Hallod-e csodálatos énekét?
Benne van a szerelem, a lét...
Hallod-e gyönyörű hangját
Énekel, senki nem énekelt így..
Hallod-e torkának zenéjét
Ünnepel az élet, az ég...
Énekelj Te tövismadárka!
Hísz olyan rövid ez a lét...
Rózsatövis szíved által járja
Énekeld csak szíved szeretetét..
Vagy mégse!
Hangod ne hallja e csúf világ!
Tiszta szíved szeretetére nem vágy!
Belahalsz, ha szíved mutatod!
Vigyázz csalfa szeretetért élted adod!
Ne énekelj tövismadárka!
Kinek éneked szól, hangod nem hallja!
Élj tovább, csendben, némán
Örömöd, éneked ne hallja senki
Veszély leselkedik Rád!
Ne akarj életeddel fizetni!
De tudom, Te mégis énekelsz!
Tudom, Te akkor is dalra kelsz....
Ha tövis átszúrja is szíved
Mert szeretet, boldogság
Nélkül élni nem lehet!
Így, csak szóljon hát
Egyetlen és utolsó éneked......
.
2O11.O1.29.Mosonmagyaróvár.
