Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Graholy Zoé
  főszerkesztő-helyettes
Soltész Irén
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Varga István

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Talán még eléred

Rovatok: 
Vers
 
Bús vagy vidám legyen lelkem
vize alá hull peregve szememből,
bánattól ugyan úgy - de akkor is
ha szívem túl csordul örömtől.
 
Még meg sem ismertelek - de
máris búcsúznom kell tőled,
nem szerettem régen a zord telet
virágzó tavaszt töltöttem volna veled.
 
somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Örök Hajnalcsillag

Rovatok: 
Vers

Legszebb emlékek között, tartalak számon,
édes Múzsám, még virágzó Gyöngyvirágom,
ahogy rátekintek a rólad készült képre,
vajon meddig lehetsz, szívem közepébe.

Ám nekem te örök hajnalcsillag leszel,
lelkembe zene, verseimhez eledel,
érett szép gyümölcse vagy, a termőfának,
végtelen óceánja vagy a boldogságnak.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Letépett sok virágokból

Rovatok: 
Vers

Az élet zajló tengerében, feltűntél egy szép napon,
de mióta megláttalak, csak egyre jobban szomjazom,
ki iszok most minden vizet, mi az a kútban lelhető,
utána a jó snapszot, ami mindig szívmelengető.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Kozmoszi végtelenség

Rovatok: 
Vers

Megleptél Hercegnőm, küldtél egy gyönyörű képet,
ami rádöbbentett, nem kell nekem a remeteélet,
csodálatos szépséged, felülír minden eddigit,
megmozdul a világ, nem maradhatok frigid.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Isten veled

Rovatok: 
Vers

Elkezdődtek az emberes hónapok,
vedlenek a fák, hűvösek a hajnalok,
elszínesedett levelek hullanak,
de még kukacvirágok tarkán nyílnak.

Ezerarcú ám az ősznek profilja,
olykor hajnali köd körül puszilja,
csörgő faleveleket hordoz a szél,
elmúlás szépségéről emígy mesél.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

"A LEGSZEBB EMLÉKEM" (Felépültem)

Rovatok: 
PÁLYÁZATOK

Kitakarta magát a május tavasza,      
de belerondított betegség panasza,
talpamon fekély, a kisujj amputálva,
pünkösd így talált, egy kórházi ágyba.

Hozzám látogató, csak nővérke és orvos,
bal kezemen infúzió, jobb az csonkos,
majd egy nap a telefon kedves dalt játszott,
Nagykállóra, Máriapócsra irányzott.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Hervadozó szépség

Rovatok: 
Vers
Bimbódzó kis növényből, kibomlik a gyönyör,
addig míg engem csak a kíváncsiság gyötör,
múló időnek darálója, érzék nélkül kattog,
pirinyó kis életben, egyből hárman vagytok.
 
Ez a múlt a jelen, majd jövőnek képe,
így írja be magát, létnek aranykönyvébe,
a mag hordozója, egy hatalmas csodának,
somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Sose nyújtsd kezed

Rovatok: 
Vers
Most fuss, ha bírja még a lábad,        
méhek kerülik gyümölcsfákat,
patkányok dézsmálják kamrámat,
harchoz sajnos erőm már fárad.
 
Világjárvány, mily ádáz és vad,
nyomában az élet szétszakad,
keserűség könnyek kísérik,
öreg fiatalt nem kímélik.
 
somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Szüreti ősz

Rovatok: 
Vers
Pergő őszi levelek,
faágakról libegnek,
nem áll ellen szellőnek,
lombszőnyeget képeznek.
 
Színeknek dús kavalkádja,
évszakok egy varázslója,
ha int egyet a pálcája,
somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Régi emlékek

Rovatok: 
Vers

Egymásba harapnak Drávának habjai,
egymáson átesnek szeptember napjai,
így mélázva, egy bottal csapkodom vizét,
partján ülve nézem Rinyával a frigyét.

Régi emlékek most tolulnak fejembe,
gyermekhaddal, Öcsémmel, rinya mederbe,
egyet mártózni az akkor tiszta vízbe,
ahol még halaknak is volt lételeme.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Őszikék

Rovatok: 
Vers
Bakonyból emberes botját,
a mi Drávánk felé dobta,
hát így jelezte az őszidő,
hogy ő jön most sorra.
 
Hullik is a fák lombja,
leveleiket a szél hangosan,
somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Magány

Rovatok: 
Vers

 

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Ki megszállt az ördög

Rovatok: 
Vers

Eszét veszti a fehérnép, mint hibbant némber,
hatalmába kerítette, egy furcsa kényszer,
rágalmazó hazugságokat vág fejemhez,
olykor nagyon csúnya jeleneteket rendez.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Jövöget az ősz

Rovatok: 
Vers

 

Párás hajnalt lehel nyárutón a föld,
augusztus abroszára rákönyökölt,
kelőnap ijedtében hunyorogva nézett,
ám bátorságot szedve fényesen lépett.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Büszke platánok

Rovatok: 
Vers

 

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Tükörkép

Rovatok: 
Vers

 

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Így augusztus végén

Rovatok: 
Vers

 

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Pünkösdi álom

Rovatok: 
Vers

 

Lepke szárnyát kérem kölcsön,
csak repüljek csodás helyekre,
szebbnél szebb, illatozó virágok
mámorító nektárral hívogató kelyhére.

De rászállnék mezítelen válladra -
ott megpihennék tested bársonyán,
kacagva néznéd, tán megszeppenve,
ahogy lepkének teste miként zihál.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Vágyakozás

Rovatok: 
Vers

Máris, kedves, epekedel utánam?
Csak most hagytam el a szobát,
ahogy az éjszaka kócolta hajad,
úgy rád a Hold is önti mosolyát.

Amely rózsát vittem néked,
hanyagul tetted a vázába,
ők még mosolyogva néznek,
emlékeznek az éjszakára.

somogybarcsirimek-.
somogybarcsirimek-. képe

Velük üzenem

Rovatok: 
Vers

Nyugat egén az alkonyat,
bánat torzítja arcomat,
oly távol van az én hazám,
ritka magyar a szó, csak magány.

Kósza hír ha elvétve akad,
mely szép hazámról néha fakad,
felhők méltósággal úsznak,
nyugatról keletre tartanak.

Oldalak