Kaszájával megvágja magát?
Vagy nem kap fogyókúrás kaját?
Reszket, ha háj rakódik rája,
Mert eltűnik haláli bája?

Elmentem az orvosomhoz,
Felírt egy új gyógyszert,
Rám parancsolt, szedjem szépen,
Kövessem a módszert.

Én a fogorvostól többé már nem félek,
Szörnyű műhelyébe, nagy bátran betérek.
Nincs már mit kihúzni, soha nem hasogat,
Elfogytak sorjában, fájó lyukas fogak.

Fogorvoshoz menni,
Iszonyatos dráma,
Nem is menne senki,
Ha foga nem fájna.

Nem vagyok már gyerek, magam ura vagyok,
Nyugdíjas embernek Nap is szebben ragyog.
Mindenre van időm, amit én akarok,
Persze csak módjával, lassacskán haladok.

Annak az angyalnak, nem nőtt ki a szárnya,
Nagyon feltűnő volt, hosszú ősz szakálla.
Mintha a tükörben láttam volna magam,
Ettől a látványtól égnek állt a hajam.

Nő fürdik a kádban. Férfi televíziót néz. A fürdőszobából, zuppanás, e

  Egy nap Pista bácsi elhatározta, hogy már elég kövér a disznó, le kellene vágni. Megbeszélte a feleségével, hogy tegyék meg az előkészületeket. Edénymosás, késélezés, szalma előkészítés, stb

Kettő dinnye,
meg egy tök,
sárga lett,
három görög.

                           Akinek nem inge...

Másnap, aki nagyon hallgat,
fejében a macska jajgat.
Jaj annak, jaj annak –
szinapszisok hasadnak.

Angyal szálljon,
bánat málljon,
ördög bújjék,
s szenet tojjék
nektek: B.U.É.K!

   Tegnap este a farakás mögül néztem, amint leszáll az égből, hóna alatt egy kis fenyőfával, és egy karácsonyfa talppal. 

- Na, milyen gyorsan hajtott?
- "c"-vel...
- Neve?
- Fo Ton.

- Keszonom szépen! - mondta a banyakapitánynak egy járatos angol(aknás) nő, és csillegett a fekete gyémántos nyekklánca.

- Neve?
- Tél.
- Anyja neve?
- Zúz Mara.
- Apja neve?
- Zí Mankó.

Munkahelyemen úgy döntöttek, hogy a dolgozók munkába érkezését és távozását a pontosabb nyomon követés végett ujjlenyomatos rendszerrel ellenőrzik. Azt hittük, hogy ez olyan városi legenda, de nem. Hamarosan jöttek is a szerelők. 

   Elismerem, én kissé rasszista vagyok, mégis az élet úgy hozta, hogy egy fekete fickóval kötöttem össze az életemet, és együtt élek vele immár tizenhét éve. Ez bizony nem kevés idő. Megszokni a másik rigolyáit, alkalmazkodni egymáshoz nem könnyű. Így vagyok én is az élettársammal.

   Elmesélek egy történetet, ami velem történt sok évvel ezelőtt a fatornyos falumban, és minden szava igaz, az elejétől a végéig: