megszületett...
milyen régóta vártuk már jöttét
megérkezett...
éreztem szíve lágy lüktetését

átöleltem...
magamba szívtam babaillatát
megköszöntem...
életem legszebbik ajándékát

boldog voltam...
hisz egy szép álmom így beteljesült
nem gondoltam...
de az ég hirtelen elfeketült

Megláttalak... és egy pillanat volt csupán,
de éreztem, lesz még holnap, s holnapután.
Egy pillanat műve volt, beléd szerettem,
lehet, korai, de jövőnket terveztem.

Megláttál... és látod, csak egy pillanat volt,
érezted te is, az a perc elvarázsolt.
Nem hitted el, de mégis belém szerettél,
s egy szál rózsával hű szerelmet üzentél.

Úgy szeretlek,
mint eddig senki mást,
minden este érted mondok imát!
Szeretlek,
mint méhecskék a mézet,
mint a napsugár a virágzó rétet.
Mint a fűszál a hajnali harmatcsepp üdítő ízét!
Szeretlek,
mint senki mást,
mint a szélben táncoló lepke a szerelme csillámporát!
Szeretem
a hozzám szóló szavaid
minden sorát,

Megtartalak

Megtartalak, mint fa a falevelet,
S akkor engedi el, ha itt az idő.
Mint égbolt a gomolygó felhőt,
S akkor hull le, ha esik az eső.

Megtartalak, mint holdat az éjszaka,
Akkor búcsúznak, ha jő a pirkadat hajnala.
Mint virág a hajnali harmatcseppet,
Az élteti, az ad neki életet.

Bezárt szívvel

Bezártam szívem, elromlott a zár,
Bezárult örökre, nem nyitható már.
Elszaladt éveket kutatom,
Tükörbe nézhetek, tudom.

Fáradt az arcom, súgja,
Sok volt a küzdelem súlya.
Bezárt szívem hagyom dobogni,
Pár jó szót még szeretnék kapni.

Mondd, kedvesem! 
     
Ó, március, te kikeleti varázs,
Ragyog a fény, csábítva int felém.
Érzi-e a szíved, amit én,
Új életre kelt március reggelén.

Ó, mondd, kedvesem,
Érzed már, jön a tavasz csendesen.
Virág nyílik, rügy pattan, ébred az erdő,
Simogatja szívedet a szellő.

Tüzes napkoronggal ébred a hajnal
(Valentin napra)

Tüzes napkoronggal ébredt a hajnal,
Paripaként száguldott a nap az égre,
Pirosan ragyogott a fény a szívek közepébe',
Mintha tudná, ma Valentin napja,
Melegét a szerető szíveknek adta.

Emlékvirágok

Ültünk a teraszon
Te meg én,
Egy mezei virágcsokrot
Nyújtottál felém.
Ragyogott ránk a nap,
Mikor szerető szíveddel
A csokrot nekem adtad.

Mezei csokor
Pipacs, szarkaláb, margaréta,
Búzavirág, kéknefelejcs virított benne,
Mint a szeretet az én szívemben,
Mikor átadtad a csokrot kezembe.

Vágytam rád és édes mámort akartam,
Elveszni ringó, bársony, meleg karodban.
Inni gyöngyöző, búgó sóhajtásodat,
Füledbe súgni, hogy mindig akartalak.

Amint ott feküdtél az elveszett vágy ölén,
A szerelmes csatákról immár lemondtam én.
A párnámba temettem könnyező arcomat,
És ő kapta helyetted ott millió csókomat.

Ha fagy vesz körül,
mert hálót sző köréd
csúf ármány, irigység,
ne feledd, kiben él a szeretet,
nem feled, mindig ott lesz veled,
nem látványosan, csak mint a lélegzet,
átjárja testedet, lelkedet,
óvja életed.

2024. január 8.

A tegnap így szólt: "Fuss tova!
Ne légy rabságod koldusa!
Légy szabad, mint az akarat,
Mit nem áztat el a zivatar."

Légy te könnyed nyári fény,
Mi ont erőt, életet,
S beléd lehel boldogságot
Az új tavasz kezdete.

Mert a tegnap elmúlik,
De a ma még nem veszett.
Ezért remélj, most szeress,
Tégy ma jót - mindenkivel!

Állok a semmi közepén,
s messzire mereng a lelkem.
- "Hová siettem úgy?"
- "Miért lett nehéz a szívem?"

Állok a semmi közepén,
köröttem lebegő Angyalok,
érzem szárnyuk suhogását...
értem jöttek ők - tudom.

Nem látom őket én,
mert én még vakon láthatok,
de az ő szemük tiszta,
ők láthatják, hogy én itt vagyok.

Gyere, bújj kedvesem mellém,
ölelj át lágyan, puhán,
és forró csókoddal
csókold a szám.
Gyere, bújj kedvesem hozzám,
húzz magadhoz szorosan,
hogy érezd, ölemben izzik a vágy,
és reszketve téged vár.
Gyere, bújj kedvesem hozzám,
szíved a szívemen megpihenve
érezze hevesen lángoló szerelmemet!
Gyere, bújj kedvesem hozzám,

Kopogtat az este jó éjszakát kívánva,
csillagos köpenyét terítve a világra.
Aludjon mindenki szépeket álmodva,
feledje el baját, járjon egy szebb világba'.
Éjjeli vándor a hold az égen,
sok mindent látott már életében,
csillagok százai veszik őt körbe,
nyugalmat, békességet hintve az öreg földre.
Csendesen szunnyad a világ,

Azért jó a kedvünk,
névnapot ünneplünk.
Ugye nem baj az, ha
felhő kerekedik,
fúj a szél és esik.
Az a jó igazán, 
ha ragyog napsugár.
Nem várjuk a napot,
sem már a holnapot,
kívánok mindenkinek
Boldog Névnapot!
Jellemünk nevünkben,
szívünk szeretetben.
Ünnepi asztalon
minden jó és finom!

Születésnap van ma,
ugye nem baj az, ha
felhő kerekedik,
fúj a szél és esik.
Az a jó igazán, 
ha ragyog napsugár,
nem várjuk a napot,
sem már a holnapot.
Ma született gyermek
időben érkezett.
Nem számít, hány éves,
itt most velünk érez.
Mind ahányan vagytok,
Boldog születésnapot!
A dugók durrannak,

Legyen szíved mindig tiszta,
ne hagyja el hazug szó a szádat,
de soha ne hajts fejet akkor,
ha szidnak, vagy ha bántnak.

Tegyél jót, ha tudsz, mindenkivel,
ne nézd, hogy érdemes-e rá,
ne bánkódj, ha hálát nem kapsz,
miatta ne válj szomorúvá.