Lehet, hogy ő nem tanul belőle, de magadnak és másoknak szerzel néhány vidám percet.

.
..egy kis agyrém...

...ilyen a valóvilág :(

Egy 6-8 főből álló sötét ruhás csoport a Magyar Gárda elleni tiltakozó aláírásgyűjtő ívet próbált az egyik falra kiragasztani,  amikor hátuk mögött valaki nyilvánvalóan kötekedő szándékkal, jól hallhatóan lecigányozta őket.

Csodát meg szarvast mindenki látott már, no de csodaszarvast! Azt csak a kiválasztottak.

     Villámlás, éktelen csattogás, dörgés. A távolból mély, zengő hangok visszhangoznak: „Átkozott legyen-gyen-gyen…” Ádám és Éva, az első emberpár fejvesztve menekül, én meg utánuk.

Valamikor sok évvel ezelőtt, lakóhelyem igen híres iskolájában dolgoztam. Mondjuk úgy,  hogy a rendszerváltásnak nevezett módszerváltás leges-legelején. 

Álmosan ingatja a fejét a Nap, ami lehet, hogy a napi politikának szól, vagy annak, ahogyan csinálják az ahogypolitikusok. 

Az idős özvegyasszony és az özvegyember már öt éve rendszeresen találkozgat, amikor a bácsi végre elhatározza, hogy megkéri a néni kezét. A néni azonnal igent mond.

Ki hogyan hal meg?

ISTEN KÉTFÉLE BORT TEREMTETT.
A szürkebarátot és az egri leánykát.

Szoci-szoci tarka,
Lopnak, mint a szarka,
Csak az a hibájuk,
Gálya nem vár rájuk!

(Szakácskönyv férfiaknak)

Megy a postás be a kapun, viszi a levelet. Látja, hogy a kutya el van engedve.
- Nem kell tőle félni! - mondja a gazda. Most lett kiherélve, bágyadt még.
- Nem is attól félek, hogy megdug, hanem, hogy megharap!

.

..mert nem lehetsz örökké depis...