A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.
Gyöngyösi Zsuzsa
főszerkesztő, Főadmin
(30) 525 6745
Soltész Irén
szerkesztő
Takács Mária
szerkesztő/admin
Nagy Erzsébet
szerkesztő
Hollósi-Simon István
webadmin, főszerkesztő-helyettes
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Karácsony előtti sorban állás a piacon, a csirkés pultnál, ahol hosszú a sor! Előttem, nálam is sokkal idősebb, apró termetű nénike toporog és szorongatja aprócska erszényét! Ápolt, látszik rajta, jobb napokat is megélt!
|
|
Rovatok: Vers Gondolatban
|
|
Rovatok: Vers Petárdáktól hangos az éj, Szólnak, visítanak hangosan a petárdák,
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Előzmények...
|
|
Rovatok: Irodalom Azok a régi telek nem a naptárból lépik át ajtóm küszöbét, hanem a csontig hatoló hidegből és a csodás emlékekből. A hó akkor nekünk nem csapadék volt, hanem a csend vastag, fehér takarója, amely minden zajt és gondot elnyelt. A szalmával kitömött zsák, ez a rozoga trónus, amely megtartotta magában az elmúlt nyár aranyló melegét, várta feladatát.
|
|
Rovatok: Vers Amikor a két szemed rám nevet,
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Erdélyben jártunk autós körúton a barátainkkal, egyikük ott született, az ő szülőfalujába tértünk vissza. Közben megnéztünk pár nevezetes helyet, aludtunk faházban, sátorban, mint rendes kirándulókhoz illik.
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Hirtelen nem jutott eszembe semmi, mert azt gondoltam, hogy nehéz írni olyat, ami megható, különleges, de nem azért, mert nem történt velem, hanem mert volt idő, amikor túl sok minden volt egyszerre, és az érzések mélyre kerültek.
|
|
Rovatok: Blog Legyen az új éved olyan, Felső Tamás TM
|
|
Rovatok: Vers Új év, ismeretlen jövő,
Sűrű dér szitál a tájon.
Nem láthatsz át a homályon.
Köd borult fűre, fára,
Új évet köszönt a csend homálya...
Csend van, egy varjú sem károg,
Pedig a gonosz lelkek űzik a galambot.
Éles csőrével üti az ártatlant,
|
|
Rovatok: Vers Gondolat a gyertyafényben,
Ég a gyertya, lángja lobban.
Gondolat jön, nagy titokban,
Csendes éjben, könyvbe veszve,
Ősi múltunk, így keresve...
Történelmünk homályában
Gyertya világít egymagában.
Mit üzennek, mit mesélnek,
Miből, mivé lett a nemzet.
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK Mindig is szerettem az állatokat, volt cicám, volt kutyám, volt madaram. De számomra a legkedvesebb mindig a német juhász kutyus volt.
|
|
Rovatok: PÁLYÁZATOK 1986 emlékezetes év volt számunkra. A faluszéli telken egész nyáron állt a bál, mészillat, téglapor és az építkezés állandó zaja töltötte be a mindennapjainkat. Mire a levelek sárgulni kezdtek, beköltöztünk az új házba, bár a kert még inkább hasonlított egy munkaterületre, mint otthonra.
|
|
Rovatok: Vers Tiszafa ágára rigó szállt,
|
|
Rovatok: Irodalom - Az újév egy háromszázhatvanöt oldalas, hófehér könyv, amelyet, hogy megírjunk, ma veszünk a kezünkbe. - Az évforduló olyan, mint a dagály, amely elmossa a múlt lábnyomait tengerpartunk homokjából. - Az újév magaslati pihenő egy hosszú hegyi úton. Itt most kicsit megállunk, kifújjuk magunkat, s visszanézünk a völgybe.
|
|
Rovatok: Vers Lám, megint eltelt egy hosszú, talán küzdelmes esztendő
|
|
Rovatok: Vers Az óév még sóhajt egyet, A szívekben most kívánság születik,
|
|
Rovatok: Vers Óév fogta tarisznyáját,
üres volt már, nem várták,
elszaladtak belőle a napok,
elkoptak a hónapok.
Itt a vége már az évnek,
Búcsúztassuk, ahogy illik,
szóljon az ének,
ne sirassuk, ami elmúlt,
visszahozni nem lehet.
Talán nem is bánjuk!
|
|
Rovatok: Vers Vén falak repednek a zajos téren, Már nem az égbolt kékjét nézzük félve,
|
|
Rovatok: Vers Ezüstpor hull a néma tájra, A nap csak bágyadt, sárga korong,
|
