Igen, egy család vagyunk. Zsuzsa alapított egy oldalt, ahol együtt vagyunk. Valaki verseket ír, valaki novellákat, valaki más irodalmi cikkeket, de mindenki a maga módján, és tehetsége szerint igyekszik tevékenykedni a magyarságunkér. Van, aki szebb, vagy moderneb verseket ír, van, aki irodalmilag tehetségesebb.  Nagyon hasznos, hogy aki otthonosabban mozog az irodalmi tevékenységekben, mondjuk versírásban, tanácsot ad a kevésbé tapasztalt kollégának .Aki ezért megsértődik, tényleg magára vessen. De Zsuzsát követve mondom: Figyeljünk egymás dolgaira, olvassuk, és véleményezzük egymás dolgait, mert nekünk, amatőr írogatóknak ez a tükör. Ugyanis minden tevékenység visszajelzést igényel. Különben mindenkinek az az érzése, hogy feleslegesen írogat, úgy sem figyel rá senki. Még ezelött egy évvel olyan jó társaság volt ez. Legyünk ujra egy család. Akár találkozunk az életben, akár nem, de egy vérből vagyunk, és egy a célunk. Legyünk először jó barátok, és legyünk egy jó család. Figyeljünk ujra egymás dolgaira, csak így van értelme írogatni a Magyarerőbe.