Egyszer régen a messzi virágos réten, de még a kis virgonc, kacskaringós patakon is túl, élt egy picinke színes szárnyú pille. Egésznap boldogan repdesett a virágok felett, és hallgatta a közeli fákon lakó madarak vidám csivitelését.

Legújabb mesém a karácsonyfátok alá sok-sok szeretettel. Áldott, békés Karácsonyt kívánok minden magyarerősnek!

Valamikor nagyon régen túl az Óperenciás tengeren, de még nagyon magas üveghegyen is túl, ahol a kis kurta farkú malacka túr, volt egy szép ország. Ennek az országnak volt egy királya, aki boldog szerelemben élt a feleségével.

Hideg, fagyos decemberi nap volt. Nagy pelyhekben hullott a hó és egy – kettőre fehérre varázsolta a tájat.  Mikulásnak indulnia kellett, hogy időbe elvigye minden csöppségnek a megérdemelt ajándékot.

Egyszer régen sok, sok évvel ezelőtt vonattal utaztam Kárpátalján, és amikor a távolban feltűnt Munkács csodás vára, a fülkében ülő öregember, akiről valójában nem tudtam, hogyan került oda, így szólt hozzám:

Volt nekem egy kicsi barátnőm, Panka. Tőle hallottam ezt a történetet, amit most elmesélek nektek. Jól nyissátok ki füleiteket, és hallgassátok mesémet!

Olvasóim már bizonyára unják, hogy mindig találkozok valakivel

Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, ahol kis kurta farkú kismalac túr, élt egy szegény vándorlegény.

Réges-régen, talán senki sem tudja mikor, volt egy dúsgazdag ember. Annyi pénze volt, mint égen a csillag, és réten a fűszál.

Hol volt, hol nem volt, egyszer nagyon régen, amikor még az ónodi vár teljes pompájában állott közel a Sajó folyóhoz átjárhatatlan mocsárral körülvett dombon.

Milyennek is kellene lenni egy ünnepnek? Egy igazi nemzeti ünnepnek. Erre keresem most a választ. Nagy fába vágtam a fejszémet. Nem lesz könnyű okos választ adni.

Elromlott az elektromos kávédarálónk. Nem nagy ügy.

Hol volt, hol nem volt, még sem tudom, hogy hol, volt egy kicsi falu, és ebben lakott egy szegény földműves. A házán és földecskéjén kívül csak egy ökre volt.

Nem szeretek magam bajairól írni. Úgy gondolom ez főleg rám és szűkebb környezetemre vonatkozik. Minek untatni másokat vele.

(Kép forrása: internet)

Valamikor nagyon régen, még öregapám sem emlékszik, mikor? Volt két mihaszna legény. Egész nap csak a lábukat lógatták a ház előtt a padon.

Kutya Benő elhatározta, hogy felcsap piktornak.

A pusztában állt magányosan egy kicsi fa.

Megint füstölgök. Megint csipi valami a szemem. Bizonyára megint velem van a baj.