Hacsek az asztalnál ül és keresztrejtvényt fejt. A ceruza végét rágja, mert nem jut eszébe a megfejtés.
-   Alászolgája Hacsek! Mit csinál?
-  Alászolgája Sajókám! Keresztrejtvényt fejtek. Jó, hogy jött, legalább segít egy kicsit. Mondja, mi az? Három betű és hím ló?
-   Várjon csak! Megvan! Mén.
-   Hová és kicsoda?
- Senki, maga ökör! A hím lovat hívják ménnek, vagy másképpen csődörnek. Azt írja be!
-   Hát akkor most melyiket? A csődört, vagy a lovat?
-  A mén-t, te átok! Egyébként azt ír be, amit akar! De beszéljünk másról. Hogy van a család? Hányadikba jár a fia?
-   Negyedikbe.
-   De Hacsek! Hiszen tavaly is negyedikbe járt!
- Tudja, nagyon megszerette az osztályfőnökét és ötödikbe már nem tanítja.Ezért nem tanult az a büdös kölyök. Pedig mit kínlódtam vele!
Bevallom magának Sajókám őszintén, még kínoztam is! Tudja, otthon elromlott a vízcsap és csöpög állandóan. A gyereket a csap elé ültettem vagy két óra hosszáig, de az sem segített!
-   Hacsek! Maga szadista?
-   Nem, római katolikus.
-   Hacsek, magával nem lehet komolyan beszélni.
-   Ó, dehogynem! Ma reggel voltam például a piacon.
-   Na és vett valamit?
-   Vettem egy kacsát, de egész úton gágogott nekem, míg hazaértem.
-   De Hacsek! A liba gágog, a kacsa hápog!
-   Hát nem mindegy az magának! Madár, az madár.
-   Na jól van. És mit csináltak belőle?
- Semmit, mert elcseréltem egy kakasért a szomszédasszonnyal. Ugyanis amikor hazaértem, azt mondta a feleségem, hogy elromlott az ébresztőóránk.
-   De hát mi köze a kakasnak az ébresztőórához?
- Csak annyi, hogy a kakas reggel hatkor kukorikul, így nemcsak engem, hanem az egész házat ébreszti, úgyhogy nem kell senkinek sem vekker. 
-   No Hacsek, maga aztán tud vadakat mondani!
-   Erről jut eszembe! Voltunk vadászaton is.
-   Hol Hacsek? Meséljen!
-   Hát a hegyekben.
-   Na és, lőtt valamit?
-   Iiigen, a vadőr kutyáját. Azt hittem, egy nyúl.
-   Hacsek! Hogyan lehet összetéveszteni a vizslát egy nyúllal?
-  Mit tudom én! Tudja Sajókám, futkosnak ezek a négylábúak ott össze-vissza. Aztán lementünk a hegyről, találtunk egy barlangot és bekiabáltunk.
-   És kijött valami?
-   Igen. A kanizsai gyors. (kuncog)
- Hacsek! Magára ráférne már egy kis művelődés! Mondja! Szokott moziba, vagy színházba járni?
-   Igen. A múlt héten voltam például moziban.
-   Na és mit látott?
-   Egy nagy fekete kalapot. Egy hölgy ült előttem ugyanis.
-   Már úgy értem, hogy mit adtak?
-   Mit adtak?! Semmit! Még a nápolyit is nekem kellett megvennem.
-   Azt kérdezem, hogy mit játszottak?
-   Piros pacsit, de mindig ránk szóltak.
-   Mi volt a címe annak a filmnek, amit megnéztél, te idióta?!
-   Na, látja azt nem tudom, mert csendben kellett maradni és elaludtam.
-   Ó, hogy én minek állok szóba magával? A soha viszont nem látásra!