Tavaszi illat járja át a lelkemet.
Fák virága ékesíti kertemet
Beköszönt az első fecske, gólya a kéményre száll.
Hazajöttünk, kedves gazda tudtuk, mindég haza vár.
Erdő mélyé, bokrok alján elvirít a hóvirág
Fagy alól dugta ki fejét: Had lám, milyen a világ.
A kertünkben nárcisz virít, gyönyörködik magában.
Tulipán is társul hozzá, szép április havában.
Hazajött a gólyamadár, hazajött a fecskepár.
Szülőföldje lett virágnak, bokornak a kertünk már.
Szegény felvidéki gazda, örül a kiskertjének.
De könnye csordul, ha arra gondol, nincs hazája szívőnek
A szép tavasz ihlette e verset, és egy gyászos, szomorú napja a felvidéki magyarságnak. Ma 71 éve írták alá Kassán a szégyenteljes Benesi dekrétumokat, amely törvények szerint nekünk nincs hazánk. Ezek a törvények máig érvényben vannak, és a Fico kormány hallani sem akar az eltörlésükről. Arra hivatkozik, hogy ezek már elavult törvények. Akkor mi az akadája annak, hogy töröljék őket.