Lajos: (az asztalnál ül és Gizust várja) Hol van már ez az asszony? Már régesrég itthon kellene lennie!
Gizus: (be, ragyogó arccal) Szerbusz Lajos! Na, találd ki, hol voltam? Biztos vagyok benne, hogy nagyon meg fogsz lepődni!
Lajos: Gizuskám! Úgy hiányoztál! Nagyon jó, hogy megjöttél, de én már ami veled kapcsolatos, semmin sem lepődöm meg.
Gizus: Képzeld, nyertem egy rádiósmagnót!
Lajos: Igen? Látod, most kivételesen meglepődtem. Ha szabad kérdeznem, hol nyerted a magnót?
Gizus: A rádióban volt játék, én jelentkeztem és győztem. Na, büszke vagy a kis feleségedre? 
Lajos: Gizuskám, gratulálok! Olyan büszke vagyok, hogy csak úgy dagad a mellem. Már az összes gomb lepattant az ingemről, ügyes vagy, na!
Gizus: Köszönöm. Tudod Lajoskám: esetleg, ha nem vagyok itthon, amit tőled akarok kérdezni, vagy üzenetet hagyni, felveszem, és majd meghallgatod. Ugye boldog vagy?
Lajos: (sóhajt) Rettenetesen! Majd kiugrok a bőrömből.
Gizus: Tudod Lajos, azt mondta a rádió, hogy szerezzünk  minél több örömöt a kedves párunknak. Ez az egyik titka a jó házasságnak. Te is szerzel örömöt nekem, Lajos?
Lajos: Hogyne. Beleegyezem, hogy megtarthatod a magnódat, sőt még használhatod is, csak a rádióműsort ne vedd fel! Hiszen azt úgyis hallom tőled, élő adásban.
Gizus: Jó, köszönöm szépen. Azt mondta a rádió, hogy lehet jelentkezni vívótanfolyamra, illetve vívóleckéket adnak, kezdőknek. Mondták, hogy ez még az ántivilágból ránkmaradt egyik szép sportág. Te tudsz kardozni, Lajos?
Lajos: Tudok-e? Én karddal a kezemben jöttem a világra. A császármetszést már magam csináltam.
Gizus: Nem is mondtad még Lajos, jól sikerült a múltkori előadásod? Sokan voltak rád kíváncsiak?
Lajos: Hogy jól sikerült-e? Nézőpont kérdése. Négyen voltak. Abból kettő nagyothalló, a harmadik siket, a negyedik pedig aludt. Ennek ellenére én jól éreztem magam.
Gizus: Azt mondta a rádió, hogy minél több előadást kell hallgatni, illetve tartani, hogy szélesedjék a látókörünk.
Lajos: Ezzel egyetértek én is
Gizus: Jaj, de jó! Annyi mindent szeretnél neked mondani, Lajos! Szinte alig tudom abbahagyni, annyi mindent ki akarok adni magamból! Képzeld, azt mondta a rádió, hogy egyre többen jelentkeznek apácának. Látod, ez is milyen szép dolog! Azelőtt el sem tudtuk képzelni, például az én fiatalságom idején, hogy apácának mennénk. Mit gondolsz, Lajos? Én jó apáca lettem volna?
Lajos: Szerintem, ha betartottad volna, a fogadalomtételedet, akkor, igen.
Gizus: Milyen fogadalomtételemet?
Lajos: Tudod Gizus, a beavatás előtt mindenkinek különböző fogadalmat kellett tenni, és azt szigorúan be kell tartani!
Gizus: Ó, én biztos, hogy betartottam volna! Milyen fogadalmat kellett volna tennem, mire gondolsz?
Lajos: Gizuskám! Neked némasági fogadalmat kellett volna tenned!
Gizus: Látod Lajoskám? Úgy látszik, hogy én ezért nem lettem apáca!
Lajos: (maga elé) Lehet, hogy én jobban jártam volna.
Gizus: Mit mondtál, Lajosom?
Lajos: Semmit. Csak csupán megjegyeztem, hogy apácaruhában is, milyen csinos lettél volna.
Gizus: No, jól van ez így! Te Lajos!
Lajos: Mondjad Gizus, ne kímélj!
Gizus: Azt mondta a rádió, hogy az őszülő férfiak sokkal sármosabbak, mint azok, akik még nem őszülnek, vagy festik a hajukat!
Lajos: Látod Gizuskám! Aztán te ne panaszkodjál, hogy nem őszülök. Ha így megy, már nem ősz,hanem fehér lesz a hajam a sok kérdéstől. Egy kérdés, egy ősz hajszál.
Gizus: Jól van Lajoskám, akkor megnyugodtam. Tegnap hallgattam a falurádió műsorát. Azt mondta a rádió, hogy az egyik paraszt bácsi most nem tudja levágni a disznaját, mert görög, illetve búg. Idefigyelj Lajos! Mi az, hogy görög, vagy búg? Miért nem lehet akkor levágni?
Lajos: Hogy búg? Biztos lenyelt egy rádiót. Jaj, Gizus! Szerintem most megint lett egy ősz hajszálam. Az, hogy görög, vagy búg a disznó, hát hogyan is magyarázzam meg neked? Szóval azt jelenti, hogy szerelmes a koca. Érted? És ezért nem lehet levágni, mert ilyenkor nem olyan ízletes a húsa.
Gizus: Áhá, most már értem. Látod ez is fordítva van az állatoknál. Ha én szerelmes vagyok, nekem finom a húsom, nem igaz, Lajos? Te már csak tudod? (megcsípi Lajos karját)
Lajos: Hogy te milyen huncut vagy, Gizus!
Gizus: Akkor ne is panaszkodj rám! Azt mondta a rádió, hogy egyre nő a vesztegetéssel és sikkasztással járó bűnesetek száma. Ugye te nem sikkasztottál el semmit Lajosom?
Lajos: Még nem, de ha a lottó tárgynyeremény sorsolásán nyernék egy rádiót, biztos hogy elsikkasztanám.
Gizus: Jól van, ne mérgelődj! Azt mondta a rádió, hogy lehet kérni különböző zeneszámokat a kívánságműsorban. Gondolkodom rajta, hogy én is kérek egy neked, Lajos. Melyik dalt szeretnéd, csak egy szavadba kerül, én írok a rádiónak, és azt a dalt kérem.
Lajos: Jaj Gizusom! Hagyjál engem békén már a rádióval! Nem kell nekem nóta, csak csendet szeretnék! (kiabál) csendet! Érted?
Gizus: Jó, jó. Azért nem kell úgy kiabálni. Majd küldök akkor, illetve kérek neked egy hallgatót, egy szép lassú zenét.
Lajos: Nem bánom, csak maradj végre csendben!
Gizus: (egy darabig hallgat, majd hirtelen megszólal) Te Lajos! Tudod mi jutott az eszembe? Jön a házassági évfordulónk, ajándékot kell vennünk egymásnak.
Lajos: (megijed) Gizus! A frászt hozod rám! Muszáj neked ilyen hirtelen megszólalnod? Ami a házassági évfordulót illeti: mennyi pénzed van a konyhapénzen kívül?
Gizus. Azt nem árulom el. Valami szépet fogsz tőlem kapni. Én mit kapok tőled, Lajos?
Lajos: Az biztos, hogy rádiót, vagy magnót nem kapsz. Még gondolkodom rajta. Attól is függ, hogy jó kislány leszel-e.
Gizus: Én nagyon jó fogok lenni. Képzeld Lajos! Azt mondta a rádió,…
Lajos: Gizus! Most már tudom, hogy mit kapsz tőlem ajándékba!
Gizus: Mit kapok egyetlen Lajoskám?
Lajos: Jó kis torokgyulladással járó influenzát. Legalább akkor pár napig csend és nyugalom lesz ebben a házban.
Gizus: Te meg akkor nem kapsz tőlem semmit és pukkadj meg!