Oly gyorsan futnak fölöttünk az évek,
szívünk még szeretne pár boldog évet!
Fájdalom, hogy egyre fogyunk,
pár baráttól idén is búcsúztunk!
Fájdalmunk határtalan,
elvesztésük pótolhatatlan!
A régi barátok nagyon hiányoznak,
remélem, föntről ők minket látnak!
Megöregedtünk és ez a tény,
már megkopott a régi fény!
Túl gyors nekünk már a változás,
a sorsunk lassan a távozás!
Szívünkben még fel-fellobban
az ifjonti hév,
de tudjuk, bizony ez már a rév!
Vágyunk a napsütésre,
a meleg, kedves gyengédségre,
mert bármit is hoz nekünk még az élet,
talán ad még szépet,
annak mi tiszta szívből örülünk,
hogy a nap felkelt fölöttünk!
A hit,
a remény
és a szeretet legyen mindig velünk,
mert így teljes az életünk,
ha szeretnek, és ha szerethetünk!

2025. november 29.

TM