Rozoga szék a sarokban,
kijár már egyik lába,
ácsorog csak a piszokban,
hűs délután árnyába.

Kicsit szuvas a karfája,
megkopott a huzata,
rég megszűnt a jó világa,
macska csak a vigasza.

Arra járt egy munkásember,
gondolta, hogy megpihen,
de sajnos az embertenger,
fészkelődött rendesen.

Tüzesen süt le a nyári nap sugára,
a Fő utca sarkán egy háznak udvarára.
Fölösleges dolog sütnie oly nagyon,
mert a terasz asztala, úgyis üres vagyon.
 
A legény bent cseverész, kocsma hűvösében,
fél liter rizlingfröccs lötyög a kezében.
Szájában cigi lóg, oly vígan pöfékel,
és a csapos lánynak udvarol bő hévvel.
 

Az öreg Mátyás bácsi hátratett kézzel sétálgatott a háza előtt. Derekán az elmaradhatatlan fakult sötétkék kötény, ami mindenre használható volt.
Gyújtósnak való forgácsot szedni bele, a kiskacsáknak csalánt, szőlőkötözéskor a madzagnak, vagy éppen a cseppenő orrnak.

Amikor elértem azt a kort, hogy már nem csak a kislibák alvási szokásai érdekeltek, nagyanyám kinevezett libapásztornak.
Ez azt jelentette, hogy libasorban, /én elől/egy vizeskannával, lapos tállal, és egy összefordított hagymával kibélelt zsíroskenyérrel,
utánam pedig a védenceim, kivonultunk a libalegelőre.

   Bevásárlóközpont, este fél nyolc, üveges szemű melósok, vörös szemű-elfolyt sminkű irodacicák, kétcekkeres anyukák, fejhangon visító gyerekek...

"- Jónapot kívánok! Olvasójegyet szeretnék igényelni.

     Béla sofőr, és így nagy szüksége van a szemére. Egyébként is, de sofőrként fokozottan.

Hopp te zsiga!

Pilátus a járványügyi helyzetre tekintettel korlátozó intézkedést léptetett életbe, ami megtiltja a gyülekezést.

Az embereknek egymástól legalább két gradius távolságot kell tartaniuk.

Értelmiségi a karizmom,
de paraszti a karizmám!
Nyakamban nem lóg talizmán,
de sose kellett nyaliznom…

         2020. 04. 09.

elkel A soK vitamin –
kell-E most sokkvita? Min?

pattan a vírus
puttonya véres
külleme sivár
jellemén rovás
pillogón sóvár

retten a város
sokkol a várás
sikkad a vásár

(Gizus és Lajos az asztalnál ülnek)
Lajos: (sóhajtozik) Ajjaj, szomorú ez!

Lajos: (Gizust várja, és fel-alá járkál)
Hol lehet már ez az asszony ennyi ideig, hiszen már dél is elmúlt!
Gizus: Szia, megjöttem!
Lajos: Azt látom, de hol a bánatba voltál ennyi ideig? Már dél is elmúlt!

Tudtad?
 

Az én kis unokám szebb, okosabb is nálam,
mosolya szélesebb, mint nagyapai vállam...

Kedves Gyuri!