Messzi hegyek közt születtem egykoron,
csillogva szöktem át völgyeken, dombokon,
utamat állták hatalmas sziklák,
melyek lassítottak, erőmet szívták.
Társaim jöttek, egymást segítettük,
száraz sivatagot virágossá tettük,
vízesések alatt voltunk kicsi tavak,
áradó vizünktől továbbfutó patak.
Öntöztek belőlünk kiskertet, földeket,
újra élesztettünk elszáradt zöldeket,
várta már a tenger odaérkezésünk,
ott ért véget hosszú, de szép küldetésünk.
Egyesültünk, lettünk hatalmas óceán
ezen a gyönyörű, kéklő Föld nevű planétán.

TM