Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Cseh Ildikó

Cirka
Cirka képe

Éjszaka a folyónál

Rovatok: 
Vers

Fekete éjszakában a hold világít,
vízre ezüstös hidat épít, elvakít.
Nem rezdül a levél, nincs az égen felhő,
csak a néma, csendes éjszakai erdő.

Magas sziklák körbeölelik, megvédik,
oltalmazzák rohanását ha tajtékzik,
ha kell, apró kövek közé is bújtatják,
vizének csendes csobogását hallgatják.

Cirka
Cirka képe

Tengerparti szerelem

Rovatok: 
Vers

Homokban ülve nézzük a hullámokat,
naplementében rajzolom árnyékodat,
fehér harisnyát húzott lábadra a só,
nem kell már sok beszéd, és nem kell most a szó.

Öledben nem égeti homok talpamat,
ölelő karjaid biztosan tartanak,
dörmögve kedvenc dallamodat dúdolod,
elvarázsol ahogy a nevem suttogod.

Cirka
Cirka képe

Várlak

Rovatok: 
Vers

Szellő borzolgatta a vizet csendesen,
napsugár csillogott tükrösen, fényesen,
kis hullám egy nagyot vidáman kergetett,
valahol egy faág szirmokkal fizetett.

Házőrző és én, figyeltük a fövenyen,
mikor kötsz ki hajóddal a kis szigeten,
folyó partján ülve, oly nagyon vártalak,
sok hosszú nap után végre meglássalak.

Cirka
Cirka képe

Végszó

Rovatok: 
Vers

Aratás jött fellegekből,
pár maradt csak kegyelemből,
bőven hullott a holt termés,
volt mulatság és ünneplés.

Sikerült, cél teljesítve,
az eredmény kiterítve.
hol nemrég zaj volt és gép szállt,
síri csend van, csak a szél jár.

Cirka
Cirka képe

Indulok

Rovatok: 
Vers

Ládámat pakolom, indulok az útra,
nem séta a réten, nem is könnyű túra.
Raktam bele lázadást, vágyat, célokat,
búcsúzó ölelést, és fájó csókokat.

Nem feledem itthon türelmem és erőm,
továbbvisz akkor is, ha lyukas a cipőm.
Mindent elpakoltam, maradt a kitartás,
magamhoz ölelem, hisz kell a kispajtás.

Cirka
Cirka képe

Doboz

Rovatok: 
Vers

Kis fadoboz a sarokban,
senkinek nem kellett már,
benne rozsdás, öreg óra,
régóta, hogy nem is jár.

Volt idő, hogy sokat nézték,
mutatója mozduljon,
teljen a perc,vagy az óra,
hamar, gyorsan induljon!

Apró kulcsot rejt a doboz,
vajon ez mit zárhatott?
fontos dolgot őrizhetett,
vagy egy kupac lim-lomot?

Cirka
Cirka képe

Régi dal

Rovatok: 
Vers

Kósza hangot hozott a szél,
egy régi emlékről mesél,
egy régi emlék egy dalban,
mit visszaidéz egy dallam.

Bársonyos volt az éjszaka,
elvarázsolt hangulata,
újra élem azt a napot,
azt a csodás pillanatot.

A parton tábortűz égett,
ott ismertelek meg téged,
pengettél egy halk dallamot,
kérted tőlem a holnapot.

Cirka
Cirka képe

Hinta

Rovatok: 
Vers

Rozsdás láncot tart a meggyfa,
rajta van egy kopott deszka,
régen volt, hogy olajozták,
már az enyészetnek hagyták.

Míg gyerekek laktak erre,
szaladgáltak kint a kertbe,
télen, nyáron itt játszottak,
bújócskáztak, fogócskáztak.

Cirka
Cirka képe

Jókívánság

Rovatok: 
Vers

Hozzon békét mindenkinek
Gondok, bajok kíméljenek,
legyen tele megértéssel,
bőséggel és egészséggel.

Kívánom a gyerekeknek,
szeretetben élhessenek,
kapjanak most olyan évet,
élhessék a gyerekséget.

Öregeknek szép nyugdíjat,
gondoskodást, és nyugalmat,
tiszteletet, ha megfáradt,
köszönetet, biztos támaszt.

Cirka
Cirka képe

Karácsony

Rovatok: 
Egyéb

Nagyon boldog karácsonyt kívánok minden kedves Magyarerősnek békében, jó egészségben, és az új esztendőben se hagyjon el benneteket kedvetek az íráshoz!

Cirka
Cirka képe

Karácsonyi mese

Rovatok: 
Vers

Hófehér takaró borítja a fákat,
ünnepi áhítat járja át a tájat.
Békés este, a kis házak hallgatnak,
csak füstöt pipáló kémények dohognak.

Néma minden utca, tán kutya sem ugat,
de valaki egyedül, rója az utat.
Nem is hallik más, csak a hó csikorgása,
ahogy tapad kopott, elnyűtt csizmájára.

Cirka
Cirka képe

Őseim

Rovatok: 
Vers

Köszöntöm most őseim,
ők az én nagy hőseim,
régen elment apákat,
elporladt szép anyákat.

Hallottam már rólatok,
kerestem is sorsotok,
néhányat megtaláltam,
szerte a nagyvilágban.

Egy betyárt, ki puskával,
pusztát járta bandával,
testőrt négy-öt példányban,
réges-régi képtárban.

Cirka
Cirka képe

Az utolsó indián

Rovatok: 
Vers

Az indián kiült a szirtre,
nézett a mélybe, nézett az égre.
Ráncos arcán múló idő nyoma,
nincs már családja, és nincs otthona.

Ami egykor csodás hazája volt,
hol a széllel sebesen lovagolt,
mára emlék, kopár, halott vidék,
ahol elhagyta kincsét, a hitét.

Cirka
Cirka képe

Első hó

Rovatok: 
Vers

Az első hóban lépeget,
ismerkedik, nézegeti,
nem látott meg ily hideget,
teljesen más, új ez neki.

Rögtön markába fogta,
kis kesztyűje el is ázott,
nézte amíg el nem olvadt,
kicsi keze biztos fázott.

Apró cipők nyoma maradt,
játszótéren mindenütt,
néha akadt egy nagyobb folt,
hol egy gyermek lefeküdt.

Cirka
Cirka képe

Hóember

Rovatok: 
Vers

Hóember az udvaron,
piroslik az orra,
jókedvűen ácsorog,
nincsen semmi dolga.

Mosolyog csak egész nap,
örül télnek, fagynak,
nem bánja ha a fejére,
lyukas lábost raknak.

Kezébe ha seprűt kap,
támaszkodik rajta,
mindegy, hogy egy ágdarab,
vagy a cirok fajta.

Cirka
Cirka képe

Unatkoztam, hát írtam

Rovatok: 
Vers

A konyhába beszökött a macska,
puha talpán csak suhant nesztelen,
a hideg elől, oly halkan lépdelt,s találkozott velem.

Ballagtam éppen a szoba felé,
s világítottak kis gyertyacsonkok,
füstöltek szénfeketén izzottak,
mint repkedő fakorongok.

Rovatok: 
Vers

Poroszkált a prérin, ráért nem sietett,
dolga nem volt, sehova sem igyekezett.
Távolban apró pont, kis porfelhő látszik,
nem tudja mi az, lehet képzelete játszik.
Figyeli erősen, le sem veszi szemét,
puskája már készen, ráteszi a kezét.
Hirtelen megtorpan, eltűnt a porfelhő,
de halkan, csendesen csilingel egy csengő.

Cirka
Cirka képe

Télapó

Rovatok: 
Vers

Végre jön a Télapó,
vele három kismanó,
megpakolva jól a zsákja,
így járkál ő házról, házra.

Csilingel a csengettyűje,
bekopogtat egykettőre,
meghozta az ajándékot,
ha jó voltál most megkapod.

Mondj egy verset, örül neki,
a tejet is úgy szereti,
vendégeld meg mert elfáradt,
míg végig járt sok, sok házat.

Cirka
Cirka képe

Nézz fel

Rovatok: 
Vers

Emeld fel a fejedet az égig,
kapaszkodj a csillagokba végig,
rád még biztos csodás dolgok várnak,
a széllel csak a legbátrabbak szállnak.
Ne mondj nemet a kalandokra,
barangolj messzi világokba,
szakítsd le a láncaidat,
tárd ki büszkén szárnyaidat.
Vidd magaddal a vidám nevetést,
vidd a szíved minden melegét,

Cirka
Cirka képe

Ablakban

Rovatok: 
Vers

Kényelem, szokása nem csak a bölcseké,
nem néz az okos csak előre, fölfelé,
ablakban szeret ülni esős délután,
így várni, hogy kibukkanjon egy fénysugár.

Viharban sem lát mást, csak a tiszta eget,
elfogadja a csúf esőt és a szelet,
nem haragszik, ha jön majd a sötét éjjel,
nem féli azt sem, bár tele lehet rémmel.

Oldalak