Milyennek is kellene lenni egy ünnepnek? Egy igazi nemzeti ünnepnek. Erre keresem most a választ. Nagy fába vágtam a fejszémet. Nem lesz könnyű okos választ adni.

Elromlott az elektromos kávédarálónk. Nem nagy ügy.

Hol volt, hol nem volt, még sem tudom, hogy hol, volt egy kicsi falu, és ebben lakott egy szegény földműves. A házán és földecskéjén kívül csak egy ökre volt.

Nem szeretek magam bajairól írni. Úgy gondolom ez főleg rám és szűkebb környezetemre vonatkozik. Minek untatni másokat vele.

(Kép forrása: internet)

Valamikor nagyon régen, még öregapám sem emlékszik, mikor? Volt két mihaszna legény. Egész nap csak a lábukat lógatták a ház előtt a padon.

Kutya Benő elhatározta, hogy felcsap piktornak.

A pusztában állt magányosan egy kicsi fa.

Megint füstölgök. Megint csipi valami a szemem. Bizonyára megint velem van a baj.

Az egyik szép napos a tyúkanyó így szólt a kicsinyeihez a baromfiudvaron:

(Kép forrása: internet)

Valamikor réges-régen a gyönyörűséges Bük hegység rengetegében egy hegy tetején állt egy kicsi vár.

Volt nekem egy drága, jó nagypapám. Jaj, Istenem mennyire szerettem őt! Gyakran töltöttem nagyszüleimnél a délutánokat, mikor édesanyám nem volt otthon, vagy valami más elfoglaltsága akadt. Ilyenkor mindig náluk voltam, és szívesen tébláboltam nagypapám körül, mert öreg szülém mindig tudott a nyelvemen beszélni.

Szájkosárral élünk, mint vad, veszett kutyák.

Egy kicsi baba születése alkalmából írtam ezt a mesét. Innen ez a kissé szokatlan, de szép leányka név.

Élt egyszer egy író, aki csodaszép történeteket talált ki. Ha valaki elolvasta azokat, azonnal sírva fakadt, mert olyan gyönyörűek voltak.

Ajánlom Ágoston Tibornak (Természetesen mások is elolvashatják)

Történt egyszer hajdanában, a kicsi sündisznó betévedt egy családi ház udvarába és a tornácon megpillantott egy súrolókefét, amint éppen száradott a napon.

Közel a sümegi várhoz élt egy remete. Egy földbe vájt odúban lakott. Soha senkivel nem beszél. Ha valaki közelített lakhelyéhez, akkor mindig visszahúzódott és addig ki sem dugta az orrát, míg az illető el nem ment a környékről. Az emberek azt tartották róla, hogy szegényke megháborodott.

Egyszer szörnyű dolog történt a virágos réten, ahol a színes szárnyú pillangók élnek. Pepikének a kicsi pillangólánynak egy hatalmas eső lemosta a tarka szárnyairól a színeket. Szomorú látvány volt a pillangólány színtelenül.