Egy aprócska ló húzott egy szekeret,
megálltak felnőttek, csodálták gyerekek,
patkója kopogott az aszfalton,
ahogy haladtak végig a városon.

Gyorsan, szaporán lépkedett,
az autók közt kicsi volt, olyan elveszett,
vajon hányat lépett, magamban számolom,
kopogó lépteinek dallamát fülemben hallgatom.

Régóta jár vele gyűjtögetni egy család,
szedik a lomokat, vasat és ruhát,
a város határában élnek valahol,
körülöttük csak őz és róka kóborol.

A kis póni, remélem, jól érzi magát,
gondozzák rendesen ott a messzi tanyán,
és ahogy húzza a kis kocsit hősiesen,
ezt a képet pár napig magamban őrizgetem.

TM