lelkem már senkisem.
Csak nézem, miként esik szét ez a világ,
Bármit teszek, az csak hiú ostobaság.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Őseid nyomában

Rovatok: 
Vers

Hagyd a világot békében élni,
ne játssz Istent, az nem te vagy.
Sorsod valahol tán meg van írva,
életed egy, és nem kapsz másikat.

Az ember nevet egykor örökül,
kaptad, hogy mindig megbecsüld.
Mi nem az ember névhez méltó,
azt nagy bölcsen kell, hogy elkerüld.

Leslie2016
Leslie2016 képe

Tépett szerelem

Rovatok: 
Vers

Elmerengtem a tétova múló időben,
a tépett szerelem üszkös roncsain.
Hol buborékba zárt az ostoba élet,
s arcul csapott megint és megint.

Bábuként ringok egy cérnaszálon,
a közönybe hajtom le ősz fejem.
Sivár rommá vált egykor szép világom,
de a szerelmet benne még felismerem.

Főadmin
Főadmin képe

Ötös ikrek

Rovatok: 
Blog

Kedves Bácsik és Nénik!
   Ezúton tudatjuk veletek, hogy a mai napon reggel 6 és 10 óra között ötös ikreink születtek. Az "Anyukánk" azt mondta, hogy a feleségem, Lili igen hősiesen viselkedett, és rögvest a gondjaiba vette a picikéinket. 

Oldalak