Kétfilléres emberke aki vagyok,
néha belém marnak fehérje halmazok,
torkomból ha szakadnak is panaszok,
kérni nem fogok tőletek, csak adok.

Ha öröm ér, mond hát kivel oszthatom,
ó mennyire próbáltam, elmondhatom,
unott közömbösség volt sokszor válasz,
kit keressek, Istenem kit ajánlasz.

Volna társam, nőm ki csüngene rajtam,
keresésébe már belefáradtam,
aurámba burkolom majd magamat,
elérem a lírai tűzvonalat.

De ha te vagy az, ki lesel titokban,
olvass, és megtalálsz ott a szavakban,
ám magadra is ráismersz könnyedén,
mert ott van mindig kalapács a nyelén.

Mint ahogy szerszám műveli a nyers fát,
úgy szavaimmal járom költészet útját,
míves szavaim, remélem célt találnak,
szellemnek étke, mint kenyér búzakalásznak.

-írta-Varga István-Barcs-2022.04.11.