Hol volt, hol nem volt, egy kicsinyke falu szélén élt egy nagyon öreg anyóka. Egész nap a háza előtt üldögélt a kispadon és nézte a járókelőket. Ha úgy hozta a kedve hosszasan elbeszélgetett az emberekkel.
(Kép forrása:internet)
|
2015. június 4-e, éppen 95 éve ezen a napon írattatták alá velünk Trianonban a világtörténelem eddig legtragikusabb és leggyászosabb békediktátumát, amely során Magyarországot és annak lakóságát megnyomorították.
|
Nagyanyám mesélte. Egyszer nagyon régen, amikor még ő is kicsinyke lány volt, falujukba egy vándor érkezett.
(A mellékelt kép Lukács Mária festőművész engedélyével)
|
Anyák napi siralmas próbálkozás szabadon, versben.
|
Megérkezett a lucskos, nyirkos ősz. Mindenki nyakát behúzva sietett az úton és senkinek sem volt kedve sétálgatni a parkban, mint langyos nyári estéken.
(Kép forrása internet)
|
Volt egyszer egy királyfi, nem kellett neki semmit sem nélkülöznie. Amit csak akart, mindent megkapott.
(Kép forrása internet)
|
Hol volt, hol nem volt, az égig érő, magas hegyek között, messze fent közel a lengyel határhoz, a királynak volt egy szépséges vára. Gyakran töltötte itt napjait leánykájával. Csönd és nyugalom honolt a vastag falak mögött.
(Kép forrása internet)
|
Akár elhiszitek, akár nem, most mesélek nektek a király kicsi trombitásáról, akit Jankónak hívtak. Üljetek ide körém, és már el is kezdem!
(Kép forrása internet)
|
Egy öregembertől hallottam a következő történetet. Ha akarjátok, akkor elhiszitek, de azon sem csodálkoznék, ha nem, mert amikor én is meghallottam, bizony eleinte csak mosolyogtam rajta. Minden olyan hihetetlennek hangzott az öreg szájából, mintha csak mese lett volna.
(Képfprrása:internet)
|
Volt egyszer egy legény, aki azt tartotta magáról, hogy senkitől és semmitől se fél. Nincs olyan ember, aki meg tudná ijeszteni.
(Kép forrása: internet)
|
Hol volt, hol nem volt, túl az Óperenciás tengeren, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egy csodálatos kacsalábon forgó vár. Ebben a várban lakott egy jószívű király a feleségével.
(Kép forrása:internet)
|
Ti nők, az örök élet hordozói. A remény megtestesítői. A gyönyörök ki nem apadó kútjai. Nélkületek életünk silány és értelmetlen lenne.
|
Üljetek csak ide körém! Most egy csodálatos várról mesélek nektek. Nem kell az Óperenciás – tengeren túlra mennetek, hogy meglássátok és halljatok róla. Csak ide a szép Erdélyországba a Keresdi várba vigyen a lábatok és annak is az egyik eldugott szegletébe.
(Kép forrása: internet)
|
Emlékezzünk!
|
Egy nap a béka elhatározta, hogy megnősül. Nem akárkit akart feleségül venni, hanem egy szépséges királykisasszonyt a közeli várból.
(Kép forrása: internet)
|
Áldott, békés karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves magyararős társamnak!
(Kép forrása: internet)
|
Egyszer hajdanában a szépséges Nyitra vármegye kosztoláni várában bajvívást rendeztek a király tiszteletére, aki rövid látogatást tett a várba.
(Kép forrása internet)
|
Hideg, téli éj volt. Az égen fagyosan ragyogtak a csillagok és még a Holdapó is dideregve indult el a hosszú égi útján, alig várva, hogy már leteljen az éjszakai szolgálat. Mindenki fázott és vacogott.
|
|
Hol volt, hol nem volt, egy nagy kerek erdő közepén állt egy vár. Ebben a várban lakott egy tündér.
|