Alkonyi Nap Drávába ment nyugodni,
egy Barát szíve megszűnt dobogni,
hatvanöt év mi kötötte sorsuk,
volt mikor daltól rekedt a torkuk.

Kalákában egymást segítették,
házaikat is így építették,
vert kútból sikeresen vizet nyertek,
életükben sosem voltak restek.

Nagypéntek Krisztus urunk szenvedése,
akkor szűnt meg Barátom nevetése,
így tűnt fel egy új csillag az égen,
ha már e Földön nem részesült sok becsülésben.

Döbbenettől szavam beszűkült torkomba,
hirtelen kifakadt szemem könnyzacskója,
szavak keveregtek, a Holdra felleg borult,
lett így az éjszakám elkorcsosult.

Karcsi az égi boldogság zárjon körül,
földibűnöd ott bocsánatban részesül,
testedet anyaföld fogadja békébe,
lelked mindig tündököljön örök fénybe.

-írta-Varga István-Barcs-2022.04.16.