v 10/25/15
Dáma Lovag Erdő...
Kötéllel a nyakában
Láncot a lábára
Traktort elébe
Legyen-legyen vége
És száll a szikra
|
Akárhogy is próbálja az ember elkerülni a csalódásokat, szinte lehetetlen. Azoktól kapjuk a legnagyobb pofonokat, akiktől legkevésbé várjuk.
|
Volt egy kis vörös párizsi kokott
Ki éjjel-nappal csókokat lopott
Szeretőit váltogatta
Szépségét így elkoptatta
|
szo 10/24/15
Marika Lovász
Már két hete fekszenek a kórházban. Lujza legyengült. Napközben jobban van, de estére mindig felszökik a láza. Erősen fájlalja a melleit,karjait alig bírja felemelni.
|
575575
Mindenkinek a lelkében őrtorony van.
Visszatekintve magát szégyelli,
vagy magasztalja? Madár is ezt károgja
|
Egy hét múlva Lujza erős fájdalmai miatt kórházba került. Másnapra megszülte kisfiát Zsoltikát.
Ahogy mondani szokták, anya és csecsemője jól vannak. És mégis!
|
|
|
cs 10/22/15
Dáma Lovag Erdő...
/1956.emlékére/
A Pesti Srácról még nem írtam én
Kinek emléke ott szunnyadt a lelkem mélyén
Ki repített benzines palackot nagy erővel
|
Egy sárgult fénykép került a kezembe,
Anyám, Apám sétál a rengetegben,
Vagy csak a szélén üdén, fiatalon,
Miben reménykedhettek nem tudhatom.
|
A Független Újságírók Szövetsége elnöksége nevében tisztelettel meghívunk mindeen kedves Barátunkat 2015. október 24-én, délelőtt 10,00 órától az 1956-os forradallom és szabadságharc emlékére tartandó ünnepségünkre.
|
...mi ketten...
|
Szereplők: Dr. Balogh Bendegúz, ügyvéd
Csintalan János, ügyfél
|
sze 10/21/15
Dáma Lovag Erdő...
Csak mentem kiszabott utamon
Egy októberi ködös nappalon
A köd fehér subáját terítette a tájra
Bekúszott az erdőbe, rászállt fűre, fára
|
Olcsó a mész is, olcsó a vér is, ha nem olaj.
Egy idő óta pénzbe markoló váltás anyja szül
új világrenddel kódolható szülöttet
--nézi múlt átkával pecsételt gyermekét a rendszer,
és rájön, hogy ez is mint a többi torzszülött.
|
Biztosan úgy gondoljátok, hogy ne beszéljünk már annyit, hanem utazzunk végre. Igazatok van, akkor vágjunk is bele.
|
...Apu! Elnyelt a végtelen...
|
h 10/19/15
Dáma Lovag Erdő...
Mosonmagyaróvár.1956.okt.26./
Mint ,ha megint látnám
Régi színben tündökölni
Ha ötvenhat évet kellett is pihenni
Nem talált rá azóta senki
|
Szonett 92.
Fonnyadó bőröd, nekem most is bársony,
Leheveredek zizegő almodra,
Estém a szerelmet Veled álmodja,
Eltakar minket a rőtszínű vászon.
|
5755775
A haldokló nyár zöld színeit átfesti
a csipkés hideg, s leveleivel
ág is didereg Mesél a halott nyárról.
|