Szép egészséges volt az orcád
Jött Trianon tested szétszabdalták
Ereidet elterelték
Szíved dobog, de már nem ép
Mivé lett a nép élete, egészségünk
Porba hever a régi énünk
Amerre nézel,mindenütt romok
Elért eredmények porba hullotok

Drága Édesanyám megyek hozzád
De nem csókolom édes orcád
Temetőben pihensz régen
Fájó emlékkép vagy már nekem

E képeket most össze szedtem
Édes mosolyod nem feledtem
Szigorú is voltál néha
Szíved szeretetét nem feledjük soha

Május elseje van, ragyog a napsugara
Hív a dobszó, cintányér találkozóra
Ide hallik a vidám zene szó
Reggel korán, ébresztő,  harsogó
Visszhangozza a Báger  vize

Tavasz van, április
Ragyog a nap fénye
Nézegeti  magát a nap
A tó tükrében

Tavasz van április
Virágok nyílnak
Kertemben kinyílt egy kis virág
Eddig a szomszédban nyíltak

Szomszéd néni ültette
Szorgos gondozással
Minden április hálálta neki
Kék özön virággal

Napsugár fújt ébresztőt a fáknak
Csupa levél, ragyogással ébredtek
Áthatolt a napsugár a lombokon
Mint szívemben a remény tavaszon
Suhogó patak rohan tova
Selymesen öleli útjában a köveket
Mint ha dalolna nekik víg éneket
Oly kedveset, leírni sem lehet

Kiált a Föld vigyázzatok!
Reng hatalmas haragja
A tűzzel, vízzel ne játszatok!
Eljön a bosszúállás napja !

De az ember felelőtlen pára
Nem figyel a Föld kiáltására
Tűzzel, vízzel, tudással pusztítja
Az élő természetet bántja !

Ragyog a nap tüzes a sugara
A tó tükrén, mint, ha
millió tündér táncot járna
Tavasz van, tavasz!
Madár dala zengi
Nyílnak a kertek,
mezők, erdők virágai

Köszöntelek tavasz ,
eljöttél végre.
Eső után szivárványt
csalsz az égre.
Kinyílt az orgona lila virága
Köszönt minket :
Anyák napjára.

Békét féltő félelmemben
Átkarolt az Isten
Hazát féltő reszketésben
Nyugalmam nincsen

Költők, mi vagyunk
A híres sereg
Tollunk az eszköz
Kard, sisak

Felhőtlen, kék az ég
Ragyog a nap sugára
Tavaszi mezőn legel
A magyar szürke marha gulyája

Óvatos léptekkel jött a Tavasz
Mint, ha a természetben tündér járna
Varázspálcájával fákat, bokrokat megérintette
Rügy fakadt, s virágtenger körülötte

Ó Tavasz, remények hordozója
Felkelő napot az égre csalogatja
Ébred a föld, zöldell a vetés
Örül a szívünk, oly szép ez az ébredés!

Látjátok, hogy adják, veszik a koncot
Mielőtt lengetnétek a szent zászlót
Tükörbe nézzetek!
Becsület, az adott szó,
itt minden eladó!
Az országot vágóhídra viszik
nekik minden megbocsájtható?
Milyen mély sírba akarjátok ásni az országot,
hogy ne lásson a szemfedő?
Azután csend lesz benne,
s néma, mint az elhagyott temető!

Ó Jézus, Te áldozati bárány
Értünk szenvedtél a hit kínpadján
Értünk áldoztad drága életedet
Megváltsd a gonosztól az emberiséget

/ Húsvéti gondolatok/

Irigység és bosszúvágy Őt megfeszítette
Az emberért élt, halt, elszállt a lelke
,,Bocsáss meg nekik Atyám" !
Jézus kilehelte lelkét a keresztfán

S az anya, aki elveszítette fiát
Zokogva hullt a semmibe
Összetörve teste, lelke
Fájdalomtól szakadt meg a szíve !

Elnémult harangok
Hangjuk Rómába szálltak
Elcsendesült Róma
Nem halljuk hangját
A harangok hangjának

Pedig most kellene zúgni
Hangosan félre verni!
Harangozni fel hangosan az égre
Siratja fiát a védtelen ember
Támadó gonosz vérrel ünnepel

Liliomok zöld színű levele
Nyuszi fészket rakott közepébe
Volt abban színes tojás,nyulacska
Futottunk ki fészket keresve a szabadba

Nyuszi fészkét nézegettük, kutattuk
liliom levelek közt meg is találtuk
liliomnak nőtt magasra levele
Nyuszi a fészkét oda rejtette

Elmúlt apró gyermekkorom tündérkertje
Hol a felkelő napot kakas köszöntötte
Nagyanyám kemencében sütött forró lepénye
Isten adta kenyér várt gőzölögve.

Ahol reggel rézkürtöt fújt a kis kondás
Malacnép visítva rohant a jelre
A pásztor nagyokat kurjantott
Ostorával nyomatékosan pattogtatott