Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Konzili Edit
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok
























 

Jelenlegi hely

Cikkek

Ariamta
Ariamta képe

Peti majom

Rovatok: 
Vers

Peti majom fára mászott
fentről nézni a világot
fa tetején, jaj, megcsúszott
s a farkával kapaszkodott

Alexander

CÍMERES HÖKÖLJOG

Rovatok: 
Vers
és a népmesét majmolom: HŐKÖLJ-JOG -
avagy mitől döglik a mindhalálig?
 
Címeres az első ok,
verset faragok.
 
Hamis a Pegazus?
rúgja meg a ló!
Rovatok: 
Mese

 

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás– tengeren, ahol a kurta farkú kismalac túr, élt egy kiskondás. Egész nap a disznókat őrizte egy hatalmas, bársonyos, zöld réten. Akármennyire is jó sora volt egyik nap elunta magát, és elhatározta, hogy kitanulja a varázslómesterséget.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Sivatagi szerelem

Rovatok: 
Vers

Ahogyan magunkba zárjuk
Egymás első tekintetét
Örökké visszük annak emlékét
Visszük az első érintés
Ébresztő varázsszavát
A megízlelt másik nem
Már vágyott csodáját
Tested a forró homoksivatag
Vándorútra térek rajta
Én a szomjadat oltom
Nedvesítve a homokszemek
Vágytól sugárzó tekintetét
S a szerelem forrásaiból

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Szerelem egy csillagért

Rovatok: 
Vers

Kagylóban feküdtél előttem
Egyre felajzottabban feltörtelek
Ott voltál bent szépséges meztelen
Borostyánban káprázva csillogón
Lefejtettem a megkövült gyantát
Ott voltál a rózsaszín test mámorán
Én elterültem kagylód szép mosolyán
Mint fehér márványkádban
Kagylód édes tavában szürcsöltem
A mennyei étkek andalító zamatát

Alexander

A VERS ÍGÉZŐ VILLANÁS

Rovatok: 
Vers

 A vers, igéző villanás, -
Nem csak inspiráció?
Véletlen kincsek Krőzus gyűjteménye?

Marjai László

Ősparki lombhullás

Rovatok: 
Vers

Mennyi szín, micsoda varázslatos pompa!
Elvérzik a park több száz éves lombja.
Talán csodára vár, ugyanúgy, mint régen,
hogy képe meg se moccan a víz tükrében.

Én csodát látok, valami gyönyörű szépet,
mikor pihenni vágy a megfáradt természet,
míg búcsúzik a tó vizétől, mind a két oldalon,
gondolkodom, mégis mit álmodhat vajon?

Marjai László

Minket ünnepelt az ősz

Rovatok: 
Vers

Én még tavasszal nem tudtam, hogy jössz,
hogy ily hosszan minket ünnepel az ősz,
bár hűvös lehelettel érint már a fagy,
de meg nem dermeszt, ha közelemben vagy.

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Baracknyílás

Rovatok: 
Vers

Nap éltető erejére,
Gomolyfelhők vízcseppjére,
Természet frissen kivirul,
Tavaszi zsongás elindul.
 
Fák rügyei kipattannak,
Levelet csak később hoznak.
Kiskertemnek barackfája,
Rózsaszín minden virága.
 
Mintha koszorúslány lenne,
A festőt is megihlette.
Az ezernyi virág nevet,
Lefesti a festő ecset.
 

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Csillagszerenád

Rovatok: 
Vers

Békés az este csendes, a hold sarlója fényes.
Égbolt most csodásan kék, a csillagok festették.

Dáma Lovag Erdő...
Dáma Lovag Erdős Anna képe

Szent Márton napja emlékre.

Rovatok: 
Vers

 

Volt egy vitéz nagyon régen
Szolgált ő nagy seregében
De szíve nemes volt, s kegyes
Szegényekkel tettei emlékezetes

Istenhez szállt a fogadalma
Szegény népét felkarolta
Ahol tudott, ott segített
Nem csak mondta, jót is tett

Mezei István
Mezei István képe

A megátalkodottak hite

Rovatok: 
Vers

Szonett: l5o+n

Tisztelem ki keresi a szépet jót
kínlódva szenvedve és számkivetve
a  szegények közt  lelve a békére
amire a lélek mindig úgy vágyott

Félem ki hitében merev és konok
 vélt igazából semmit sem engedve
tüzeli magát bigott gaztettekre
mert a szíve mélyen megátalkodott.

Szirén
Szirén képe

Elme-rengés

Rovatok: 
Vers

Ha ülsz, ha állsz, ha fekszel,
Ha szeretsz, ha veszekszel,
Ha maradsz, ha menekülsz, 
Ha csendben csak elvegyülsz,
Ha már unnak, ha hiányolnak, 
Ha szeretnek, ha kigúnyolnak, 
Ha azt hiszed, hogy vége van az útnak, 
Míg mások a havas csúcsra jutnak, 
Gondolatod cikázik sebesen, 
Mert az elméd egy percre sem pihen. 
 

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Ó maradj nyitva

Rovatok: 
Vers

Nyelem a virágok illatát
Tüdőmben virágzik valahány
Mint zümmögő méhek
A virágpor hullámán
Szívemben lelkemben
Úgy terem az édes nektár
Szememmel felfalom
A tavaszi csodás fényt
Számmal a balzsamát
S orrommal az illatát
De jó elnyelni a mámorát
Nincs ennél jobb s szebb
Se természetes
Se mesterséges gyógymód

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Ó végtelen örök álmok

Rovatok: 
Vers

Bársonyos ujjaid között izzik a csipke
Tenyeredben a selymes nyár
Ó forró jéggé keményedik a virág
Szirom ajkak mohó édes aromája
A remegő test mennyei amplitudója
Dúsul az erotika frekvenciája
Őröm illan a testek feszült
Robbanásig telt vágytengeréből
Tombol fergeteges kétpólusú tánc
Ingaóraként himbálódzik
A bikinis világ

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Helló március

Rovatok: 
Vers
Szép március megérkeztél,
Jó hogy jöttél hideg a tél.
Tőle mindenki didereg,
Kesztyűd sapkád le ne vessed.

Mínuszok szállnak a légben,
Korcsolyák csúsznak a jégen,

Bíróné Marton V...
Bíróné Marton Veronika. képe

Tél játéka februárral

Rovatok: 
Vers

Vasárnap templomba menet,
Hótakaró mindent fedett.
A sok fán füvön bokorban,
Hópelyhek ültek csillogva.

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Barátok

Rovatok: 
Vers

Kendermagos Katika,
hófehér Márton liba,
együtt jár, láb, a lábban,
a szeretet kapujában.

Együtt járnak régóta,
barátságuk, hét próba,
olykor még csípik egymást,
marad a barátság, meglásd!

barnajozsefne
barnajozsefne képe

Belső nyugalom

Rovatok: 
Vers

Kopott hegedű, játszd el nekem,
mi testedben, örök rejtelem!
Megfested szívem üres falát,
idézd, szép ifjúságom dalát!

Csengő mosoly, fáradt arcomon,
halkan beoson a nyugalom.
Betű, -gyöngy, olvasom a jó szót,
konok ábrándok, olvadó hó.

Waraykaroy
Waraykaroy képe

Fogva vagy foghatatlan

Rovatok: 
Vers

Azt hiszed az eltávozott könnyek
A fájdalmadon könnyítenek
Ne hidd mert azok még sokszor
Nagyobb cseppekben visszatérnek

A megtört szíven örök a heg
Az olykor kínokkal felszakad
S a szenvedés hosszan megreked
A sírás visszahozza az igazat

Oldalak