Sajó: Alászolgája Hacsek! Mizujs, mizujs?
Hacsek: Alászolgája Sajókám! olyan hideg volt az éjszaka, hogy majd    megfagytam!
Sajó: Még a foga is vacogott? Mert akkor van ám igazán hideg!

Hacsek: (ül, a fejét a könyökére támasztja)
Sajó:  (be) Ne haragudjon Hacsek, hogy megvárakoztattam, de a szomszéd gyerekre kellett vigyáznom., mert az anyja elment az orvosért.

Hacsek: (az asztalnál ül, és mondogatja) Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál, jobb egy lúdnyak, tíz tyúknyaknál! (Sajó be, azonnal eltéveszti) Jobb egy lúdnyak, tíz tyúknyaknyál!

Hacsek: (csendesen sírdogál, a szemét törölgeti, majd az orrát fújja.) 
Sajó: Mi van magával Hacsek, miért szipog?

Hacsek: (az asztalnál ül és az ujjával dobol az asztalon)
Sajó: (be)
Hacsek: Hol volt eddig, hogy hála Isten nem láttam?
Sajó: Ó, még meghalni sincs időm. Összekötő vagyok.

Sajó: (izgatottan járkál) Hol késik már ez a Hacsek , már 1 órája is van talán, hogy várakozom.
Hacsek: (be, nagyon lassan) Jó nap!
Sajó: Jó napot Hacsek! Mi van magával, úgy jön, mint akit operáltak?! 

Hacsek az asztalnál ül és olvassa az újságot, közben nevet.
-   Jó napot Hacsek! Mit olvas, hogy ilyen jól mulat?

Hacsek az asztalnál ül és keresztrejtvényt fejt. A ceruza végét rágja, mert nem jut eszébe a megfejtés.
-   Alászolgája Hacsek! Mit csinál?

Boriska:  Aggyon Isten Mariskám!
Mariska: Fogaggy Isten Boriskám! Úgy örülök, hogy látom! Gyönyörű idő van, szép napunk lesz ma!
Boriska:  Szart se ér a zegész!

Nem régen volt, ám megesett,
nagy sztori lett, cifra eset.
Valahol a sivatagban,
megérkezett holtfáradtan.

Boriska:  Aggyon Isten Mariskám!
Mariska:  Fogaggy Isten Boriskám!
Boriska:  Na meséjjen merre járt, míg az ég zengett?

Mariska: Aggyon Isten Boriskám! Gyűjjön, üjjön le, pihennye ki magát és meséjjen, mi újság van, má egy hete, hogy nem talákoztunk!

Gizus és Lajos az asztalnál ülnek és sóhajtoznak.
Lajos: (énekel) Hol van az a nyár, hol a régi szerelem?
Gizus: Elsuhant már, drágám.

Gizus: (az asztalnál ül és a fejét fogja) Szétmegy a  fejem a méregtől, már két órája, hogy elküldtem Lajosomat a boltba, de még mindig nincs itthon! Hol lehet ez az ember ilyen sokáig?

Gizus: (be, ásít) Szerbusz Lajoskám! Tudod mit álmodtam?
Lajos: Szerbusz. Még nem, de tartok attól, hogy mindjárt megtudom.
Gizus: Az Operában voltunk és a végén te is énekeltél.

Lajos: (várja Gizust, fel-alá járkál):  Nem tudom mi van ezzel a Gizussal? Hol van, hova ment, még egy üzenetet sem hagyott!

(Gizus az asztalnál ül és a rádiót hallgatja fülhallgatón keresztül és veri a tamtamot)
Lajos: Szerbusz Gizus, megjöttem. Hol a vacsi?
Gizus: (nem hallja a rádiótól)