Kiss: Na hallod, ez az idei nyár, vagy inkább ősz, sok bosszúságot hozott. Ez a sok eső, a jóból is megárt a sok.
|
Szonett mindenkinek
Magamról mesélek, rólatok szólok,
csak szállunk és lebegünk a kopasz, tar
ágak közt, ajkunkon mégis szól a dal,
csodálnak miket messzi galaxisok.
|
p 10/30/15
Dáma Lovag Erdő...
Emlékezés fájdalmával
Írom szomorú soraimat
Siratok anyát,apát
Testvéreimet,rokonaimat
|
Hagyjatok szeretni, őszintén örülni,
sötét fellegek közt újra felderülni.
Versenyre kelni a tompa zúgó széllel,
gyémántként izzani szikrázó napfénnyel.
|
Ildikónak
Te kagylódba zártál,
én a gyémánt örökké élő fényébe--
lelkembe zártalak, örök életre ítélve.
Viszlek magamba zárva, de felmutatva
fénynek, tűznek, s a végtelennek.
|
Sokat olvastam vándorutakról, vándorok viszontagságairól meg más effélékről, és talán ezért soha nem tartoztam az utazni vágyók közé.
|
sze 10/28/15
Dáma Lovag Erdő...
/Beethoven- Symphony .No.5/Andante-..scherzo/
|
Feralia... a halottak napja,
Így nevezték a régi Rómában,
Holtak tiszteletének hónapja:
November a keresztény világban.
|
sze 10/28/15
Marika Lovász
Elnémult bennem egy ventigenus játék, amely egykor a leggyönyörűbb szólamokat zengte. Keresem mindenütt, benézek minden kis sutba, hátha ott van bánatában megbújva. Mert azt hiszi eldobtam.
|
Csintalan János: fel-alá járkál és sóhajtozik: Nem jól van ez így, nem jó egyedül. Szegény anyjukom már tíz éve elment. Asszony kéne már a házhoz! Csak könnyebb lenne az életem!
|
Megbicsaklott az idő, de meg nem áll,
zsíros barázdák, megbúvó vetések
ölelnek, életet rejt alvó méhed,
e barna fonnyadás most csak tetszhalál.
|
Szereplők:
Baloghné Szélesi Kata, ápolónő
Nagy József
Kiss Antal
Csintalan János
|
Már, csak elvétve hallom
az itt maradt madarak énekét,
hűvösödik, s a léthez
igazítja minden az életét.
|
h 10/26/15
Juhászné Bérces...
Mindenszentek napján,
Mikor harang kondul,
Felderengnek arcok
Gyertyalángokon túl.
|
Várlak, mint gyermek anyja mosolyát.
Várlak, csókolom lépteid nyomát.
Várlak, karomba zárlak szüntelen.
Várlak, nem hagyhatsz el már sohasem.
|
Őstenger párás melegéből,
ködös ismeretlenségből,
az első, egysejtű szűztől indult--
nem kérkedve ugyan, de elindult
millió éves, életkísérő útján.
|
A harmadik Londoni út. No, az aztán igazán várakozással volt teli. A lányunk az év elején örömmel adott hírt arról, hogy várhatóan július- ban fog érkezni az unokánk.
|
v 10/25/15
Bársony Róbert
Hajnalban kidobtam Édesanyám gyúródeszkáját,
Készítette rajta a pogácsákat évekig serényen,
" Robi egyél , Robi egyél ! " - ezt ismételgette végtelen.
|
v 10/25/15
Bársony Róbert
Kifut lassan ez az év is,
Szívszorító a harmónia és a napsütés.
Varázslatosan illatos tájon,
Falevelek borítják a víztükröt.
|
v 10/25/15
Bársony Róbert
Körös-körül gyermekhantok,
két-három hetet,évet élt,
apró, kocsiny lelkek,
Bucikáét is végre meglelem
és hosszasan beszélgetek vele.
Idén elment az Édesanyánk,
ha lenne feltámadás,
hová is mehetnél haza?
|