Impresszum

A magyarero.hu weboldal a Kárpát-Medencei Újságírók Egyesületének Irodalmi honlapja.

Gyöngyösi Zsuzsa
  főszerkesztő, Főadmin
  
(30) 525 6745
Soltész Irén
  szerkesztő
Takács Mária
  szerkesztő/admin
Polonkai Attila
Hollósi-Simon István

  webadmin

Kiadványok




















































































 

Jelenlegi hely

Cseh Ildikó

Cirka
Cirka képe

Unatkoztam, hát írtam

Rovatok: 
Vers

A konyhába beszökött a macska,
puha talpán csak suhant nesztelen,
a hideg elől, oly halkan lépdelt,s találkozott velem.

Ballagtam éppen a szoba felé,
s világítottak kis gyertyacsonkok,
füstöltek szénfeketén izzottak,
mint repkedő fakorongok.

Rovatok: 
Vers

Poroszkált a prérin, ráért nem sietett,
dolga nem volt, sehova sem igyekezett.
Távolban apró pont, kis porfelhő látszik,
nem tudja mi az, lehet képzelete játszik.
Figyeli erősen, le sem veszi szemét,
puskája már készen, ráteszi a kezét.
Hirtelen megtorpan, eltűnt a porfelhő,
de halkan, csendesen csilingel egy csengő.

Cirka
Cirka képe

Télapó

Rovatok: 
Vers

Végre jön a Télapó,
vele három kismanó,
megpakolva jól a zsákja,
így járkál ő házról, házra.

Csilingel a csengettyűje,
bekopogtat egykettőre,
meghozta az ajándékot,
ha jó voltál most megkapod.

Mondj egy verset, örül neki,
a tejet is úgy szereti,
vendégeld meg mert elfáradt,
míg végig járt sok, sok házat.

Cirka
Cirka képe

Nézz fel

Rovatok: 
Vers

Emeld fel a fejedet az égig,
kapaszkodj a csillagokba végig,
rád még biztos csodás dolgok várnak,
a széllel csak a legbátrabbak szállnak.
Ne mondj nemet a kalandokra,
barangolj messzi világokba,
szakítsd le a láncaidat,
tárd ki büszkén szárnyaidat.
Vidd magaddal a vidám nevetést,
vidd a szíved minden melegét,

Cirka
Cirka képe

Ablakban

Rovatok: 
Vers

Kényelem, szokása nem csak a bölcseké,
nem néz az okos csak előre, fölfelé,
ablakban szeret ülni esős délután,
így várni, hogy kibukkanjon egy fénysugár.

Viharban sem lát mást, csak a tiszta eget,
elfogadja a csúf esőt és a szelet,
nem haragszik, ha jön majd a sötét éjjel,
nem féli azt sem, bár tele lehet rémmel.

Rovatok: 
Vers

Amikor először sétálgatott velem,
amikor először fogta meg a kezem,
amikor először szemembe nézett,
tudtam, hogy mellette, csodás lesz az élet.
Vallotta, velem marad, történjen bármi,
soha nem fogunk, egymástól elválni.
Üldözte a bűnt, a törvényt követte,
ezért őt mindig tisztelet övezte.
Féltettem őt mindig, ha késve jött haza,

Cirka
Cirka képe

Temetőben

Rovatok: 
Vers

Láttam a temetőben,
fekete fejkendőben,
egy magányos fejfánál,
kezében pár virágszál.

Görbe háta tartotta,
bánatát megrajzolta,
fénylett pár könnycsepp arcán,
halk ima pergett ajkán.

Én még megismertem őt,
a sudár, gyönyörű nőt,
emlék ő a homályban,
kit gyermekként csodáltam.

Cirka
Cirka képe

Lábnyomok

Rovatok: 
Vers

Mi marad utánunk, ha elhagyjuk e tájat,
lábnyomunk semmi lesz,vagy hagyunk sok százat?
halmozunk káoszt, millió szennyet,
tépett sebeket, vagy patyolat rendet,
jövőjét írhatjuk, egy új nemzedéknek,
ebben lehetünk, kedves példaképek.
Jelenünk változik, amivé akarjuk,
építjük még szebbé, vagy porrá romboljuk.

Cirka
Cirka képe

Erdő

Rovatok: 
Vers

Susognak a lombok,
pattognak az ágak,
erdőben éjszaka,
nagyobbak az árnyak.

Őszi avar szőnyeg,
erdő takarója,
izeg-mozog mintha,
sürgős lenne dolga.

Szél muzsikál halkan,
finom kis dallamot,
állok a teraszon,
ámulva hallgatok.

Léptek alatt ropog,
az elszáradt faág,
de hiába várom,
nem mutatja magát.

Cirka
Cirka képe

Vigyázok rád

Rovatok: 
Vers

Ha lenne sárkányom,
ő lenne a barátod,
mindenhova követne,
míg hódítod a világot.

Messze a csillagokba,
új bolygókat keresni,
vagy ha csak szeretnél,
a holdon egyet pihenni.

Ha nekem szárnyam lenne,
vele betakarnálak,
széltől, hótól, esőtől,
mindig megóvnálak.

Cirka
Cirka képe

Temetőben

Rovatok: 
Vers

Gyertyák a temetőben
pár napig világítanak,
sírokat koszorúk,
virágok borítanak.
Mindegy milyen rég volt, mióta nem vagy velünk,
rád emlékezünk,
érted fáj szívünk.
Nem pótolja semmi,
hogy már messze mentél,
és a csillagok között,
újabb angyal lettél.
Felhőtlen éjszakán,
ha felnézünk az égre,

Cirka
Cirka képe

Átirat

Rovatok: 
Vers

Isten tartotta tenyerét,
de néha ökölbe szorította kezét,
adott feladatot bőven,
a régmúltban és jelen időben.

Amit tudtam elvégeztem,
bár jó párszor eltévedtem,
kesze-kusza úton járva,
néha futva, néha mászva.

Botladoztam göröngyökben,
körbe jártam útvesztőkben,
apró célért kitartottam,
a nagyról meg lemondhattam.

Cirka
Cirka képe

Álmok

Rovatok: 
Vers

Kergettem régen az álmokat,
párat talán utol is értem,
szaggattam a rozsdás láncokat,
kerestem az igazi létem.

Tévedtem utamon letértem,
majd kerülővel értem vissza,
csak úgy mint a gyermek mesékben,
ez is meg van valahol írva.

Cirka
Cirka képe

Mitől

Rovatok: 
Egyéb

Mitől ember az ember,
a hús, a csont, és a vér?
Mit teremtett a Mester,
tán egyszer agyunkba fér.

Mitől létezik ember?
Kitől, mitől lét a lét?
Hány cseppből áll a tenger?
Hány fűszálból a zöld rét?

Hol a lét pihenője?
Hol a nyugalmas élet?
Az ember teremtője,
tán soha el ne téved?

Cirka
Cirka képe

Éjszaka a városban

Rovatok: 
Vers

Utcai lámpások sorfalat állnak,
az esti csendben kémények pipálnak,
lassan leszáll a köd, takarja a várost,
árnyékok járnak késő éji táncot.

Kísértő lelkek járják az utcákat,
de nem, csak a sötétben tűnnek furcsának,
az egy késői gyalogos, vagy egy autó,
néha feljajdul egy kinyitott ajtó.

Cirka
Cirka képe

Lélek a hídon

Rovatok: 
Egyéb

A hold fent mutatja magát az égen,
tán csodálkozik a sok denevéren,
köd borítja a kopár, kihalt tájat,
nem látni mást, csak fagyott, száraz ágat.

Valaki áll a hídon, magányosan,
mire vár, kire vár oly tanácstalan,
esténként árnyékká válik, lebeg,
lélekként keresi fel ezt a helyet,

Cirka
Cirka képe

Kis hajó

Rovatok: 
Vers

Árván áll a tengerparton,
már sirályok lakhelye,
évek óta nem hajózik,
homokban az eleje.
Naponta még felkeresi,
nyugvóhelyét az a hölgy,
akinek a párját vitte,
hullámhegy és hullámvölgy.
Az utolsó útjáról már,
így üresen tért haza,
elnyelte a kapitányát,
egy fekete éjszaka.
Azóta vár, reménykedik,

Cirka
Cirka képe

Fák

Rovatok: 
Vers

Sír az erdő, dőlnek a fák,
hatalmas szép szál daliák,
motorfűrész úgy dolgozik,
el is fogynak már holnapig.

Fogy az erdő, vadak bújnak,
az erdővel együtt sírnak,
eltűnt a sok sűrű bozót,
nem látni már csak egy hollót.

Cirka
Cirka képe

Mesék

Rovatok: 
Vers

Mesét írni nem is nehéz,
ha van benne egy tengerész,
vagy egy kislány az erdőben,
nyuszi család a mezőben.

Repítse el őt a szellő,
legyen nála egy esernyő,
gombaházban a lakása,
legyen jó tündér barátja.

Küzdjön meg csak a rosszakkal,
a csattogó agyarakkal,
tévedjen el feltétlenül,
sötét erdőben egyedül.

Cirka
Cirka képe

Erdő zenéje

Rovatok: 
Vers

Ebben az erdőben, manók éldegéltek,
tündérek énekeltek, vígan zenéltek,
harkály kopogta fákon az ütemet,
mogyorót mókus vidáman csörgetett.
Madarak fütyülték, kedvenc nótáikat,
vaddisznók kérték táncra kocáikat.
Táncolt az erdő, bólogattak a fák,
nem láttak még soha ilyen csodát.
Ebben az erdőben csodák születtek,

Oldalak