Még minden sár és tompa szürke,
a kertben áll a tavalyi avar,
a napfény is csak olyan gyenge,
hogy egyetlen felhő is felzavar.

​Várod, hogy történjen valami végre,
de csak a szél rángatja a kaput,
felnézel a piszkos, foltos égre,
s keresed azt a régi, fényes utat.

​Átfúj a huzat a vékony ingen,
még korai volt a könnyű ruha,
Itt még az égvilágon semmi nincsen,
csak az a fagyos, néma éjszaka.

TM